Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
SOK MINDCN i ■ ti i H! R s 0 K Ha valahovd megyunk, j6 benyomdst akarunk kelteni. Ez kulondsen fontos a-kkor, ha allast keresunk, de dltalaban nem gondolunk arra, hogy nemcsak az oltozetunk nyerheti (vagy nem nyeri) meg a munkaltatb tetszdsdt, de mozdulataink, a kdzfogas, hogy milyen sminket haszndl egy nd, hogy az allasdrt folyamodd fdrfi borotv<-e vagy nem, a nadragja gyO'rott-e, befolydsolhatja a sikert. Aki allast keres, ne csak azt nezze, mennyi a fizetes, hanem azt is, hogy szeretni fogja-e a munkajdt, s hogy lesz-e m6dja a tovdbbjuUsra, a tovdbbkepzesre. Nem mellekes szempont az sem, hogy leendo munkaaddja milyen ember. Nagyon sokan rafizettek mdr, hogy hittek a szdbeli igereteknek, s nem kdtottek (rasbeli szerzddest sem munkakbri kotelessdgrdl, sem fizetesrdl... A NEVETES - GYOGYIT A kiegyensulyozott, vidam emberek, akik kepesek a megbocsatasra, kevesebbet betegeskednek, s ha megis, hamarabb meggyogyulnak, mint a pesszimistak. A jo humorerzekkel megaldott emberek koreben tortennek a csodas gyogyulasok. A pszichiaterek es ideggyogyaszok megegyeznek abban, hogy: az egdszsdges nevetds -- mozgdsitja az energiakat;- aktivizalja az eleterot, az onfenntartasi bsztont; -fokozza az adrenalin es nonadrenalin termelodeset (ezek a hormonok hozzak mozgasba az endorfin-kivalasztodast, amely jo hatasu az idegrendszerre es fajdalomcsillapitd);- mar egy kis adag nevetes is aldasos, a szervezet oxigenellatasat biztosftja;- a nevetes a legjobb relaxacio, a mellkas izmai egyenletesen mozognak, a fesziiltseg oldodik;- az allergia ellen is ved - mert tornaztatja a legzoszerveket;- fokozza a gyogyszerek hatasat - foleg a depressziosoknal. ... valosagos feliidules a bornek. Kulon idot nem kell ra szakftani, az esti kremezes kozben elvegezhetd (a teve elott ulve is); a rancok kisimulnak, az arc szovetei feszesebbe valnak. <=® Dorzsolni, huzni a bort nem szabad, csak simitani, az ujjbegy enyhe nyomasaval. Zsi'ros ejszakai kremet vagy olajat hasznaljunk hozza. A zsele erre nem alkalmas! c® A homlokot az orr vonalatol lapos tenyerrel simftsuk kifele. c® Az orrnyereg ket oldalan kdrkdros mozdulatokkal haladjunk a fulcimpatol felfele. °® Az orcat az alltol a ful iranyaba, kis kordket leirva masszirozzuk. Nem szabad megfeledkezni a nyakrol es a dekoltazsrol sem. A nyakat lapos tenyerrel a ful fele iranyulo mozdulatokkal simogassuk. <=® A szemranckremet a kozepsd ujjal - a szemhejon kifele, alul az orr fele simitva vigyuk fel. c® S vegul: a morcos arckifejezes dregit - a szaj sarkabol huzodo rancok nehezen tuntethetok el! TOAHM Nehany perce a legelfoglaltabb embernek is akad, hogy fel^lljon az iroasztal, a szamitogep mellol, es ndhSny lazito gyakorlatot vegezzen. A MUNKAHELYEN Comb, csipo: Alljunk fel, huzzuk ki magunkat, a bal labat emeljuk hatra. A labfejet markoljuk meg, a labujjakat feszitsuk lassan a csfpo fele. A gyakorlatot jobb labbal ismeteljuk meg. (1.) Alkar: A bal kart megfeszi'tjuk es a jobb kezfejjel megtamasztjuk. A konydkdt balra feszftjuk. A gyakorlatot a masik karral megismeteljuk. Ezzel a gyakorlattal megeldzheto az fnhuvelygyulladas. (2.) Hat: Guggoljunk le gombo-lyitett vallal, talpunkat teljes testsulyunkkal szoritsuk a padlohoz. (3.) Nyak, vail: Egyenes hattal uljunk a szeken, jobb kezunkkel nyuljunk at a fejunkon es fogjuk meg a bal fulunket. A fejet lassan toljuk balra. A masik kezunkkel a szeken vagy a terdunkon tamaszkodhatunk. A gyakorlatot masik iranyban is megismeteljuk. (4.) Tarko: Kezunket tegyuk a tarkora, a fejet elobb balra dontsuk a mellkas iranyaba, majd jobbra. A kovetkezd gyakorlat a hatso tarkoizmot erosi'ti: hajtsuk elore a fejunket ugy, hogy azallunkcsaknem erintse a m e11 ka s t. Ebben a helyzetben mozgassuk a fejunket jobbra, majd balra. (5.)
