Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-09 / 3. szám
M indig nagy elvezettel olvasom a Tevedhetetlenek magabiztos hangvitelu cikkeit. Ok azok, akik minden helyzetben meg tudjak mondani, mi a helyes es mi nem, mi kell a szlovakiai magyarsagnak es mi nem. Ok vilagosftottak fel afelol is — meg kilencvenben —, hogy nines szukseg a CSEMADOKra, erre a bolsevista csokevenyre—felejthetetlenek szamomra azok a cikkek, amelyekkel mind az akkori FMK, mind pedig kesobb az Egyutteles vezeto kepviseloi „gazdagftottak“ irodalmi eletunket —, s okom es jogom van azt hinni, hogy nagyban szerepet is jatszottak ennek a szervezetnek a leepfteseben. Mas kerdes, hogy par ewel kesobb mar maskent beszelnek ugyanezek az eminens kulturvedok. Hasonlo, lelekmelengeto optimizmussal es tevedhetetlenseggel jellemezhetnem a Vasarnap 1997. januar 15-i Kulturmocsing ci'mu cikket is. A szerzo — a Szabad Ujsag hosszunevu ujsagi'rondjehez hasonloan — nagy vehemenciaval vedelmezi a kulturat, s dicseretere legyen mondva, ropke pillanat alatt el is donti azt a szfnhazi berkekben mar regota dulo(?) vitat, amely a szlovakiai magyar szfnjatszas leraghatatlan csontjanak szarnit, tudniillik hogy olcso es nepszeru darabokkal mergezendo-e a vegyesen lakott teruletek magyar nezdkozdnsege, avagy komolyabb darabokkal kiserletezve kell-e felhozni az egyszeru embereket a Tevedhetetlenek szintjere. Nos, nem tudom es nem is tudhatom a szerzo mifele eloadasokon vett reszt — mert azt elkepzelni sem birom, hogy netan csak ugy „megmondtak neki mit frjon —, mindenesetre, hogy meg inkabb tevedhetetlen legyen, kiegeszitenem ezzel a temaval kapcsolatos ismereteit. (S ha csak tizedannyira optimista lennek tanulekonysagat illetoen, mint o, akkor azt is hozzatennem: Legyen ez tanulsag a jovore nezve is!) Ami tehat a Megbekeles Alapftvany altal szervezett bodrogkozi eloadasokat illeti, azt hiszem, valoban megernek egy miset vagy legalabbis egy elfogulatlan bfralatot. Tobb kozsegben oregek napjat tartottak — meg veletlenul sem a CSEMADOK-alapszervezetek!!! —, amelyen termeszetesen szorakoztatni szerettek volna az idos embereket. Ott fenn persze — az ujsagi'rok — tudjak, mi kell az oregeknek, pontosabban nem azt tudjak, mi kell, csak azt, mi nem kell. Azt viszont tevedhetetlenul! Nem kell tehat a „vasari bazararu" es a „vegyes felvagott". Ez nem. Meg akkor sem, ha azok a megatalkodott dobraiak, zetenyiek, nagygeresiek, kistarkanyiak, borsiak inkabb „hejehujazo magyar notat, andah'to regi slagert es szirupos operettmelodiat" szeretneriek hallani. Tobbek kozbtt. Mert volt azert mas is! (Lehet, hogy ez elkerulte a becses figyelmet?) Tobb faluban mas mocsingra is kivancsiak voltak, remelem, dicso szerzonk nem sorolja ezek koze a Thalia Szinhaz eloadasait, hiszen nines semmi okunk azt hinni, hogy egy Thalia-eloadas attol rosszabb, illetve jobb, hogy ki rendeli meg? Ennek ekes tanubizonysagat adtak azok, akik bizony „pecsenyere tapsoltak a tenyeruket" az eloadasokon. Vagy a Tevedhetetlenek szerint ez is amolyan bazararu? En ugy erzem, ez series a Thaliara nezve! Avagy a szentendrei Kecskes egyuttes Kepes Kronika ci'mu eloadasa szinten kulturszemet? A korzeti rendezvenyek —Zempleni Napok, Tiszai Napok— mind-mind rosszak, nemkfvantak es eh'telendok? Az emberek nem tudjak maguk eldonteni, mit igenyelnek, mit nem? Ddntesukhdz ilyen rendkivul kepzett, tevedhetetlen okositokra volna szukseguk, hogy felvilagosftsak oket? Nem inkabb politikai hattere van mindennek? Mert akkor ezt is el kell mondani az embereknek! Nem arrol van szo inkabb, hogy munkahelytol fuggo, kiszolgaltatott bertollnokok vadaskodasai moge bujt politikai feltekenyseg szi'tja itt a viszalyt? Hogy attol tartanak egyesek, tobb szeletre kell majd vagni a tortat? S ezert meg az „Audiatur et altera pars” iratlan szabalyat is csak halk hangon sustorogjak? Hiszen ki tartotta ‘95-ig es ki tartja vissza most a hangoskodokat, hogy megmentsek a CSEMADOKot, a Hetet, hogy penzt szerezzenek es jovore akar a Lelancolt Prometheuszt vagy a Furjtojast jatsszak mondjuk D. Stefan rendezeseben? Nem is lesz nagyobb brom, mint ha valamennyi politikai ero felmutatja