Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
Ket orszagban 1938 oszen a becsi dontes kovetkezteben az 1920-ban meghuzott hatar ismet elvandorolt. Most eszakabbra koltozdtt es ketteszelte a Nyitra-videk magyarsagat. Fele Szlovakiaban maradt, a masik resze Magyarorszaghoz kerult. Mindket nepcsoport mas-mas tapasztalatokkal gazdagodott. Ezekrol a tapasztalatokrol arulkodnak a korabeli ujsaghirek, folyoirat-kozlesek. Kozulijk valogattunk ossze nehanyat. Jragikus az — irja a magyarorszagi Egyetemi Hirado —, hogy peldaul a cseh elnyomatas alatt elt felvideki magyarsag, elsosorban is a parasztsag altalanos iskolazottsagi es muveltsegi foka sokkal magasabb, mint az Alfold lakossagae, a Szeged videki, vagy barmely mas anyaorszagi tajegysegee!" „Felulbiralnak es ellenoriznek — panaszolja akasztofahumorral Szombathy Viktor iro —, kiszallvan hetvegre, auton vagy filleres gyorson erkezve hozzank, s egy felora alatt szeretnenek latni bortonviselt magyart, cseh emleket, hivatalos szenvedot, gyereket, aki magyarul tud meg, mugyujtemenyt, mely megmaradt magyarnak, konnyeket, melyek mar felszaradtak, koltoket, „akik talan mukkanni sem mertek“.“ De vannak ugyeskedok is: „Marcali Janos arra kerte a VOLT FELVIDEKI POLITIKAI FOGLYOK ERDEKVEDELMI KOZPONTJANAK vezetoseget, hasson oda, hogy mindazokat a volt felvideki foglyokat, akik teljesen onzetlenul, minden anyagi erdek nelkul szolgaltak a magyar haza magasztos ugyet, es ezert bortonbuntetest szenvedtek, emeljek vitezi rangra." Sokakat meglepett a magyarorszagi gazdasagi helyzet is. Errol ir a Valasz cimu folyoirat: „Az uradalmi cseledeket mint a mezogazdasagi munkassag arisztokratait szeretik feltuntetni, akiknek tisztesseges es gondtalan megelhetese biztositva van. Ezen a rozsaszinu kodon ujabban mind gyakrabban attor a valosag visszariaszto sotetsege. Fejer varmegye torvenyhatosagi ulesen Haam Artur orszaggyulesi kepviselo es Barcza Imre bizottsagi tag iskolai statisztikak adataival mutattak ki, hogy a pusztai (uradalmi) gyerekek kozt sokan honapokig nem latnak kenyeret, s kizarolag burgonyan elnek. A cseledek tobb uradalomban ehetetlen es rossz lisztet kapnak, amibol ne lehet kenyeret sutni. Ebedeltetesi akciot surgettek a nyomorgo falusi gyermekek szamara, „hogy legalabb napjaban egyszer ehessenek“.“ Ugyancsak a Valasz tajekoztat arrol, hogy Magyarorszagon „minden otodik nagybirtokos (otszaz holdon felul) arisztokrata. Vagyis a 2394 nagybirtokos kbzott 485 arisztokrata foglal helyet. Ezek osszesen 158 csalad tagjai. A kezukben levo fold 2 097 836 hold, ami a nagybirtok 4,7 millio kat. hold teruletenek 44,5 szazalekat teszi ki. Ez azt mutatja, hogy az arisztokratak a legnagyobb birtokosok soraba tartoznak. Tenyleg, a 10 000 holdnal nagyobb birtokok 84 tulajdonosa kozul 37 arisztokrata. Az arisztokrata birtokosok megoszlasa a kovetkezo: 20 herceg, 347 grof es 118 baro.“ Erdekes adatokra bukkantunk a Pozsonyban megjelent Az Est cimu lapban is a Szlovakiaban rekedt zoboralji falvak gazdasagi helyzeterol is. Ezekben a falvakban 1938-ban a fogyasztasi szovetkezetek a kovetkezo forgalmat bonyolitottak le: Nyitraegerszeg 776 000 korona, Berencs 480 000 korona, Vicsapapati 422 000 korona, Zsere 555 000 korona, Pograny 200 000 korona, Menyhe 200 000 korona, Alsobodok 185 000 korona, Alsocsitar 180 000 korona, Nyitracsehi 93 000 korona. Ugyanezekben a falvakban a kovetkezdkeppen alakult a bankbetetek allomanya: Nyitraegerszeg 1 107 000 korona, Pograny 747 000 korona, Berencs 269 000 korona, Nyitracsehi 248 000 korona, Nyitragerencser 165 000 korona, Zsere 96 000 korona. A tobbi faluban 1938-ban nem mukdddtt takarekpenztar. 1938-ban alakult a Gyongyosbokrdta — az Allami Nepi Egyuttes elodje. Felvdteliink cannes-i vendegszereplesukkor keszult Divat 1938-ban Az egyik hatarmenti magyar faluban emlekmuvet oriznek a katonak es a nemzeti viseletbe dltbzott kislany Nyomornegyed Pozsony peremen (Dornkappel).
