Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-23 / 4. szám
Plviiuii inn firi 1 ' Kamaszok az eletkoriilmenyekrol La punk elozo szamaban mar olvashattak arrol, hogy a berlini Europai Muvelddesi Kozpont es a Szabad Egyetem tiz europai nagyvarosban, kdztuk Pozsonyban vegeztek felmerest a 13-16 evesek koreben arrol, hogyan erintettek oket az utobbi evekben vegbement valtozasok. Nem csupan a fiatalok szamara lenyeges, hogyan erzik magukat otthon. A megkerdezettek 86,8 szazaleka elegedett a hazai “legkorrel”, csupan 0,5 szazalekuknak rossz a kozerzete a legkozelebbi hozzatartozoi koreben. A tobbiek csak neha, illetve reszben erzik jol magukat. Pedig a csaladi boldogsagtol nagyban fugg az eletiink alakulasa, az iskolai, a munkahelyi sikeressegunk. Ezzel egyetertenek a kamaszok is: ha otthon minden rendben van, altalaban jol alakulnak a dolgaink. Ezzel osszefiigg a csaladban es az iskolaban zajlo elettel kapcsolatos igazsagerzet kialakulasa is. Fele-fele aranyban oszlik meg a velemenyuk, hogy otthon igazsagosan viszonyulnak hozzajuk, illetve tobbnyire szerintuk helyes allaspontra helyezkednek a felnottek. Az iskolaban viszont mas a helyzet: a tanulok csupan 3,7 szazaleka erzi, hogy igazsagosan bannak veluk, 78,5 szazalekuk ugy fteli meg, nagyreszt igazsagosak, viszont a kozepiskolak elso osztalyosainak 17 szazaleka szerint nines lehetoseguk beleszolni az iskolai elet folyasaba. Elsosorban a kommunikacio hianyara panaszkodnak, kifogasoljak a tanarok viszonyulasat hozzajuk, azt, hogy folenyeskednek a diakokkal, es nem hajlandoak partnerkent elfogadni atanulokat. Lehetseges, hogy felnek a tanarok elott oszinten elmondani a velemenyuket, tartanak az esetleges kovetkezmenyektol, vagy feleslegesnek tartjak a kezdemenyezeseket, amelyekbol ugysem valosul meg semmi? A felmeres tovabbi resze a fiatalok munkahoz valo viszonyat hivatott tukrozni. A munka az elet fontos alkoto eleme. A gyermek a csaladban alakftja ki elsodleges kepet es kapcsolatat a munkahoz, s ebben a szulok szerepe potolhatatlan. A megkerdezettek kozel fele (46,2%) a munkaban latja elete ertelmet, a tobbiek maskepp fogalmaztak. Csupan 40,2 szazalekuk tartja az egyetlen penzszerzesi forrasnak a munkat, a tobbiek reszben ertenek ezzel egyutt. A kamaszkoruak tudatositjak: nem lehet igazan boldogan elni munka nelkul. Igy nyilatkozott 56,1 szazalekuk. Haromnegyed reszuk a munkat a rendezett elet reszekent tartjak szamon, tehat ertekrendjukben elokelo helyen szerepel. Tulnyomo tobbseguknek olyan az elkepzelese, hogy a munka mellett szukseguk van elegendo szabadidore, ahhoz, hogy kedvteleseikre legyen egyreszt idejuk, masreszt erejuk is. Nem tartjak egyertelmuen a legfontosabbnak, hogy nagyon jol keressenek. Tudatositjak a munka minosegenek es szakavatott elvegzesenek fontossagat es a megfelelo vegzettseg kovetelmenyenek helyesseget. Elonyben reszesitik az olyan munkat, amelyhez jo a viszonyuk es brommel vegzik, az olyan tevekenyseggel szemben, amellyel ugyan jol lehet keresni, de immelammal kenytelenek csinalni. Olyan munkat, olyan foglalkozast szeretnenek, amely altalanosan elismert, amely lehetosbget nyujt a tovabbfejlodeshez