Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-22 / 21. szám
RO VID AZ EMLEKEZETUNK Tiiske Gyakran hallom, hogy a politikusainknak rovid az emlekezetuk. Osakis arra emlekeznek, amire emlekezni akarnak, illetve ugy emlekeznek a tortentekre, ahogy az erdekuk kfvanja. Meglehet, hogy a tobbi halando is ezt teszi, de az 6 tetteikre, kijelenteseikre kevesbe emlekeznek, illetve csupan szuk barati, csaladi korben tartjak azokat szamon. Meg aztan a kovetkezmenyOk, hatasuk is mas. Kevesebb emrajta is kapjak „egy kis fullentesen", minden csoda harom napig tart. Mara mar teljesen ertelmetlenne valt az egykori igazsag: „Hamarabb utolerik a hazug embert, mint a santa kutyat“. Nem csoda hat, hogy szinte az uj hir erejevel, sokkoloan hatott a szlovak tevenek az a dokumentumfilmje, amelyet a szlovak alkotmany elfogadasanak dtodik evfordulojan sugarzott es felelevenitette, hogy a mostani politikusaink, koztuk a magyar kepviselok mikent szavaztak a szlovak onallosagra es alkotmanyra. De hozhatunkfel mas, frissebb peldat is. Bizonyara igen tanulsagos olvasmany lenne most, a hagai bi'rosagi dontes utan, hogy felelos ferfiak, partvezerek, kepviselok mi mindent locsogtak ossze a bosi erdmurol nalunk es odaat, Magyarorszagon. Kezdve Havel elnoktdl egeszen Varga Janosig, a Duna Kor vezetojeig, hogy a mi sajat politikusainkat ne is emlftsem. Hasonloan tanulsagos lehetne az autondmia kronikaja, vagy az iskolugy nehany „csatajanak“ tortenete. Ropkodtek a magabiztos fgeretek biztos gydzelmekrdl, nagyszeru kilatasokrol, europai peldakrol, hazai es kulfoldi tamogatdkrol, mikozben az ugyeink sorra elakadtak, helyzetunk szuntelenul romlott es vegeredmenyben teljesen magunkra maradtunk. Mert a tavoli foldeket, lebego eget sorra mind bejartuk, csak azokkal nem targyaltunk, akik az ugyeinket intezik. Ezert aztan igen tarka a kronika. Tulzottan hiszekenyek vagyunk, es ahogy Ady irta: „tordkiddbeli csibeinkre hirtelenul csapott rea a finom, de ehes, nyugati heja“. Szoval itt allunk ismet megfurodve! SZOKE JOZSEF Harom esztendovel ezelott a Zoboralja Alapitvany Kuratoriuma es Zsere kozseg honatyai csatlakoztak a dorogi felhfvashoz, mely a huseget a hazahoz, huseget Europahoz es a megbekeles gondolatat hangsulyozta. Gal Laszlo, Zsere polgarmestere a dorogi nyilatkozattal vagy felh(vassal kapcsolatban az alabbiakat frta: „A dorogi nyilatkozatban megfogalmazott gondolatokkal, annak eszmeivel egyetertiink, es europai jelentosegu kovetendo peldanak tartjuk. A Dorogi Nyilatkozat olyan fontos gondolatokat fogalmaz meg, amelyek a Karpat-medenceben, igy a mi tajainkon is fokozott figyelmet erdemelnek. A Megbekeles Napja es ennek visszatero megemlekezese, minalunk is iddszeru.“ Am a zsereiek gondolatahoz es egyben felhivasahoz a megbekelessel kapcsolatban csatlakoztak a Zoboralja Regio polgarmesterei, de nem maradt visszhang nelkiil Szlovakia mas magyarlakta videkein sem. A Zseren elhangzott nyilatkozat ota eltelt harom esztendo es a tortenesek Szlovakiaban azt bizonyitjak, hogy a Zserei Nyilatkozat nem vesztett idoszerusegebol, s a megbekeles eszmeinek gyakorlati alkalmazasara egyre fokozottabban sziiksegLink van. Ennek jegyeben gyultek ossze szeptember utolso vasarnapjan Zsere kozseg polgarai es a meghivott vendegek Dorogrol, valamint a Balaton-felvidek regiobol es termeszetesen Zoboralja kozsegeibol, s ismetelten hangsulyoztak a megbekeles erenyeinek fontossagat... A himnuszok elhangzasa utan Gal Laszlo udvbzblte az egybegyulteket es megtartotta iinnepi beszedet. Majd az unnepseg rendezoje, Foldessy Laszlo ugyelete alatt versek es nepdalok hangzottak el, s megtortent a koszoruzas. A Magyar Nepi Mozgalom koszorujat Hudina Milan es Balko Istvan helyezte el a „Remenyseg“ emlekoszlop ta-IW Szeptember utolso fertdlyaban tartotta II. Jardsi konferenciajat Rimaszombatban a Magyar Nepi Mozgalom a Joletert ds Megbekeldsdrt. A mozgalom orszdgos valasztmanya dr. Gyimesi Gybrgy, orszagos elnok szemelyeben kepviseltette magat a konferencian Gbmdrorszag metropolisdban. figyelhettek fel a konferencia vendegei ds kulddttei. ' A teruleti atrendezes, a kozigazgatas dtszervezeseben a jaras ketteszakadt, Tornalja tetemes tagsagi bdzisaval a Nagyrocei jarashoz csatolodott. Am mindezek ellenere a mozgalom eleteben a rimaszombati korzetben nem dllt be tores, hiszen het kozsegben megalakultak az alapszervezetek, Sot Bodndr Laszlo, Almagy polgarmestere is csatlakozott a Magyar Nepi Mozgalomhoz. Dr. Rabay Attila felszolalasaban azt fajdalmazta, hogy meg mindig tart a sajtokampany ellenunk ds elferdftve tolm dcsoljak celjainkat, torekveseinket, ds sokszor a hangnem serto, elfogadhatatlan, a kulturalatlansdg szintjen mozog. A rimaszombati konferencia soran megvdlasztottak a kuldotteiket a II. Orszagos Kongresszusra, valamint vezetosdget is valasztottak, amelynek elere Mede Geza keriilt, titkara Halasz Istvan left. /m/ Gal Laszlo polgarmester bert erintenek. Ezert hat a kozonseges honpolgar emberi gyarlosaga nem mentseg a politikaban forgolodo szamara. Annal inkabb jol jon nekik viszont az a szuntelen politikai ricsaj, handabanda, talpalas es rohanas, amely a modern elet immar elmaradhatatlan kisero jelensege, es hovatovabb a tisztesseges demokracia egyik legnagyobb ellenfele. Ebben az allando ricsajban, rohanasban es zurzavarban ugyanis keptelenseg odafigyelni a politika szuntelenul nyakunkba hullo igereteire, a tarsadalmi tortenesek, kozugyek folyamatos alakulasara es ez alkalmat teremta hazudozasra, a politikai szelhamossagra, allaspontok magyarazat nelkuli megvaltoztatasara, elvek feladasara, megtagadasara, palyak modosftasara, kudarcok, vetkek kovetkezmeny nelkuli feledtetesere. A politikusnak tobbe nem kell felnie attol, hogy szavan fogjak, emlekeztetik fgereteire. Magabiztosan allfthat olyasmit, amirol tegnap meg az ellenkezojet mondta. Hiszen ki figyel oda? Es ha
