Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
Kertesznaptar Elfelejtett „hiressegek“ Csicsoka Evtizedekkel ezelott ugy tu'nt, hogy melto vetelytarsa lesz a burgonyanak. A formaja miatt „foldi kortenek" is elkeresztelt gumos novenyt a francia konyha izletes fozelek keszitesere hasznalta. Az apro szeletekre vagdalt—meg nyersen is joi'zu—csicsokanak arti csokara emlekezteto ize van, egeszseges es taplalo. Eletrevalo, igenytelen, tobbhasznu noveny. A legsilanyabb talajban is megterem, az eghajlat irant is erzeketlen. Gond nines vele, miutan egyszer elultettuk, magatol terem, a fagy sem pusztftja ki. Betegsegek, rovarok nem karosftjak. A csicsokagumb osszetett szenhidratja az inulin, amely az emesztes folyaman csaknem teljesen (96 szazalekban) gyumolcscukorra (fruktoza) esik szet. Ebbol napi 30—80 grammot meg a cukorbeteg szervezet is (inzulin nelkul) tud hasznosftani. Emellett igen fontos, hogy a csicsoka rosttartalma peldaul a burgonyaenal ot-hatszor nagyobb. Gumoit a szarvasmarha, de kulonosen a sertes is nagyon kedveli. A szarat a juhok, a kecskek es a hazinyulak szeretik, a vadallomanynak is nagyon fontos teli taplaleka. Feketegyoker Eveld noveny. Elsoeves gyokerei a legfinomabbak. Gyokere 30—40 cm hosszu, hengeres, neha a talpanal elagazo. Kulseje feketesbarna, belseje feher es husos, toreskor tejnedv folyik ki belole. A masodik evben viragzik. Magja hamar (1-2 ev alatt) elveszti csirakepesseget. Marciusban vetjuk, novenysurusege 30—40 x 8—10 cm. Szeptember-oktoberben szedjuk: nem fagyerzekeny, ezert telen is a talajban maradhat. Teli tarolasa a tobbi gybkerzoldsegehez hasonlo: foliazsakokban is jol eltarthato. Konnyen emesztheto, izletes. Energiatartalma nagy, B1-, B2- es C- vitamin-, asvanyiso-tartalma jelentos. Karrierje esupan egy jo recepten mulik. Beszeljen helyettem a „Kert“ cimu ujsag 1901 szeptemberi szama: „A fbldbol kiasott ujjnyi vastag gyokerek eldszor lemosatnak, mire fekete kulso hejik kessel levakartatik. A letisztitott gyokerek azonnal lekaparas utan, elore elkeszitett tiszta, hideg ecettel megsavanyitott vizbe dobatnak, s ha a tisztitassal keszen vagyunk, az ecetes vizet leontjuk, s a gyokeret tiszta vizzel egyszer-ketszer lebblftjuk, s azutan forro vizbe teve addig fozzuk, amig meg nem puhulnak. Ezutan a gyokerek serpenyobe keriilnek, megsozatnak, tejfollel leontetnek, es eppen ugy fozetnek tovabb keves vaj es zsemlemorzsaval, mint a sparga. Fodolog a keszitesmodnal, hogy a gyokereket addig nem szabad megsozni, mig a tejfolbe nem kerultek, tehat csak az el so fozesuk utan szabad a sozas. kz fgy elkeszitett feketegyokerek izletesseg tekinteteben vetekednek a spargaval, s aki egyszer ilyen eledelt elvezett, tovabbra is vagyni fog utana." E meltatlanul mellozott noveny javara szoljon meg, hogy homokba agyazott gyokere telen csaknem paratian zamatu zold salatat is szolgaltat. Csicseriborso Sorban vagy feszekben (5—7 maggal) ultetjuk, marcius masodik feleben. Szarazsag- es hidegturo zoldsegfele, magja mar 5—7 C-on csirazik. Napfenyigenyes, csapadekos evekben gyengebben kot, szelsosegesen szaraz korulmenyek kozott is jol fejlodik. Tobb tipusa ismert, ezek magmeretben, szfnben es alakban ternek el egymastol. Ha a hiivelyben mar zbrog a magja, akkor a novenyeket kihuzzuk, csomokba rakjuk, es par napi szaradas utan a magot ki verjiik. Igenytelen, taplalo es roboralo zoldsegfele. Nem pereg es nem zsizsikesedik. Elsosorban hazikertbe ajanlott. Feherjeben, szenhidratban igen gazdag, szaraz magjabol leves, fozelek, pure, salata keszithetd. Magja pbrkolve is izletes. Meteldsalata Hazankban kevesbe ismert, nyari leveles salata. Fodros, hullamos levelei nem kepeznek fejet, 20—60 cm magas szaron surun allo lombjai miatt a noveny bokor alaku. Levelei zoldekvagy vorbs szfnuek lehetnek. Magja apro, fekete 3-4 evig csfrakepes. Marcius kbzepetol folyamatosan vethetjuk allando helyere. A vetest kbvetoen 4—6 het elteltevel mar szedheto, s akkor is fogyaszthato, amikor nyaron a fejes salata nem termesztheto. Felarnyekos helyen is jol fejlodik, tapdus, lehetoleg bntbzott talajt igenyel. A nyari meleget jol turi, es ha szukseges, keles utan 10—15 cm-re egyeljuk. A szedest akkor kezdjuk, amikor a levelektobbsege kifejlodbtt, illetve a novenyek 10—15 cm magasak. Szedhetjukfolyamatosan ugy, hogy a fejlett leveleket a szarrol letordeljuk, vagy pedig a talaj fblott 1 -2 ernes tarlot hagyva levagjuk a noveny lombjat. A fejes salatahoz hasonloan keszftheto el, altalaban aprora osszevagva, kulbnbozo felbntolevel, fozeleknek, frissen vegyes salatakhoz keverve, szendvicsekre. B- es C-vitamin-, valamint karotintartalma jelentos. Lobab Az egyik legregibb kulturnovenyunk, mely a kozepkorban nagyon fontos neptaplalek volt. Egyeves, lagy szaru huvelyes noveny, fogyokere 1 cm-nel melyebbre is behatol a talajba, s a szara is eleri az 1 cm-es magassagot. A szelsoseges homersekletet jol turi, a vizzel jol ellatott, kotottebb talajokat kedveli. Tapanyagigenyes (N: P : K = 4:2:1), frissen tragyazott talajban jol fejlodik. Magja 5 evig csfrakepes. Minel korabban (januartol marciusig) kell vetni, vetesmelysege 4—6 cm, tenyeszterulete 50 x 10— 14 cm. Kora tavasztol julius kozepeig foglalja el a teruletet, utana attelelo zoldsegfelek meg kiultethetok. Zolden akkor szedjuk, amikor a magok meg tejesek. Huvellyel egyutt vagy kifejtve, salatanak, purenek, fozve vagy parolva fogyaszthato. Az erett magbol lisztet, vagy szarazfozeleket keszfthetunk. Feherjetartalma kiemelkedo. A zsenge magban 5 %, az erettben pedig 32 % feherje van. Jelentos mennyisegu szenhidratot, zsirt, asvanyi sokat es vitaminokat tartalmaz. Leveltetu ellen maju$-juniuban kell vedeni. CSIBA LASZLO
