Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-08 / 20. szám

UEDETT flOUEnyEIHK

Gerbics

(Limodorum abortivum — modruska posvata)

Ez a tekintelyes — csaknem meteres — magassagot is elero, egzotikus kiilseju noveny a kosborfelekhez (Orchidaceae) tartozik. Elso pillantasra feltuno, hogy szara es levele klorofillt alig tartalmaz, sot vannak olyan peldanyok, amelyekben nines is lathato mennyisegu zold festekanyag, ezert ertheto, hogy a tobbi zold novenyre jellemzo asszimilacio ebben az esetben nem jatszik dbnto szerepet. Ennek oka, hogy a gerbics — akarcsak sok mas kosborfele — a talajban eld gombafeleket hasznositja kiildnlegesen kialakult gydkerrendszerevel.

Tehat nem tipikus korhadeklako, mint az nemely kozlesben olvashatjuk. Tudomanyos nevenek eredetere nines egyertelmu magyarazat. Egy velemeny szerint az egesz noveny bizarr formaja

valamilyen fejlodesi rendellenessegre utal — olyan,

mintha elvetelt (abortalt) lenne. Masok szerint valamikor epp a veteles (abortusz) eloidezesere hasznalhattak, de ennek ellentmond, hogy semmilyen ilyen hatasu anyagot nem tartalmaz. Husos szaran a levelek alig feltunoek es Idas arnyalatuak. A viragok a lila szm arnyalataiban tiindokolnek nehany napig, de az is elofordul, hogy a talajszint alatt zajlik le a viragzas. Ezert nem meglepo, ha biztos termohelyein sem talaljuk meg minden evben. Szaporodasa nehezkes, mivel a paranyi csiranoveny mar fejlodese kezdeten igenyli a megfelelo talajlako gombak jelenletet. Ezert kiasni es atiiltetni folosleges es persze biintetendo cselekmeny. Nalunk elsosorban a szarazsagturo tolgyesekben el, lenyegeben Pozsonytol a Zempleni-szigethegysegig. Az elmondottakbol kitunik, hogy elohelye haboritatlansagara igenyes, sajnos ma mar a teljes kipusztulas hataran allo novenyrol van szo.

Meregolo sisakvirag

(Aconitum anthora — Prilbica jedhojova)

A boglarkafelekhez tartozo sisakviragok nagyon feltuno novenyek. Ezt elsosorban viragjuk kiilonleges formajanak koszonhetik, amelyek gorog vagy romai harci sisakokra emlekeztetnek. A nemzetseg tudomanyos neve gorog eredetu, es arra utal, hogy ezek a novenyek igen mergezoek es felhasznalasukkal az „arena pora nelkiil (aconiti)“ lehet az ellenseget legyozni. A meregolo sisakvirag a viszonylag keves mereganyagot tartalmazo fajok koze tartozik es a neve is jelzi, hogy regebben ellenmeregkent hasznaltak fel bizonyos boglarkafelekkel tortent mergezes lekiizdesere. A meregolo sisakvirag teljes kifejletsegeben elerheti a meteres magassagot is, de legtobbszor ennel valamivel

alacsonyabb. A merev szarat surun korbeolelik a vekony szabdalt levelek, amelyek alakjukkal emlekeztetnek nemely mas boglarkafelere — pl. a hericsekre. Viragai nagyok, kensargak, sokaig megorzik a kibontott szirmok iideseget. Azon ritka fajok koze tartozik, amelyek osszel viragzanak. A noveny egesz Del-Szlovakiaban elterjedt (pl. a Garam videke, Fiilek kornyeke, a Zempleni-szigethegyseg stb. de legbovebben a karsztvideken), de elsosorban a bazikus kozeteken (meszko, dolomit stb.) lelheto fel. Elsosorban a szarazsagturo tolgyesekben el, ahol elegendo a tavaszi nedvesseg, de kesobb mar nem igenyel sok vizet, sot kimondottan szarazsagturo, bar igazan csak felarnyekos helyen tud ervenyesiilni szepsege. Letet elsosorban termohelyeinek bolygatasa, atalakitasa es a gyujtok veszelyeztetik. A legeltetest viszont turi, mert az allatok elkerulik.

BOGOLY JANOS