Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
vngyunk? A toleranda a demokrdcla jelentds megnyllvdnuldsa, tflrfikdpessdget 6s turelmet jelent. Az eltdrdseket 6s az ellentdteket prdbdlja oldanl, pozltfv kompromlsszumokra kdpes, 6s ezdltal javulhatnak az emberl kapcsolatok. Az egyutt6l6sben elsdsorban mdsok gondjalnak meg6rt6s6t segftl eld, 6s a klsebbsdg vdlemdnydt Is hagyja 6rv6nyesiilnl. Komensky a tolerancldval kapcsolatban azt frta: ne folyton a sdrelmeket emlegessiik, hanem fogadjuk el mdsok vdlemdnydt Is, 6s haligassuk meg egymdst. MW SeaiM Ragaszkodjunk elvelnkhez Hogy a tderanddrdl egydltaldn beszdlhessunk, sz6lni kell az elvszertfs6grdl is. Elvek ndlkul nem volna toleranda, mert a parttalan megbocsdtdsok hibdjdba esndnk, mindenkit 6s mindent elviselndnk. Elveszndnek az drtdkek. Elveszne az ember. Ahhoz, hogy az ember tolerdlhassa a ndzeteket, dlldspontokat, az emberek viselkeddsdt, olyan elveinek kell lenniuk, amelyektdl nem tdntorodhat el. Szildrd elvdnek lenni annyit jelent, hogy elismerjuk az drtdket, feldl I ftjuk az 6rt6krendszerunket, melyet nem Idphetunk tiil, pdlddul azt, hogy sohasem utunk meg gyereket vagy ndt. Ez az elvunk nem csupdn azt jelenti, hogy nem emelunk kezet kiskorura vagy a gydngdbb nemhez tartoz6kra, hanem ahhoz is vezet, hogy mdsok ilyen viselked6s6t elltdljuk. Elveinknek annyira szildrdnak kell lenniuk, hogy k6- pesek legyunk az effdle cselekedeteket a nyilvdnossdg eldtt, mdsok jelenl6tdben, de a magdndletben a legkdzelebbi hozzdtartoz6kvagy teljesen idegenek kdzdtt is elftdlenddnek mindsfteni. Az emberi merdszsdg a pozitfv toleranda feltdtele, de az elvekhez val6 ragaszkoddshoz is szuksdg van rd. Az elveket vall6 egydn autentikus. EzrtSkei vannak, megvan a sajdt vildga, az £nje. Nem eldg, ha csupdn olyan elveink vannak, amelyeket csak a hozzdnk kdzel 61- 16k eldtt merunkfelfedni. A fdltdkenys6g a merdszsdg 6s az elvszerdsdg ellent6- te. Igaz ugyan, hogy elft6ljuk a gyerekek 6s a ndk ver6s6t, de ha a villamosban, aut6buszban csattan el a pofon, nines merszunk kOzbeavatkozni. Tolerdljuk ezt, m6g akkor is, ha k6s6bb Idlekben boesdnatot kdrunk sajdt magunkt6l. Megboesdtjuk a gyOngesdgiinket, az elvtelensdgiinket. Csak a merdszek tesznek A merdszsdg szorosan Ssszefugg a szemdlyisdg egdsz rendszerdvel. Az embemek ahhoz, hogy legyen mersze elveit kialakftani, azokat 6rv6nyes(teni 6s szerintuk 6lni, erds, kiforrott egydnisdgnek kell lennie. Az .drett" egy6nis6gnek legaldbb hdrom alapvetd tulajdonsdgban kell megnyilvdnulni: 1. Az ismeretek, az intelligenda 6s a kdpessdg teruletdn. Ahhoz, hogy tudja tolerdlni a kev6sbd fontos dolgokat, 6s toleranda ndlkul kitartani a fontos ugyek mellett, ismemie kell az elvek drtdkdt, amelyekbfil a cselekedet mersze fakad. Az ilyen egy6nnek j6l dtgondolt az elvrendszere, tudja mi a I6nyeges. 6s azt is, hogy az elveinek megszegdse a sajdt 6njdnek, az identitdsdnak eivesztdsdhez vezetne. 2. Az drzelmek teruletdn. Csak az 6rzelmileg fejlett egydn taldl erdt ahhoz, hogy a kritikus helyzetekben kifejezze magdt. Ha az drzdsek hidnyoznak, kdptelenek vagyunk eldg erdsen, intenzlven reagdlni 6s a merdszsdgunk nem eldg ahhoz, hogy a kevdsbd drzdkeny tdrsunkndl megdrt6sre taldljunk. Kdzulunk sokan tudatosftjdk: fel kellene szdlalniuk az igazsdgtalansdg ellen, valamit tenni kdne a rosszal szemben, de fdlnek. Az ember drzdsei leblokkoljdk a tettre, vagy a tiltakozdsra az agynak adott parancsot. Ahhoz viszont, hogy az ember drzelmileg fejlett legyen, a szuldi szeretettdl tdbbre van szuksdge, mdgpedig az dnbizalomra. Ezekbdl a forrdsokb6l sziiletik meg a merdszsdg. 