Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
A nok helyzeterol a munkafolyamatban es a csaladon beliil — I. resz Nokent nehezebb? JOGIVEDELEM ES A MAGANSZEKTOR Sokfele torveny, jogszabaly „vigyazza“ a nok munkafelteteleit, karrierepitesenek lehetosegeit es sok egyeb, a munkajoggal kapcsolatos, valamint az anyai szerepukkel dsszefuggo kerdeseket. Mas azonban az elmdiet, es m£s a gyakorlat. A valosagban ugyanis gyakran keriilnek a nok hatranyos helyzetbe kimondottan a noi es anyai mivoltukbol eredden. A Szlovak Koztarsasag Alkotmanya biztositja a nok es a ferfiak egyenjogusagat, am a gyakorlatban a nok jogainak ervenyesitese sok tekintetben elmarad a ferfiak jogai mdgott. Tekintettel a noknek a nepesedesi folyamatban valo jelentos szerepukre, az alkotmany tovabbi cikkelyei kulonos figyelmet forditanak a nok, s elsosorban a terhes nok fokozott egeszsegvedelmere es munkahelyi korulmenyeire. Mas orszagokkal — meg a fejlettebb gazdasaggal rendelkezo orszagokkal is—dsszehasonh'tva elmondhatjuk, hogy Szlovakiaban a nok, s elsosorban az anyak jogi vedelme magas szinvonalu. Nines olyan torvenyiink, amelyik diszkriminalna a noket. Minden allampolgarnak, tehat a noknek es a ferfiaknak, egyforma joguk van a muvelodesre, egyforma drdkdsodesi es birtokjogaik vannak, s ugyancsak egyforma a munkahoz valo joguk. Az anyasag vedelmet es az ezzel jaro allami segftseget specifikus legiszlatfv elofrasok biztosftjak. S bar nines kulon torvenyunk, amely a nok ellen elkovetett eroszakkal foglalkozna, a meglevo torvenyek e tekintetben is altalanos vedelmet biztositanak a nok szamara. ELMELET ES GYAKORLAT Ez eddig az elmelet. Most nezzuk a gyakorlatban valo alkalmazasat. Foleg a maganszektorra jellemzo a jelenlegi piaegazdasagi feltetelek mellett, hogy a fenti torvenyeket gyakran nem veszik figyelembe, illetve szandekosan megkerulik, kijatsszak azokat, ami gyakorlatilag e torvenyek nem realis voltat igazolja a tarsadalom jelenlegi transzformacios folyamataban. Reszben ertheto, hogy a nok fokozott jogvedelme arra osztonzi a maganvallalkozokat, hogy keriiljek a nok foglalkoztatasat. Masreszt viszont nem lenne optimalis megoldas, ha a noket es anyakat vedo jogi normakat akarnank megcsorbi'tani. Mi tehat a teendo? Tortenelmi fejlodesunk jellemzoi es foleg az dkonomiai feltetelek kulonbozosege nem engedi, hogy kulfoldi modellekatvetelehezfolyamodjunk. Ezert olyan megoldasokat kell keresnunk, amelyek megvaldsithato szintre emelnek a gyengebb nem vedelmere hozott torvenyeket. A KONKURENCIA HATASA A konkurens vallalkozoi szferaban a munkaltato kenytelen allandoan novelni a munkafolyamat hatekonysagat. Ebben az igyekezeteben elvarja, hogy az allam olyan jogi felteteleket teremtsen a szamara, amelyek biztositanak onrendelkezesenek ervenyesiteset. Elsosorban azt szeretne, ha sajat feltetelei szerint valaszthatna a munkaeropiacon jo minosegu es hatekony munkaerot. Sajat maga ellen lenne, ha terhes noket, illetve kisgyermekes anyakat alkalmazna, az ebbe a kategoriaba tartozo nok ugyanis leggyakrabban nem jelentenek biztositekot a hatekony teljesftmenyre, alkalmazasuk esetleges problemakat okozhat. Ha azonban megis alkalmaz terhes noket es kisgyermekrol gondoskodo anyakat, joggal varja el, hogy a torvenyhozas kellokeppen karpotolja az esetleges „hatranyokert“. A gyakorlat azonban olyan, hogy a torvenyek nemcsak hogy nem motivaljak a •vallalkozokat, hanem kimondottan elriasztjak az emlitett kategoriak foglalkoztatasatol. Ezert aztan mindaddig, amig nem jon letre egy megfelelo anyagi-gazdasagi stimulacios rendszer a nok foglalkoztatasara, addig a nok vedelmet szolgalo torvenyek a munkaeropiacon pontosan ellentetes hatast fognak kivaltani. EGYENJOGUSAG ES DISZKRIMINACIO