Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
Kertesznaptar Valtozatos termetu, igenytelen, sarga viragu dfszndveny. Julius masodik feletol a fagyokig viragzik. A napos, meleg helyet, a kozepes tapanyagtartalmu, jo szerkezetu kerti talajt kedveli. Kozepes vizigenyu. Marcius elejen novenyhazban vetjuk es tuzdeljuk. Marcius masodik feleben futheto folia ala is vetheto. Majusban 20—40 cm-es totavolsagra ultetjuk. Bar a barsonyviragok zome 40 cm-nel magasabb, nehany alacsonyat is termesztenek, igy a nalunk ismert „Cupido“ fajtakat. Az alacsony barsonyvi ragtol foleg a viragzatok mereteben kiilonboztetheto meg, valamint abban, hogy a szfnskalabol a piros hianyzik. A valtozatos felepitesu, tobbnyire telt feszekviragzatok atmeroje 6—12 cm, az alacsony barsonyvirage pedig 5 cm alatt marad. A magas fajtak viragagyba szfnfoltnak vagy vagdsra, az alacsonyak vegyes viragagyakba, szegelynovenynekvagy koedenyekbe ultethetok. Viragzasuk az alacsony barsonyviragenal kesobb kezdo'dik, viragzatuk is kevesebb, nagyobb mereteik miatt azonban szinhatas uk megis feltuno. Illoolajat nem tartalmazo, szagtalan fajtai is vannak, ezek atkaerzekenyek. Vazaban egyik fajta sem rossz szagu, de a vi'zbe meriild szarreszekrol tavoh'tsuk el a leveleket. Az Eszak-Amerikaban honos Verbanafajok keresztezesebol szarmazo, kedvelt, nyari virag: 20—60 cm magasra nd meg. Juliustol folyamatosan viragzik. Napos helyet, kozepes tapanyagtartalm u, jo szerkeze-Egynyari viragok tu kerti talajt kivan. Magvetessel szaporftjuk, 20—25 cm-es totavolsagra ultetjuk. Az alacsony, 20—30 cm-es Compacta tfpusu fajtak jol bokrosodnak, a 60 cm-t is elero Grandiflora tipusuak pedig nagyobb viraguak. Szfnskalaju k igen valtozatos, a feher mellett a rozsaszi'n, a piros, a lila es a kek arnyalatokra terjed ki. A kerti vasfu derus szi'nhatasu, kellemes illatu vi ragai nak koszdnhetden a szazad elejen igen kedvelt volt. Kesobb lisztharmat-erzekenysege es egyeb okok miatt meglehetosen hatterbe szorult. Marciusban futheto folia ala vetjuk, majd tuzdeljuk. Nem fagyerzekeny, ezert a kelloen edzett palantak mar aprilisban kiultethetok. Hazikertben aprilis vegen szabad foldbe is vetheto. Rendkfvuli szarazsagturese, tartos viragzdsa reven az egyik leghdldsabb egynyari viragunk. Juliustol a fagyokig viragzik. A napos helyet, a jo, kozepes tapanyagtartalmu kerti talajt kedveli. Magvetessel szaporftjuk, 30 x 40 cm-es terallasba ultetjuk. Eredetileg keteves, nalunk azonban foleg egynyarikent nevelik. Erdes-borzas szoru, tovetdl agas, szikar noveny. A vi ragzatok atmeroje a 10—12 cm-t is elerheti. A feszek sugarvi ragai a fajtatol fuggoen vilagosabb vagy sotetebb sargak, illetve a sarga es a vorosbarna kulonbozd kom bi naciojaval rajzosak, a kuposan kiemelkedo, kozepsd vacokreszen Old apro, csoves viragok tobbnyire feketesbarnak. A viragok vilagito, meleg szi'ne — kii I ondsen sotet hatter elott — nagyszeru'en ervenyesul. Legszebb tarsa a kek viragu lisztes zsalya. Teljes nyilasban szedve vagott viragkent is tartos, sot a sugarviragaitol megfosztott kupos kozepresz szarazkoteszeti osszealli'tasokhoz is felhasznalhato. Marciusban iiveghazba vagy futheto folia ala vetjuk, majd ladaba vagy cserepbe tuzdeljuk (a ki iiltetest tuzdeles nelkiil is turi). Nem fagyerzekeny, kelloen edzett palantai mar aprilis vegen kiultethetok. Kedvelt, magas termetu, nyarvegi virag. Juliustol-szeptemberig viragzik. A napos helyet, a mely retegu normal kerti talajt kedveli. Aprilis vegen allando helyere vetjuk 40 cm-es totavolsagra. Gazdagon agas bokrokat kepez. Finoman szeldelt leveleinek csipkeszeruen attort egyiittese pompds keretet ad a meleg szi'nhatasu, 7—10 cm szeles bfborpiros, lilas rozsaszi'n vagy feher viragoknak, amelyek az oszi fagyokig folyamatosan nyi'lnak. Vagott viragkent nem hosszu eletuek, ezert bimbos allapotban vagjuk ki oket. Elonevelve gazdagabban viragzik. Marcius vegen iiveg vagy folia alatt cserepbe is vethetjuk. Az elonevelt palantakat majus kozepen ultetjuk allando helyukre. Legszebben onalloan, keritesek, falak ele, utak melle telepftve mutat, de alacsonyabb egynyari viragok hattereul is alkalmas, sot a nyar vegi viragszegenyseg enyhi'tesere eveloagyakba is ultetheto. Kezdetben rendszeres dntozest kivan, kesobb azonban a szarazabb koriilmenyeket is eleg jol turi. Mexikobol szarmazik. Hatalmas, aranysarga viragtanyerja az inkaknal a napisten szimboluma volt. Juliusaugusztusban viragzik. Napos helyen, mely retegu, tapanyagban gazdag, humuszos valyogtalajban fejlodik legszebben. Aprilis vegen allando helyere vetjuk 30—40 cm-es totavolsagra. A szantofoldi meretekben termesztett egynyari napraforgdbol szamos kerti fajtat is eloalh'tottak, amelyek disznovenykent kedveltek. Akadnak koztiik embermagassagunal nagyobbak, de a fel metert alig meghaladok is. Vi ragai k egyszeruek vagy teltek, sarga, barna szfnuek. Nalunk a mintegy 60 cm magas „Sungold“ fajta terjedt el leginkabb. Nepszeruseget foleg annak koszonheti, hogy a kiskertekben jobban elfer, mint orias termetu tarsai. A magas fajtakat viragagyba hatternek, keritesek, falak melle takardnovenynek vagy kerti ulohelyek melle telepi'tsuk. Az alacsonyak tarka, egynyari viragagyakban egyenkent vagy gyepfeliiletben kis csoportokban, igen hangulatosak. A feltord szarat megkoronazd hatalmas, vilagitosarga szi'nu virag es a nagymeretu levelek diadalmas eleterot sugaroznak. A noveny szepsege szamos kepzornuveszt megihletett. CSIBA LASZLO Nagy barsonyvirag Kerti vastu Borzas kiipvirag Kerti pillangovirag Egynyari napraforgo
