Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-17 / 25-26. szám

Az ido fogsagaban

Mindannyian az ido foglyai vagyunk. Benne elunk, s csak a halal szaki'that ki belole. Sodra magaval visz, alapveto torvenyeit be kell tartanunk. A legerosebbek is az ido szolgai, szavara cselekszenek. Akkor is, ha a szerencse fiai, akkor is, ha rafizetnek. Az ido szava, Isten szava. Nem tehetunk ellene semmit. Szazadunk es vele a masodik evezred a vegehez kozeledik. Fiilunkben duborog a felgyorsult ido rohanasa. Kronikas hiradasokbol tudjuk, igy volt ez az elso evezred fordulojan is. Pani felelem gybtorte Europat. Mindenki a vilag vegenek kozeledtet sejtette. Talan Istvan kiralyunkat is ez segitette, hogy nepet a keresztenyseg biztonsagosabb satraba terelje.

Ma ismet felelmek gyotrik Europat. Mit hoz az elkbvetkezd evezred? A mogbttunk marado evszazad esemenyei semmi joval nem kecsegtetik a jbvot. Egy neves cseh tortenesz arra figyelmeztet, hogy meg a 20. szazad se maradt mogottunk teljesen. Eddig minden nyolcassal vegzodo ev nagy valtozasokat hozott. Boldogokat es boldogtalanokat. Lapunk mostani szamaban vegig haladunk ezeken az eveken, s felelevenitjuk fontos es kevesbe fontos esemenyeiket. 1908, 1918, 1928, 1938, 1948, 1958, 1968,1978,1988 neves datumait es feltesszuk a kerdest: mit varhatunk 1998- tol. A leltar termeszetesen nem lehet pontos es a valaszok sem tokeletesen kielegftoek. De elgondolkoztato, hogy hova jutottunk a nagy remenyek, fantasztikus valtozasok, forradalmak, ellenforradalmak, vilagmeretu haboruk es katasztrofak szazadaban. A merleget mindenkinek maganak kell elkeszitenie es minden merleg kiildnbdzni fog a masiktol. Mas a magyar, angol, szlovak, nemet, cseh merleg es mas a Nagy Janosok, Kis Violak merlege. Meglehet, hogy ami az egyik nemzetnek vagy egyennek bromet okozott, a masik nemzet vagy egyen szamara merhetetlen szenvedes forrasa lett.

Mi se torekedtiink csupan a mindenhatonak tuno politika esemenyeinek megelevenftesere. A civil vilagot is mutatni akartuk. Mert ilyen a vilag. Vegyes es szerencsenkre ilyen is fog maradni.

A 8-as

Az iskolaban... A betuvetest, szam- es kepirast mindenki ott tanulja, kiveve mondjuk, csak ugy peldanak okaert Arany Janost, akit kesoi gyerek leven — ezt is az iskolaban tanultuk —, idbs edesapja Nagyszalontan mar oteves kora elott tanitgatott a betuvetesre. Csak ugy, a hamuba, de a kis Janos amugy is szorgalmas 6s erdeklodo gyerek volt. Szoval, korabban ment neki, mint a tobbinek. Jezus allitolag nem frt, csak egyszer valamit a homokba, de valami fuvallat azt is hamar betakarta, 6s igy utolag mar csak talalgathat az emberiseg, hogy - igy volt-e: 8, vagy igy: qq . Rengeteg lehetoseg kinalkozik meg akkor is, ha elfogadjuk: nines vegtelen kezdettelen n6lkiil. Kezdetben pedig volt az Ige... Ismerjiik mind, ahogy az irva vagyon.

Szoval, egy kicsit jol jott nekem, hogy felmeriilt ez a 20. sz6zadbeli nyolcasmotivacioju otlet. Mert amugy is szdmmanidkus vagyok egy kicsit. Hanyszor volt ugy I6han bolcselkedd jodolgomban, hogy egy-egy konyvet felutottem a 3., a 33. vagy a 333. oldalon, es ebbol probdltam r66rezni valami I6nyegesre. Neha persze semmit sem mond az egesz, olykor meg ugyancsak nagyon is 6rdekes egy ilyen j6t6k. Itt most arrol van szo, nezzuk meg a 20. sz6zad, illetve a 2. evezred rem6lhetden rovidesen veget ero kozel szaz 6v6t a nyolcasok tiikreben. Mindenkit erinthet valamilyen modon, aki belemegy az ilyen szorakozasba. Akar komolyan, akar komolytalanul:

a Jelkepnaptar szerint

Oktober.

