Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-05 / 22. szám
Em I$ November 7. — Szazharminc eve sziiletett Marie Curie- Sklodowska, Nobel-dijas lengyel vegyesz es fizikus. November 10. — Szaztiz eve sziiletett Arnold Zweig nemet iro, dramairo, kolto, esszeista. November 14. — Szazotven eve halt meg Josef Jungmann cseh iro. November 15. — Ketszaztiz eve halt meg Christoph Willibald Gluck nemet zeneszerzo. November 16. — Kilencven eve sziiletett Andrej Plavka szlovak kolto. November 17. — Nemzetkozi diaknap. — Nyolcvan eve halt meg Auguste Rodin francia szobrasz. Az ember annyit er, amennyit a tobbiek akarjak, hogy erjen... A jo modornak es a tiszteletadasnak az a nagy elonye, hogy aze marad, aki el vele. Az okos eljen, ahogy lehet, nem ahogyan szeretne. Ne essiink paradoxonba, csak hogy koznapiak ne legyiink. A legkivalobb is tartson nyitva egy ajtot a baratsagnak, a segitseg fog belepni rajta. Mindenkit csabit, ha valamirol azt mondod, hogy csak hozzaertoknek valo, mert mindenki annak tartja magat, es ha nem, hianyerzete lesz a vagy sarkantyuja. (Gratian) „Egyiranyu“ jarorozes Lassan mar meggydzddesemme valik: unalomuzesbol, na es nemi penzecske begyujtese celjabol vonulnak ki legalabb masnaponkent a renddri szervek az egyik pozsonyi utcacska vegere. Az utcacskat valoban megilleti a kicsinyito kepzo, ugyanis alig harminc meter hosszu. Kulonlegessege, hogy egyiranyu, s a soforok koreben azert olyan kozkedvelt a tiltott iranybol valo behajtas, mert ha nem ezt a szakaszt hasznaljak, csak tobb kilometeres keriilovel juthatnak ki a lakoteleprol a foutra. S hat miert ne takarekoskodnanak? Erre viszont igen gyorsan rajottek a tisztelt rendorok is. A belathatatlan kanyar utan rendszeresen leallitjak kocsijukat, es drakig ,,szedik a vamot“. A mit sem sejto, sieto gepkocsivezetok sorra besetalnak, illetve behajtanak a kelepcebe. Bosszanto latvany. Tevedes ne essek: nem vagyok a torvenysertesek hive. Sot! Azt tartom felhaboritonak, hogy az adofizetok penzet a beliigy ilyen „iigyekre“ fecserli. Mert ugye a rendorok — akik minimum ketten vannak, de neha meg a varosi statuszu kollegaikat is foglalkoztatjak a szoban forgo helyen — vegezhetnenek hatekonyabb es hasznosabb munkat is. Persze akkor a biintetesekbol szarmazo beveteltol elesne a kozds kassza. Amikor az utrovidito szabalysertoket igazoltato, figyelmezteto es biinteto rendoroket elnezem, folyton az jar az eszemben: ha itt tiz „elkapott“ sofor helyett legalabb egy autotolvajt fulelnenek le, biztosan eredmenyesebb tevekenyseget vegeznenek. Arrol nem kivanok elmelkedni, milyen modszerekkel lehetne megakadalyozni a kocsik eltulajdonitasat. Annyi szakember foglalkozik e temaval, de ugy latszik, a bunozok egy lepessel mindig elottiik jamak, s meg az ujabb intezkedeseket be sem vezetik, a tolvajok tudjak, hogyan keriilhetok el. A gepkocsivezetok altalaban nem oriilnek, ha rendorkez tereli oket az ut szelere es ellenorzesre keriil sor. Sokszor ugy erzik, feleslegesen tartjak fel es lenyegtelen dolgok miatt buzeraljak oket. Viszont, ha tudnak: csak az illetektelen vezetok kiszuresere torekednek az egyenruhasok, szivesebben egytittmukodnenek veliik. Arrol is erdemes szolni, hogy az ilyen biztosan csdbehuzo utcasarkok helyett jobb terepet is valaszthatnanak a rendorok. Mert ha az itteni penzgyujto-akcio idejen a lakotelep hazai kozdtt setalnanak, talan nehany lakast is megvedenenek a rablok „nagytakaritasat61“. Csupan tolvajriaszto jelenletukkel. De az is elofordulhat, hogy bajbajutott, megtamadott polgaranak nyujtananak segitseget. Arrol mar nem is szolva, hogy hatha korabban gyozodnenek meg sajat szemiikkel arrol, melyik haz hanyadik emeleten levo lakasaban van a drogelosztok egyik kozpontja. Szoval: bosszantanak az autoallitgato rendorok. De ugy latszik, nem vagyok egyediil. A minap, szerintem a diiheben segitokessze valt polgar is azt gondolta, elege van beloluk. Mihelyt a rendorok leparkoltak a leshelyiikre, o az utca vegen figyelmeztette a soforoket a „veszelyre“. Azok pedig halasan integetve a keruloutat valasztottak. Az egyenruhasok rovidesen meguntak, hogy nem j on auto, nem j on a penz. Tovabballtak... Remelem potcselekedetkent elfogtak egy tolvajt vagy elejet vettek valamilyen buncselekmenynek. Ha igy tortent, akkor az ontudatos polgar koszonetet erdemel. Ez a modja annak, hogy mi mutassuk meg az egyiranyu utat a rendoroknek az egyre tobb buncselekmeny utvesztojebol? DEAK TEREZ (A szerzo felvetelei)- kethetente megjeleno csaladi lap. A kovetkezo szam 1997. november 19-an jelenik meg. A cimlapon Szoke Edit felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Bettes Istvan es Deak Terez. A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet.
