Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-03 / 24. szám

Mitol ovjuk gyerekeinket? A fiatalok eletet szam­­talan negativ hatas befolyasolja. Nagyon sok mulik a csaladi nevelesen, hogy mennyire lesznek ke­­pesek ellenallni a rossznak, az olyan megprobaltatasoknak, amelyek a kesobbiek soran a szo szoros ertelmeben sorsdontoek lesznek. Az alabbiakban ezek­­rol szolok. A legnagyobb veszely: a drog Termeszetesen, a kiskoruak es a fi­atalok drogfogyasztasa nem lehet csa­ladi ugy. Az igaz, hogy a gyerekek, ha a szulok nem mutatnak nekik peldat, ha elhanyagoljak oket, ha figyelmen kfvul kerulnek, olyan dolgokhoz nyulnak, melyeket kfnalnak nekik. Sajnos, egy­re csokken az eletkoruk azoknak a fi­­ataloknak, akiknek nines erdeklodesi koruk, a csaladi hatteruk igencsak szet­­zilalt, bizalom, oszinteseg es szeretet nelku I nonek fel. Kozuluk kerulnek ki a droggal kfserletezok. A varosok utan immar a falvakba is eljut a drog. A fia­talok konnyen megadjak magukat, igy probaljak megoldani a problemaikat, a szomorusagoknak is gyogyfrjat lelik benne, sot a viszonzatlan szerelmiiket is a narkotikumokkal potoljak. A drogfogyasztas szamos egesz­­segiigyi, pszichikai es tarsadal mi prob­lems okoz. A drogfuggok legnagyobb csoportjat a 15—19 eves fiatalok alkot­­jak. Ebbol arra kovetkeztethetunk, hogy az elso talalkozasuk a droggal mar az alapiskolaban megtortent. Ezert kezd­­tek el a drogproblema megoldasat a gyerekek elemzesevel: hogyan rea­­galnak azok a kiskoruak, akiket felvila­­gosftottak a drog okozta gondokat ille­­toen es mikepp fogadjak a nekik felkf­­nalt narkotikumot azok, akik a kovetkezmenyeirbl vajmi keveset tud­­nak. Az ismeretekkel rendelkezo gye­rekek elonye nyilvanvaloan kitu'nt. Peldakent emlfthetjuk Svedorsza­­got. A drogellenes nevelest jatekos formaban mar az ovodaban kezdik. Mas orszagokban az alapiskola also ta­­gozatan nem tajekoztatjak a gyereke­­ket a drogokrol, esupan az egeszseges eletmodra vald neveles reszekbnt be­­szelnek arrol, mit kell tenni az egesz­­seg megovasa erdekeben. Nalunk a drogellenes neveles az Egeszseges Is­­kola elnevezessel kidolgozott program szerint folyik, s ezt is az ovodakban kez­dik alkalmazni. Az utbbbi idoben a legelterjedtebb drog a marihuana. Ez szarftott kender, amelynek hatoanyaga a tetrahidrokamibol. Az a teves nezet, hogy fogyasztasaval nem alakul ki fuggoseg, nagyban hozzajarul az alta­­la jelentett kockazat novekedesehez. A marihuana befolyasolja az egyen kedvet, megerosfti a zene, a film, a szinhazi eloadas ateleset, tehat az in­­tellektualis erzelmekre hat. Alata­­masztja a gondolkodas kepi megjele­­nfteset. Minel fejlettebb es sokretubb a gyermek intellektualis szintje, annal inkabb „jot tesz" neki a marihuana. Mar egy marihuana cigaretta befolyasolja az izmok koordinaciojat, csokkenti az izomzat erejet, kizokkenti a stabilitast, kiejtesi zavarokat okoz, elsosorban azoknal a szavaknal, amelyekben tobb massalhangzo van. A donteseket is befolyasolja, az eroszakos viselkedes­­nek is utat enged, csokkenti az ossz­­pontosftasi kepesseget es a terme­­szetes mozgaskeszseget is. Vegul: a marihuana egesz sor lelki defektust es kiilbnbozb megbetegedeseket idez­­het elo. A szervezetre valb hatasa ka­­tasztrofalis. A „cigi" sem artalmatlan A dohanyzas nagyon art a fiatal szervezetnek, hiszen a testi es fokepp a lelki fejlodes meg nem fejezodott be. Nagyon lenyeges: a dohanyzas csok­­kenti