Honapunk neve a latin October, „Nyolcadik“ honapnevbol ered, mivelhogy a regi romai naptarban az evkezdo marciustol szamftva ez volt az ev nyolcadik honapja. Egyedul Domitianus csaszar tett kfserletet a nev megvaltoztatasara, amennyiben bnmagarol neveztette el. Rossz csaszar volt, a „domicianus“ honapnev nem kellett senkinek.

Roma oktoberi unnepei a marciusi jeles napok tukorkepei. A foldmuves, a halasz, a hajos es a katona a marciustol oktoberig tarto nyarias idoszakban volt aktiv. Marciusban tolta vfzre a hajojat, vette eld a szerszamait, fenyesftette ki a fegyvereit, es oktoberben vontatta partra, rakta el oket, illetve olajozta meg az utobbiakat, hogy a teli nedvessegtol be ne rozsdasodjanak. Mindaz a tevekenyseg, aminek megkezdesere marciusban unnep adott jelt, oktoberben unneppel zarult.

A Merleg csillagkep mint az igazsag-teves szimboluma egyiptomi eredetu. Az egyiptomi tulvilaghitben a halottak sorsat isteni merlegeles dbntdtte el. A „Ket lgazsag“ alvilagi csarnokaban allott a merleg, egyik serpenyojebe a halott szive, a masikba az igazsagot jelkepezo toll kerult, s Ozirisz, a holtak biraja akkor hozott kedvezo fteletet, ha az elhunytnak konnyu volt a szive, a ket serpenyo egyensulyban maradt. A romai uralom idejebol valo egyiptomi abrazolasokon az alvilagi merleg azonosult az egi Merleggel. Ennek oka — a formalis egyezesen tul — az lehetett, hogy az europai kepzetekben az oszi napejegyenloseggel mar elore vetul a termeszet, illetve a Nap „halalanak“ a kepe. Az egi igazsagszolgaltatas es a Merleg csillagkep a kereszteny gondolatkorben is osszekapcsolodott. Merleget tart a kezeben az apokalipszis fekete lovasa, aki a Merleg csillagkep feletti

„fekete“ (kek) Arcturus csillagot szemelyesfthette meg az oszpont (nyugat) kepviseleteben. Ugyanebben a kepzeletkorben fogant az a gondolat, amely a lelkek merlegelojenek az utolso fteletkor igazsagot szolgaltato Szent Mihaly arkangyalt tette meg. Az Igazsagszolgaltatas (Justitia) a filozofiaban is negyesseg resze, a „4 sarkalatos" (cardinalis) ereny egyike. Allegorikus noalakjanak legfontosabb attributuma szinten a ketkaru merleg, az elfogulatlansagot jelkepezi. Justitiat bekdtdtt szemmel, ami szinten az elfogulatlansag jelkepe, csak a XVI. szazadtol abrazoljak. Korabbi kepmasain az isteni igazsagtevo vesekbe lato tekintetevel mered rank. A „vesekbe latas" zsido eredetu szokep, a zsidok hite szerint ugyanis Isten a halottakat vesejukbe nezve (teli meg. Ez eppugy a belsosegekbol valo joslas, illetve a balzsamozas okori szokasaval fugg ossze, mint Ozirisz hasonlo igazsagboncolo ftelkezese.

Mihaly „vilagi“ tiszteletet is katonavolta htarozta meg. Elobb a bizanci birodalom patronusa (a „Csaszartestore), majd Franciaorszag vedoszentje lett. Hadaszatilag fontos pontokat, hegyormokat, var- es varoskapukat neveztek el rola (1. pl. Mont-Saint-michel szigete Franciaorszagban, Szent Mihaly-kapu Pozsonyban). Ez a szokas kiterjedt jelesebb „alvezereire“ is (1. pannonhalmi Szent Marton-hegy, Balaton videki Szent Gyorgy-hegy).

A foangyal vegiteletnapi szereplesehez kapcsolodik, hogy megtettek a holtak bfrojanak, a lelkek merlegelojenek. Az Utolso itelet abrazolasokon gyakran igy jelenik meg; egyik kezeben kivont karddal, a masikban ketkaru merleggel, amelynek mindket serpenyojeben egyegy csopp meztelen lelek reszket. A merleg nines egyensulyban, egy esuf kis brdog az egyik serpenyot alattomban lehuzza. Mihaly nemesak a vegitelet biraja, hanem a lelkek vezetoje, a holtak tulvilagi szdszoldja is. A zsido