Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-23 / 4. szám
segi vizsgat. Szegyenkezve fogadtam a gratulaciokat, mintha reszvetnyilvanitasok lettek volna valamclyik csaladtagom elhunyta alkalmabol. Csak a folyonal alltam meg a bizonyitvannyal, s mennel tobbszor olvastam, hogy letettem az erettsegi vizsgat, annal kevesbe hittem el, hiaba olvastak fel nekem a szuleim is, hiaba olvastam el ujra es ujra, amikor ejszaka tobbszor is felriadtam, azt az erettsegi bizonyitvanyt... Es aztan jott az erettsegi bankett a Sziget kivilagitott termeben es kertjeben, a feher abroszos asztalkaknal a fak koronai alatt, zene es mosolyok, es a romantikus beszelgeteseknek meg a nevetesnek meg az erettsegi vigalomnak a zsivaja. Es en szmokingban voltam, es keveset tancoltam es sokat ittam, rettenetesen izzadtam, es szegyenkeztem, mert annyi ember nezett, en pedig vilagosan ereztem, hogy mindnyajan rolam sugdoloznak, hogy mas a helyemben megbukott volna, es en csak azert erettsegiztem le, mert az apam a sorgyar gondnoka, es foleg hogy a tanarok csak azert engedtek leerettsegizni, hogy megszabaduljanak tolem, csak azert, mert az apam, amikor negyedikben megbuktam es komuvesnek akartam kitanulni, akkor az apam a tanariban meg az igazgato szobajabankijelentette, hogy akkor is leerettsegizek, ha minden osztalyt ketszer kell jarnom. S nekem azon az erettsegi banketten nemcsak az ingem izzadt at, hanem a kaucsukgallerom meg a szmokingkabatom is. Ezert aztan percenkent kimentem a mellekhelyisegbe, es ket tenyerrel locsoltam magamra a vizet, mikozben a teremben tombolt a zene meg a vigassag. Olyan volt ez nekem, mint a vesszofutas. Es amikor megvirradt, amikor a viragos kedvii erettsegizok es barataik es sziileik es rokonaik mar elindultak hazafele, nehany osztalytarsammal kiszaladtam a retre, ott belevetettiik magunkat a szenakupacokba, s hanyatt fekve neztiik az egen az utolso csillagokat. Fekiidtem a hatamon, es hallottam, amint nagyot nyujtoztam es kejesen felvonitok, amint nemcsak az ingem gombjai ropulnek le, hanem lepattan az a gomb is, amely amely szmokingkabatom panceljat fogta szorosra, hanyatt fekiidtem a harmatos szenaban, osztalytarsaim es a lanyok marokszam szortak egymasra a szenat, kacagtak, es testiik megint es ismet ujabb es ujabb szenakupacra zuhant. Mikor felkelt a nap, egymagam fekiidtem ott, a hajam telis-tele szalmatdrekkel, feltapaszkodtam, es ujjanal fogva huztam magam mogott azt az en szmokingomat, es akkor utban hazafele, mikozben az emberek munkaba igyekeztek, megallapitottam, hogy az erettsegi banketten eletemben eldszor neztem szet magam koriil, radobbentem, hogy a tudatlansag szilard harangja mindig velem lesz, de errol tudnom kell... P. S. / Emlekszem, hogy az elemi iskola otodik osztalyaban, amikor a szuleim elhataroztak, hogy kozepiskolaba kuldenek, az otodik osztaly vegen elindultam a zarobizonyitvanyommal, melyben nehany negyes es harmas volt, alairassam az elemi iskola igazgatojaval. Bekopogtam az igazgatoi szobaba, nyilt az ajto, es ott allt benne a kover es hatalmas igazgato ur. Az egesz ajtot kitoltotte. Elvette a bizonyitvanyt, alairta, en az ajtoban varakoztam, az igazgato ur felallt az asztaltol, es az ajtoban odaadta nekem a zarobizonyitvanyt, s talan a biztonsag kedveert a szobeli beleegyezesemre is igenyt tartott. Szoval te valoban tovabb akarsz tanulni? Bolintottam, es azt mondtam, hogy valoban, tovabb akarok tanulni. A folyoson ragyogott a napfeny, es Polansky igazgato ur se szo, se beszed, olyan fergeteges pofont kent le nekem, hogy minden elsotetedett a szemem elott, lagyan meglokott a pocakjaval, es eget vero dorrenessel bevagta mogottem az ajtot. Azt hiszem, Polansky igazgato ur jos gyanant elore latta ossze tanulmanyaim kimenetelet, mert nyomban megbuktam, es magaviseletem kevesse kielegito volt, ugyhogy apam hazavitt a briinni nagyanyamtol, es azt mondta, hogy bukdacsolni otthon is bukdacsolhatok a gyonyoru nymburki realgimnaziumban... KORTVELYESSY KLARA FORDITASA Lao-ce A boles peldaja A vilagon mindenki felismeri a szepet, de ezzel egyutt a rutat is. Mindenki megismeri a jot, de ezzel egyiitt a rosszat is. Azert olvassuk a regi iroknal: a let es nemlet eszmeje egymasbol fakadnak. A nehez es konnyii egymastol erthetok. Hosszusag es rovidseg egymast magyarazzak. A magas es mely is egymastol erthetok. Szo es hang szinten egymastol erthetok. Elol es hatul egymasbol kovetkeznek. Ezert a boles mindenben kitart az akaratnelkilli cselekves mellett. Peldaadas, nem szo az o tanitasa. A teremtmenyek koriildzonlik es 6 nem hagyja oket cserben. Alkot s maganak nines semmije. Munkal s a munka jutalmara maga nem tart szamot. Ha muve be van fejezve, maganak nem igenyel semmit. Es mert sohasem igenyel semmit, sohasem veszthet semmit. Szerkeszti: Bettes Istvan Varga Attila felvetele