a fertozessel szembeni ellenallo­­kepesseget. Azt pedig kulon brdemes hangsulyozni, hogy a rossz szokasok­­ra valb hajlamot, peldaul az alkoholfo­­gyasztast is elbsegiti. A tanftbk es a nevelok megf igyeltek, hogy a fiatalok — sajnos az iskolaskoruak koreben is egyre elterjed­­tebb — dohanyzasa megvaltoztatja a viselkedesuket, sot a jellemukben is nem kfvanatos elferdulest idez elo. Peldaul kevesbe fegyelmezettek, egy­re igenytelenebbek, szorjak a penzt stb. A fiatalok es a gyermekek dohany­zasa ma mar nemzetkozi meretekben is gondot okoz. Az egesz vilagon fog­­lalkoznak vele a szulok, a tanftbk, a ne­­velokes az egeszsegugyi dolgozok. De ebbe a harcba be kell kapcsolodnia a szeleskoru kozvelemenynek is, ugyan­­is ez idaig a dohanyosokkal szemben tulsagosan toleransak voltak. Az iskolasoknak mindig es ma is til­­tott a dohanyzas. Ha a tanftb rajtakap­­ja a diakot a cigarettazason, megdor­­galja ot. Ha a vetseg ismbtlodik, az osz­­talyfbnok az egesz osztaly elott kipellengerezi, a viselkedesbol rosszabb jegyet ad neki, de rendsze­­rint tudatja ezt a szulokkel is. Tulajdon­­keppen mar regota ezekkel a mod­­szerekkel kiizd az iskola a dohanyzas ellen. Tudjuk azt is, hogy a tanulok titok­­ban cigarettaznak es ugyelnek arra, hogy lehetoleg senki se kapja oket raj­­ta. Mivel a dohanyzas tilos szamukra, ezert ugyanolyan vonzova valik, mint a tiltott gyumolcs. A nem taktikus figyel­­meztetes es a nem helyen valb bunte­­tes gyakran ellenkezo hatast valt ki. Mintegy ellenallasra bsztonbz. A meg­­buntetett gyerekek az osztalytarsaik szemeben csodalatra meltoak es illik kovetni oket. Hasonlokeppen helytelen az olyan dohanyellenes hare is, mint ahogyan nehany cigarettazo sziilb teszi: a tanu­­lot kioktatjak: a cigaretta nem a gyerek­­nek, hanem a fe I nottnek valb. Ha onal­­lo leszel es keresni fogsz, aztan a ci­­garettat is megengedheted magadnak. Idoben es megfelelo modon A dohanyzas egeszsegre karos ha­­tasaval a nevelok mar az ovodaban megismertetik a kicsiket — persze a szamukra megfelelo modon. De arra nem tamaszkodhatunk, hogy ez a gye­­rekeket visszariasztja a dohanyzastol. A figyelmeztetes, hogy a dohanyzas betegseget okozhat, s hogy emiatt az eletuk is lerovidulhet, nem igen hata­­sos az egeszsegtol majd kicsattano fi­atalok szamara. Ezek az evek sajnos nekik tulsagosan tavoliak. Nagyon sok ellenervuk volt, s ezek kozul a legnyo­­mosabb: vajon miert cigarettaznak az orvosok, a tanftbk, a nevelok. Ha ezt a buvos kort szeretnenk meg­­szakftani, nem toleralhatjuk a dohanyo­­soknak azt, hogy a gyerekek elott ha­­mis jatekot jatszanak: egyreszt kendo­­zik a negativ hozzaallasukat a rossz szokasokhoz, masreszt viszont rekla­­mot csinalnak a karos szenvedelyiik­­nek. A jovoben az egesz kulturalt tarsa­­dalomnak kemeny es kompromisszu­­mokat nem turo allast kell foglalnia a dohanyzokkal szemben. Az ilyen ciga­­rettazas ellenes hozzaallast az allam torvenyes intezkedesein kfvul az ovo­­danak es az alapiskolanak nagyobb hangsullyal kell tamogatnia. Minden elerheto eszkozzel es hatekony mod­­szerekkel el kell ernie, hogy a gyere­kek velemenye a dohanyzassal kap­­csolatban radikalisan megvaltozzon. Oda kell hatni, hogy a gyerekek ne cso­­daljak a dohanyosokat, hanem azt kell megertetni veliik, hogy a dohanyosnak cigarettazni kell, mert gyonge az aka­­ratereje, mert nem tud lemondani rossz szokasarol. TAMASNE GAL VIOLA

Next

/
Thumbnails
Contents