Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
1958 Magyarok kiilfoldbn Parizs Papp Lacirol beszel Mint a L’Equipe irja — hetfon“tout-Paris“ ott volt a Teli Sportpalotaban, hogy meddig all ellen kedvence, Jean Ballarin a nemet Bubi Scholz masfelmazsas uteseinek. A vege aztan az lett, hogy bejovet ugyan Ballarin volt a sztar, de kifele menet mar mindenki Papp Lacirol beszelt. Laci jol kezdett. Mar a masodik menetben sikerult egy horgat Anewy allan felrobbantania es a francia kozepsulyu bajnok kilencig le is ment tole, de hamarosan osszeszedte magat es egyre tobbszor talalta el Laci bajuszat. A masodik menet a franciae volt, de a harmadik-Mivel 1954-ben szulettem, az 58-as ev valahol szellemi eszmelesem pirkadatat is jelenti. Az eldzmenyekrol, az „amerikas“ bsbkrdl mar 1908 kapcsan megemlekeztem, de 1958 a sajat fizikai letemmel osszefuggo, husbavago jelenletet eleveniti fol emlekezetemben. Tobb mint negyven ev tavlatabol neha mintha arra ebrednek, hogy a fbldpadlos, mestergerendas parasztszoba felhomalyaban a pelyhesdunyha vegeben a labamnal egy kosarban kiscsibek, kiskacsak vagy kislibak kelnek ki a tojasbol, a dunyhan pedig egy tarka macska dorombol. Ezt megeldzoen mintha valami motoszkalast, csoszogast, kohecslest is hallottam volna. Az oregek lehettek valamivel negyora utan, ahogy elindultak az istalloba a lovakhoz, tehenekhez, meg a tobbi joszaghoz. 58-bol meg ket szep lovunkra az Icarara es a Babara emlekszem, mertmfg a szovetkezet fel nem epftette az un. nagyolat, majd a vasolat, addig otthon lehettek huszferohelyes istalloban. Persze ekkor meg teheneink is voltak. Es a szovetkezet akkoriban a kisgazdak istalloiban tartotta az immar kbzosnek nyilvanitott joszagot. Ekkor az allatokat meg nevukon szolitottak a parasztok: lea, Baba, Piros, Julis stb. A lovakat meg kesobb a szovetkezeti nagyolban is. Nekik azonban mar nem sok volt hatra... Fejszevel fejbecsaptak a lovakat, s feldaraboltak, hogy az elso Zetorokkal kivontassak oket a temeto melletti tyukfarmra — naturtapnak. Minek mar a 16, majd a traktor... Uj barazda, uj eke, uj traktor, uj szantas, minden uj, mint a szazad elejen. A teheneknek ugy ahogy szerencsejuk volt, foleg az az egy, hogy hust es tejet adtak. Ezert a nevuket ugyan nem, de a szamlapokat a fulukben megtarthattak. Hiaba ez is a fejlodeshez tartozik, eppugy, mint a vedooltas, mesterseges megtermekenyites, a nagybani tejtermeles es a vagoallat-leadas. Ilyesmi vett korul korai gyermekkoromban, s ehhez tartozott a szamhordas az istallo kbruli artalmatlan gyermeki olalkodas, a doberdoi-isonzoi idosebbek, meg a fiatalabbak a megmaradt es hazatert donkanyarosok haborus tortenetei. A mindennapos politikaval kapcsolatban valami kopasz nagyfejut emlegettek surun az oregek. Hogy talan majd o... Hatha majd jobb lesz. Mert eddig, visszafele nezve mindig csak rosszabb volt. A sok rosszban talan meg az is jonak szamitott, hogy szinte a kertek alatt van az allamhatar, es ami ket evvel ezelott, ket kilometerrel delre tortent, az nem erintett annyira testkozelbdl. Az 1956-os esemenek hangulata azonban neman is ott elt kdzottunk. (b) ban ismet Papp ragadta magahoz a kezdemenyezest. Egy nagyereju utesetol megroggyant Anewy s a kovetkezd pillanatban ar csattant az itelet vegrehajtasa. Laci horgatol Anewy ugy vagodott el, mint egy homokzsak: — Meghalt! — kialtott a francia kozonseg s Anewyt Laci segitette levinni a szorftobol. A parizsi sajto napokig visszhangzott Papp dicseretetol. A L’Humanite igy irt: — A haromszoros olimpiai bajnok harom dkolcsapassal az elvonalba kuzdotte magat. Kell ernes valtozatossag vegre a „nemes muveszet" igazi kepviselojet latni a csapkodo profik kdzott. A Combat „kilenc percig tarto magyar rapszodianak" nevezi Laci merkozeset, a Paris Journal pedig Laci teljesitmenyeben a tiszta amator modszerek gyozelmet latja a „proficirkusz“ felett. Es vegul a magyar kozvelemeny hangja: — GratulalunkLaci, de valogatott csapatunk ugyanakkor 20 : 0-as vereseget szenvedett a Szovjetunioban. Hianyzol, Laci... jo lenne, ha a mi fiataljainkat is megtanitanad a Londonban, Helsinkiben, Melbourne-ben diadalmas „nemes muveszetre". Kinaban jartunk Elbeszeli Kbrmoezi Zsuzsa es Gulyas Istvan A kinaiak tudnak teniszezni Igaz, a tenisz meg egeszen fiatal sport naluk. Alig 4—5000 eves. De az utolso 2-3000 evben alig uztek. Ebben az idoben mas gondja volt a hatszazmillionak. A dolog ugy kezdodott, hogy nehany sanghaji labdaszedogyerek iitot fogott a kezebe. Sanghajban, ebben a gigaszi, felamerikai varosban pezsgett az elet a teniszpalyakon. Amerikai ugynokok, angol vezerkepviselok, francia bankarok kergettek kedvenc jatekszeruket, csak a labdaszedok voltak bennszulottek. 4* Francia ultrak fasiszta puccsa Algirban, kikialtjak az Algfriai Koztarsasagot. 4* Megalakul az Amerikai Egyesult Allamok 32. allama, Minnesota. 4* Megnyitjak a brusszeli vilagkialh'tast. 4* A Nfluson megkezdik az aszuani gat epiteset. 4* Franciaorszagban De Gaulle lett a kormanyfo. 4* Irakban megbukik a monarchia, koztarsasagga alakul. 4* Kezdetet veszi az Egyesult Allamok es Nagy-Britania Libanon elleni haboruja. 4* Kinaban megkezdodik a „nagy ugrasok" politikaja. 4* Szovjetunioban megkezdik az elso fegyverzetkorlatozasokat. 4* A Vatikanban XXIII. Janost valasztjak papava.