es ezaltal kedvezoen befolyasolja a mindennapi vegzeset. Tehat ilyen idealis elkepzeleseik vannak, de az mindenkepp pozitfv vonas es felismeres, hogy nem kbzombbs szamukra ez a tema sem. Az egyeni boldogulas es jolet utani vagy elvalaszthatatlan a nagyobb kozosseg, az orszag jbvojerol alkotott keprol. De ennek kialakitasa is a csaladban kezdodik. A legszukebb korben formalodik a fiatalok velemenye, viszonya azokhoz a korabban nalunk ismeretlen fogalmakhoz mint a munkanelkuliseg, az idegenekkel szembeni ellenszenv, a csaladok szukos anyagi helyzete, az AIDS, az eroszak, a nacionalizmus, a kornyezetvedelem kerdesei, a nemzetisegi konfliktusok. S hogy milyen a kamaszok hozzaallasa ezekhez a problemakhoz? Mar az elozo, a foglalkozasra, a munkara vonatkozo >>;• <■ ■> valaszokbol is kbvetkeztethetunk arra: a munkanelkuliseg nem hagyja oket “hidegen”. A megkerdezettek kozel felet igen erosen foglalkoztatja az ilyen allapot es gyakran kerulnek szembe a kovetkezmenyeivel. Foglalkoztatottnak lenni — ezt 72,8 szazalekuk a boldogsag, az elegedettseg es a jolet alapveto pillerenek tartja. A fiatalokat aggodalom tolti el az idegenekkel kapcsolatos negativ megnyilvanulasok. Ez, a Szlovakiaban sajnos egyre nagyobb mereteket olto tenyezo nyugtalanitja oket. Orszagunk korabban nem tartozott azon allamok koze, amelyekben menekultek kerestek menedeket, uldozottek probaltak letelepedni. Mindez uj a mi tarsadalmunkban. A fiatalok nem szemlelik eszrevetlenul az idegenek megjeleneset, es azt sem, hogyan reagalnak az illetekesek. Annak ellenere, hogy oket kozvetlenul nem erinti, nem hunynak szemet e problema felett. Ennel sokkal erzekenyebb valaszokat adtak az A/DS-szel bsszefuggo kerdesekre. Tobb mint 80 szazalekuk retteg e betegseg terjedese miatt. A kozepiskolasokat inkabb foglalkoztatja e tema, mint a hetedikeseket es a nyolcadikosokat. Nem csoda, es termeszetes a reakeiojuk. A kamaszkorban ugyanis mar tudatositjak a szex, a hazassag, a partnerkereses, a csaladalapftas fontossagat. A valaszokbol kiderult: afelvilagosfto munka meg sok kfvannivalot hagy maga utan. A csaladok rossz anyagi helyzetet az elozo kerdest negatfvan ertelmezokkel egyforma nagysagrendu csoport tartja nagy problemanak. Az orszag jovojet ezen keresztul igen soteten latjak. Szlovakia lakosainak eletehez nem tartozott az eroszak, az agresszivitas, a terror es a nacionalizmus. Talan ezert is figyelemremeltb, hogy a fiatalok nagy resze fel, a jovoben ezek egyre inkabb a felszfnre keriilnek. Ettol tart 86,5 szazalekuk. Ok maguk elftelik az emlftett negatfvumokat es elhatarolodnak toluk. Erdekesek a komyezetvedelemmel kapcsolatos valaszaik. Kozel 90 szazalekuk a fovarost igen szennyezettnek tartja, es ezert 74 szazalekuk szeretne Pozsonyon kivul, videken elni, ahol az elet nyugodtabb, es az emberek megertobbek egymassal szemben, nyfltabbak es baratsagosabbak. A nemzetisegi kerdes is foglalkoztatja a tanulokat: 66 szazalekuk szerint oda kell figyelni e nyugtalanfto jelensegre, 33 szazalekuk viszont nem tartja lenyegesnek, szerintuk az orszag tovabbi fejlodese szempontjabol ez nem jelent problemat. DR. TAMASNE GAL VIOLA CSC.