Hiaba szolnak az alkotmanyos alapelvek a nok es a ferfiak egyenjogusaganak biztositasarol a munkajog teruleten, ha ezen elvek fordftva ervenyesulnek a gyakorlatban. Mar a munkaba valo belepes soran megnyilvanulnak. Nem ritkan olvashatunk olyan hi rdeteseket, amelyek altal kimondottan ferfiaknak kinalnak munkat, meg olyan esetben is, ha ezt a szoban forgo munka jellege nem koveteli meg. Ezzel szukulnek a nok munkalehetosegei. S ha egy munkaltatonak lehetosege van ferfi es nd kozott valasztani a betoltendd helyre, rendszerint a ferfi a szerencses. Terhes es kisgyermekes nok eseteben szamitasba se johet ilyen alkalommal (amikor egyidejuleg ferfi es nd is jelentkezik a meguresedett allasra) az elhelyezkedes. Ugyanez a helyzet a negyven ev folotti nokkel. Keves kivetellel ez a kategoria sem megfelelo a maganval lalkozok szamara. Marpedig ez elegge erthetetlen, mert ezek a nok rendszerint maguk mdgott tudjak a kisgyerekkel valo gondokat, ebben a korban hajtja oket leginkabb a karrierepftes es a statisztikai adatok szerint jobb az egeszsegi allapotuk, mint az ugyanilyen koru ferfiaknak. Kuldnosen rossz helyzetbe keriilnek olykor a fiatal nok, amikor jovenddbeli munkaltatojuk elkuldi oket ginekologiai kivizsgalasra. Az esetleges terhesseg felmerulese fontos es bizalmas teny a nd szamara. Ha tehat addig nem tudott rola, hogy hamarosan anyava valik, ez az intim informacio rendkfvul meghatarozo a szamara, s annal sokkolobb a munkaltato elutasitasa. A Munka Torvenykbnyve 28-as paragrafusa csak arra az esetre teszi lehetove a munkaltato szamara, hogy leendo nodolgozojat nogyogyaszati kivizsgalasra kuldje, ha olyan munkara szandekozik dolgozot felvenni, amelyet terhes nok nem vegezhetnek. A fenti paragrafust sokszor alkalmazzak a nok ellen. Ez nemesak beavatkozas a nok maganeletebe, hanem altala az illendoseg szabalyait is megsertik. Bfrosagi eljaras soran nehez a diszkri mi nacio bizonyftasa, mert mindig akad valamilyen formalis magyarazat, amely igazolja a munkaltato donteset, s jogilag is elfogadhato. EGY PELDA A GYAKORLATBOL Hogy a fenti sorok ne okozzanak tulsagos borulatast, vegyunk egy gyakorlati peldat. Tegyuk fel, hogy egy vallalkozo nddolgozoval kot munkaszerzodest. Hajadon, gyermektelen, ambiciozus norol van szo, aki raadasul kello gyakorlattal is rendelkezik az adott szakteruleten. Eselyt kapott tehat karrierje tovabbi epitesere. A munkaltato — biztos, ami biztos alapon — harom honapos probaidot jelol meg a munkaszerzodesben. De hogy kesobb se kockaztasson, a munkaviszonyt meghatarozott idore koti csak meg, mondjuk, fel evre, azzal az fgerettel, hogy majd meghosszabbitja. Ezt a torvenyek megengedik. Ha a fiatal nd teherbe esik, a munkaltatonak konnyu dolga van. Probaidoben minden magyarazat nelkul elbocsathatja. Ha kesobb derul ki a terhesseg, meg mindig ott a lehetoseg, hogy a hat honapra megkdtott szerzodes lejarta utan minden tovabbi nelkul elbocsathatja. A legtobb esetben nem szoktak a terhes nok munkaszerzodeset meghosszabbitani. Ez a modszer kituno eszkoz a vallalkozok szamara arra az esetre, ha nem all szandekukban terhes noket alkalmazni. Ezzel elkerulik az esetleges kovetkezmenyeket, amelyek a hatarozatlan idore szdlo munkaszerzodesbol adodnak. Peldaul rossz gazdasagi eredmenyek eseten nem bocsathatnak el terhes, illetve 3 even aluli gyermekrol gondoskodo noket. A fentebb vazolt modszer alapjan azonban a munkaszerzodesben megszabott idopont kello megoldast jelent. Ilyenkor vegkielegites sem jar a dolgozonak, hiszen nem elbocsatottak, csak lejart a munkaszerzodese. Tehat ujra elmondhatjuk, hogy a nok vedelmere hozott torvenyek sokszor eppen ellenukre szolgalnak.-laj(Folytatjuk) (Fiala Ilona illusztracios felvetelei)
