Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-17 / 25-26. szám

1928 Felfedeztek a csodagyogyszert Alexander Fleming brit mikrobiologus felfe­­dezte a penicillint. Mint a legtobb jelentos, vi­­lagraszolo ujdonsag, ez is a veletlen muve volt. A sztafilokokkusz kulturakat penesz ta­­madta meg. Fleming arra lett figyelmes, hogy a kokkuszok elesen elhatarolt korben elpusz­­tultak. Feltetelezte, hogy valamilyen anyag je­­lenlete akadalyozza meg a bakteriumok to­­vabbterjedeset. Ezt a valamit tiszta kultura­­ban „kitermesztette“ es Penicillinum nota­­tumnak nevezte el — innen tehat a mai elne­­vezese. Az uj gyogyszer, majd kesobb az antibioti­­kumok egesz sora forradalmi valtozast jelente­­tett a gyogyaszatban. A fertozo betegsegek terjedesenek megakadalyozasaban a szere­­puk felbecsulhetetlenne valt. Ma mar a gyogyszeripar oriasi mennyisegu antibiotikumot allft eld. A kutatok ujabb es ujabb egyre hatasosabb keszitmenyeket fej­­lesztenek ki, de a mikroorganizmusok fajtainak szama is egyre novekszik. Viszont azt antibio­­tikumok „tulfogyasztasa“ ahhoz vezetett, hogy a bakteriumok raszoktak, s vannak olyan re­­zisztens mikrobak, amelyeket nem kepes akar­­milyen gyogyszer legyozni. De visszaterve a penicillin felfedezojehez. Mar az 6 idejeben sem fogadott mindenki min­­den ujdonsagot elismeressel. Allftolag eppen amikor Svedorszagban, az Akademian a No­­bel-dijat keszult atvenni, kohbgve, tusszogve lepkedett a kiraly fele a kituntetesert, valaki a jelenlevok kozul csi'posen megkerdezte tole: natha ellen nem hatasos? Marathoni tancosok A minap egy ohioi varosban tanuja voltam a „marathoni tancosok" verse­­nyenek. Fortelem? Enyhe jelzo! Un­­dor? Csak amikor par evvel ezelott Ohio fovarosaban, Columbusban je­­len voltam egy szerencsetlen magyar gyilkos kivegzesen, szegyeltem ma­­gam annyira emberi mivoltom miatt, mint ez alkalommal. Amerikai barataim (megerto embe­­rek, akik gyongeden es joakarattal ki­­vancsiak voltak arra, hogy a hivatasos „intellektuel“ hogyan reagal a meg­­szervezett emberi butasag es ostoba kegyetlenseg megnyilatkozasara) el­­vittek ennek az ohioi varosnak legna­­gyobb tanctermebe. Hadd lassak va­lamit, amit eddig meg nem lattam! Fi­­atal parok — tizennyolc-huszev kuoruliek — akik mar tiz napja tancol­­nak, s meg negy hetig tancolni akar­­nak. Dicsosegert? Nem. Azert is, de elsosorban nem azert. Hat akkor? Persze, hogy penzert! Az elso dij nyertese a bajnoki cim mellett ezer dollart kap. Az ezer dollart megosztjak a ket tancos kbzbtt. Aki kozben kidul — hacsak nem tancolt otszaz orat — nem kap semmit. Aztan minden oraert egy dollart. A versenyben eredetileg huszonot par vett reszt. Tizennyolc par mar kidult. A het faradtan, vontatottan tan­colt. Arcuk? Kifejezestelen. A mumia area ertelmesebb. Orankent tizenot percig pihenhetnek. Van olyan, aki azonnal elalszik, mihelyt ledul az agy­­ba, s fantasztikus tebolyodottsaggal, szinte iracionalis keppel ebred fel, amikor megszolal a sikfto, rikacsolo kiirt, amely a tanc folytatasanak jele. Az orabol legalabb tizenot percet teny­­leges tancmozdulatokkal kell kitolteni. A tovabbi feloraban az a fontos, hogy a tancosok feltetlenul mozogjanak. Az allatkertben mozognak hasonloan ko­­zonyos ritmusban a megszeliditett tet­­len vadallatok. Az Alban Koztarsasag atalakul kiraly­­sagga. Elso uralkodoja I. Zogu. * Kezdetet veszi az evszazad legna­­gyobb gazdasagi vilagvalsaga. 4* Angliaban a nok is altalanos valaszto­­jogot kapnak. 4* A Szovjetunioban tomegesse valik a kolhozosftas, megalakulnak az elso gepallomasok. Kezdetet veszi a kula­­kok likvidalasa. * Tbrokorszagban uj alkotmanyt adnak ki, az iszlamot eltorlik mint allamval­­last. 4* Kinaban megalakul a Kuomintang „nemzeti kormany“. Eltunt a sarkkutato Umberto Nobile olasz generalis es a leghajo konstruktore valoszfnuleg a Medve-sziget fe­­lett zuhant le leghajojaval 1928. majus 24- en. Azonnal megindult a nemzetkozi csapat, hogy az Eszaki-sarkon elkezdjek a mentesi munkalatokat. Tizenhat hajo, huszonegy re­­pulogep, tobb szanos egyseg — osszesen mintegy 1500-an indultak Nobile es tarsai ke­­resesere. A szerencsetlenseg helyet ugyan megtalaltak, de Nobilet csak junius 24-en mentettek meg. A neves norveg sarkkutato, Roal Amundsen junius 18-an startolt Latham gepevel tarsa megmentese celjabol, es tobbe nem tert vissza. Amundsen 1903-tol dolgozott sarkku­­tatokent. Ekkor tette meg elso utjat az Esza­­ki-sarkra. 1906-ban az eszak-nyugati atjarot es Sziberia eszaki partvidbket kutatta. 1911 - ben elsokent erte el a Deli-sarkot, 1923-ban repulovel eloszor probalt eljutni oda. A penicillin felfedezdje Az ITALIA leghajo a Spicbergak felett

Next

/
Thumbnails
Contents