politikai hatekonysagat, sikeresseget es szervezettseget! A falukon mindenesetre bebizonyftottak: kulturara igeny van, szorakozni a nehez helyzet ellenere is kivannak, s ha joindulattal adjak, akkor mind a tanacsot, mind pedig az anyagi segftseget elfogadjak. A mocskolodasra pedig errefele nem sokat adnak, mert mar latjak, milyen szandekok es milyen emberek allnak a szavak mogott. Thalia mint bazararu? R itka esemenyre kerult sor Kiralyhelmecen. Az utobbi evekben, bar ketsegteleniil volt . ra igeny, egyetlen part, mozgalom sem kezdemenyezte a lakossag serelmeit, eszreveteleit es elsdsorban erdekeit kepviseld talalkozo osszehivasat. Ugy tunik, az onkormanyzat nyilvanos uleseit kiserd erdektelenseg megalapozta a Hivatal optimizmusat, s az illuzorikussdg rozsaszinu felhojevel lepte be itdlokepessdgdt. Koznapi forditasban ez valahogy ugy hangzik: ebben a varosban semmi problema nines, mindenki elegedett, s ha netan van is valami, azt a derek onkormanyzat hitelesen, azonnal ds megfellebezhetetlenul orvosolja! Nos, barhogy is van, a legnagyobb tagsagi bazissal — es fgy a legnagyobb felelosseggel is — rendelkezo Magyar Nepi Mozgalom varosi vezetosege ugy gondolta, itt a valasztasi idoszak elso felidejenek a vege, ideje szamot vetni. Nem a vadaskodas, es — egyelore — nem a szamonkeres vezette a szervezoket, sokkal inkabb a tenni akaras es a polgarok igenyei iranti erzekenyseg. A varoshazan letepett meghivo ellenere — amit felesleges kommentalni, hiszen egy-ket ott „dolgozd“ mar tobbszor tanujelet adta „politikai kulturaltsaganak" —telt haz bizonyitotta, hogy a polgarokat erdekli varosuk sorsa, es erdekli a Magyar Nepi Mozgalom politikaja. A kritikus megjegyzesekbol nem csak serelmek, hanem a varoshaza iranti bizalmatlansag is tukrdzddott. A „nepgyulesen“ Gyimesi Gyorgy, a mozgalom elnoke szamos kerdesre valaszolvan alapos politikai helyzetelemzest tartott, de nem maradt adosa a ketelkedoknek es kivancsiskodoknak sem. Ezek utan a kozigazgatasrol es a mozgalom eddigi kulturalis tevekenysegerol hangzottak el beszamolok, s ez utobbihoz—tobbek kozott—a Vasarnap Kulturmocsing ci'mu cikke adta az apropot. Az ugy csak azert erdemel emlftest, mert az olcso bertollnokok altal folytatott kampany felrevezeti a szlovakiai magyarok egy — a be nem avatott!!! —reszet, magyarokat es arulokat feltetelez, s aljas es olcso zsarolassal probalja meg elterfteni azokat, akik a megbekeles celjat kovetve nem hajlandok sem az eroszakos megoldas utjat kovetni, sem pedig az autonomia nyugat altal sem tamogatott delibabjat kergetni. Ezek a dilettans „politikai“ (?) szerzok, sajat lelkuletukhoz illoen sztereotipizalt kepet alaki'tanak ki bizonyos ellenseges, gonosz arulokrol, akikkel ostobasaguk es gyengeseguk miatt targyalni sem erdemes. Ezek a magyarsag onjelolt orei mindent megtesznek, hogy megvedjek az altaluk butanak feltetelezett, onallo fteletet megfogalmazni sem kepes szlovakiai magyarsagot az olyan felrevezeto, zavaro informacioktol — ezert persze le sem kozlik oket!!! —, amelyeket egy uj part vagy mozgalom szeretne a koztudatba csempeszni. Erkolcsi magasabbrendu'seguk piedesztaljarbl onelegulten belyegeznek meg mindenkit, aki szetrugja a szlovakiai magyar politika teljes nezetazonossaganak illuziojat! A forum resztvevoit szerencsere sem a plakatletepes, sem a dogmatikus fellepes, sem a zsarolas nem tantorftotta el, hogy a talalkozon megjelenjenek, es ugyes-bajos dolgaikat megbeszeljek. Mindannyian egy realizalhato politika reszesei es megvalositoi szeretnenek lenni, akar tetszik ez egyeseknek, akar nem. A vita hangulatat kritikusnak, oszinten joindulatunak es az onkormanyzati munkat illetoen megfeleloen megertonek minosithetjuk. A hianyossagok, esetleges mulasztasok potlasara meg van masfel ev. Ez alatt sok mindent lehet tenni. A jelenlevok az onkormanyzat ott megjelent tagjai szamara is nyilvanvalova tettek, melyik utat ki'vanjak tamogatni. Rajtuk — es a tavol maradottakon — mulik, hogy a szethuzo, erdekeket kepviseld klikkekbol mikor es milyen hatasfokkal alakul ki egy eros, elsdsorban a varos erdeket szem elott tarto onkormanyzat. Az oldalt frta: HOGYA GYORGY Aszojogan