Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-22 / 21. szám
hoi szalonzenekar huzza a talpalavalot, ott ritkan szolgalnak fel desszertkent szalonnat voroshagymaval. Sot. Azt hiszem, meg hagyma nelkul se nagyon. Szelsoseges esetben ezusttalcan. Plussz kesvella... Az unneplo sereg — szuletesnapi osszejovetelen vagyunk — valoban elokelo. A vendegek zome sikeres vallalkozo, kuriozum gyanant tisztes koru ugyvedek, veteran doktor bacsik. Rolam mind ez idaig annyit tudnak, mint szuz es raadasul naiv titkarno tudhat a leendo tulorak eszmei mondanivalojarbl. En vagyok a Molly pupja. Sokak szemeben kelletlen kellek. A homaly. Ja, Molly. Ez a baratnom becsuletes beceneve. 6 itt rokonok kozott erezheti es erzi is magat. Szemely szerint a temetobe szivesebben jarok vele. Ott szinten vannak hozzatartozoi, csak azok korul lenyegesen kevesebb a krem. Azok szamara szentiras a foldszi ntiek marvanyba vesett ohaja. Nyugodnak hat bekeben... Per pillanat hacacare. Hivalkodo jomod — rosszulletig. No ott azert meg nem tartunk. Amugy murisan festek am. Alkalomhoz illo gone lotyog rajtam, nyakambam lila nyakkendo kunkorodik. Mindez egy bizonyos kblcsonzeseket bonyolito ceg johiszemusege reven. A cipo sajat. Olyannyira, hogy egyedul en tudom, hoi szorit. Mert tor am bodosul. Szoval a szereles oke, megis... Baratnom erzi a helyzet tragikumat, egyetlen pillanatra nem tagit mellolem. Szo szerint: tapad. Kotyagos sziami ikrekkent tipegiink ide-oda. Vegre asztalhoz jarulunk. Csuccs. A lakberendezesi targy, melyet az elobb asztalnak veltem latni es titulalni: sokkal asztalabb. A legasztalabb asztal csori palyafutasom soran. Rajta vadak es halak... Molly pirul, de tolt. A folyadek feher, hideg, am szerencsemre nem vizizu. Sajna a pompas kristalypalackokon nines kulon reszemre tajekoztato az ital nevet illetoleg. Hianyos fogsoromra gondolvan eves szoba sem johet. Kortyolgatom a nedut, imitt-amott diot csenek. Egyebkent oldodik a hangulat. Marmint az altalanos. A markas zongora billentyuit feketehaju veszedelem buvoli. A dallam ismeros, a holgy sajnos... Kotta nelkul jatszik, atelessel... Mollyn a sor: — Nem faj meg a szemed?! Lezserebbre fogom a figurat. Ez mindossze abbot all, hogy ezentul magamnak toltbgetem a lottyot. A buli hatralevo reszen egy arva kerdest nem intez hozzank senki. Relative egeszen jol szorakozunk. Bucsuzaskor valosagos kormenet. Kezfogasok, vallveregetesek... Mollynal felbontok egy olajos halat. Targyalgatjuk elo- es szolgalatba leptetesem tortenetet. — Most csalodott vagy? — Azt hiszem, inkabb szerelmes... Es orron csokol. — Nofene. Aztan ha nem vagyok indiszkret: kibe? — Phh...Deritsd ki! Elvegre te melozol a belugyieknel... BOROS BELA CSERNOVSZKY SANDOR Nostradamus utan En is lattam a holnapot bananszoszba martott angyalok verdestek mindeniitt ragacsos szdrnyuk surrogdsa kitiintetesek, gyermeteg elismeresek. Ilyen kisember csoddlkozott, hogyan vette „anelkiil rd“ egyre mindegyiket. S amikor altaluk veszitett volna, evtizedeken at zaporoztak vityebszki kezek. Zdldre vdlt arcok Vdratlanul felkeresi tdvoli szinhelyet — ez is hozzdtartozik az ujrafelfedezeshez — es nehany kiilonos Halottbucsuztatason nosztalgiatol hajtva ezt gondolja: — bivalyveres regmult kora — visszater-e ujra? A UAAV ••• VMUT AIUIIT V ■ ■ ■ AKARTOK Elottem annyi csodalatos uveg-, porcelanaru, fenyezett evoeszkoz, hogy halvany fogalmam nines, mihez is nyuljak nagy hirtelen. Hat persze, Mollyhoz... — Ugyan tolts mar valami lottyot, mert...
