Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-17 / 25-26. szám

Nagy Zoltim.

Ilyen egyszeru nevet valoban nem konnyii himevesse tenni magyar nyelvteriileten, meg merd „Nagyzolas“-bol sem. Kiilonosen akkor, ha a szoban forgo grafikus edesapja a kortars magyar kolteszet egyik olyan nagysaga, mint maga Zs. Nagy Lajos. Kozismert, egy ilyen tucatnewel annak idejen mar Nagy

Laszlonak is komoly gondjai voltak, hogy muveivel maradandova es egyedive emelje a nevrokonok surujebol.

Ugy latszik, minden tehertetel ellenere, Nagy Zolinak sikeriil szinvonalas konyvboritokkal, illusztraciokkal es onallo grafikai alkotassal mar masodik evtizede jelen lenni a szlovakiai magyar konyv- es folyoirat-kulturaban. S ekkor meg nem is emlitettem hazai es kiilfoldi tarlatait, melyeken kortars szlovak, magyar es cseh grafikusokkal kepviseli az ugyancsak nivos pozsonyi iskolat.

Az 1961-es szuletesu Nagy Zoltannak — tobb palyatarsahoz hasonloan — nem volt konnyii bejutnia a kepzdmiiveszeti foiskolara, csupan negyedik kiserletre sikeriilt. Ennek ellenere vegiil az a szerencse erte, hogy eppen a nemreg elhunyt Albin Brunovsky osztalyaba keriilt. Rajzai es tehetsege alapjan maga a mester vette fel Zoltant a foiskolara. A reszletek leheto legprecizebb kidolgozasara, es bolcseleti elmelyiiltsegre dsztonozte „almatag osztalyanak“ tanitvanyait.

Komenskynak A vilag utvesztoje es a sziv paradicsoma szatiraja, mely eletbolcselete, annak groteszk torzoi voltak szamara az orok emberi magatartas mintakepei, egyben karikaturai.

Ez a szemlelet a kesobbiekben is nyomon kovetheto a Brunovsky-tanitvanyok grafikai lapjain, illusztracios miiveiken es pragmatikus-konzervativ felfogasukon.

Lehet, hogy Nagy Zoltan alkotasait meg a kortars kozonseg nem ertekeli kellokeppen, de 6 erre is klasszikus pozsonyi mesterenek kedvenc Zarathusztra-idezetet szokta felemlegetni: „Minel magasabban repiiliink, annal kisebbnek tiiniink azok szemeben, akik nem tanultak meg repiilni“.-bettes-