3. A harmadik alappilldr a szemdlyisdg drtdk- 6s motivdl6 rendszere. A motivdd6 annyit jelent, hogy van kedve, aktivitdsa 6s tevdkenysdgdvel, finkifejezdsi mddjai rdvdn eredeti szemdlyisdgkdnt Idp fel. A csaldd szerepe A szuld 6s a gyermek kdzti kapcsolat kialakftdsdnak alapvetd feltdtele, hogy a szuldk olyannak fogadjdk el a gyermeket, amilyen. Ndha azt vdrjdk, hogy a gyermekuknek mds tulajdonsdgai lesznek, mint amilyenek a val6sdgban. A szuldknek ezt, a jdvtire vald tekintettel tudatosftaniuk kell. A csalddban a toleranddra vald neve- Ids feltdtele a szuldk kdzti megdrtds, figyelmessdg, de a szuldk 6s a gyermekek, valamint a testvdrek kdzdtt is ilyen kapcsolatnak kell lenni. A szuldknek tolerdlni kell a gyermekek tulajdonsdgait, 6s nem kdvetelhetik tdluk, hogy mindenben utdnozzdk dket. A szuldknek teret kell engedniuk, hogy lehetdsdguk legyen a sajdt szemdlyisdguktudatosftdsdra. A szuldk kdtelessdge, hogy a gyermek cselekedeteivel val6 egyetnemdrtdsuket ugy magyardzzdk meg 6s drtessdk meg vele, hogy nyilvdnval6vd vdljon: nem mint egydnisdget utasftjdk el. Legmegfeleldbb tfpus a demokratikus nevelds, amely sordn drvdnyesul a gyermek szemdlyisdge irdnti tisztelet, de az igdnyessdg elve is. A szuldk mint a nevelds irdnylt6i szerepelnek, de a gyerek kezdem6nyezd 6s tevdkeny. A csalddi szabadsdg is alkalom a toleranda megnyilvdnuldsdra, 6s a feludu- Idsen kfvul a csalddtagok kdzti kapcsolatok elmdlyftds6re is szolgdl, hiszen van idd a jdtdkra, sz6rakozdsra, egymds jobb megismerdsdre. Mdr 6voddskorban megtanulja a gyerek dnmagdt becsulni, kifogdsai vannak, buszke sajdt magdra, fbrmdlja dnjdt. Ekkor alapoz6dnak meg a toleranda hatdrai. A nevelds hatdsdra tanulja meg a jdt, az igazat, az elvekhez vald ragaszkoddst, de a hazugsdgot, a rosszat, az elvtelensdget is. Hazugsdggal prdbdlja elhdrftani a felndttek manipuldd6jdt, 6s mintegy tiltakozdsul haszndlja fel ezt a m6dszert, nehogy uralmukald keruljdn. Nem valdszfnO, hogy az a gyermek hazudozni fog, akit olyan csalddban nevelnek, amelyben tiszteletben tartjdk egydnisdgdt 6s a szabadsdgdt. Az olyan csalddokban, ahol a gondokat egyutt, nyugodtan, a kiutak keresdsdvel prdbdljdk orvosolni, ahol a felndttek is engednek, 6s figyelembe veszik a gyerek ndzeteit, val6sz(nd hogy olyan megolddst, elveket taldlnak, amelyrdl tudjdk, megszegdsuk azt jelenti, hogy a kdlcsdnds bizalom meginogna. Az a szuld, aki az autoritdsdt az ellendrzdssel 6s a parancsolgatdssal drvdnyeslti, annyira befolydsolhatja a gyereket, hogy az a tdrsaival szemben mindig fdldnyeskedni fog. Az Iskola befolydsa A toleranddra vald neveldst a demokrdda elsajdtftdsdval kell kezdeni. Ez ut6bbi azt jelenti: a tanul6knak joguk van beleszdlni a jogaik 6s kdtelessdgeik megfogalmazdsdba, egysz6val az dket kdzvetienul drintd dolgok menetdbe. A didkoknak teret kell adni, hogy kifejezhessdkgondolataikat, dtleteiket, ndzeteiket. A tanftd 6s a tanuld, valamint a tanu- I6k kdzti helyes viszony kialakftdsa elengedhetetlen feltdtele a toleranddra vald neveldsnek. A tanft6 egyik fontos tulajdonsdga az igazsdgossdg, amelyet ugy nyilvdnft ki, hogy valamennyi gyermekkel szemben azonos mdrtdkd szeretet 6s tiszteletet tanuslt, igdnyesen 6s igazsdgosan drtdkeli dket tuddsuk 6s gyakorlati ugyessdguk alapjdn. A jd kapcsolat egyben a kdlcsdnds bizalmat is jelenti. Fontos, hogy a tanftd olyan kedvezd I6gkdrt teremtsen, hogy minden gyerek 6rvdnyesulhessen, de hasonl6an fontos a gyerek beilleszkeddse a kollektivdba. Olyan m6dszereket kell alkalmazni, amelyek sordn a gyerekek tapasztalatot szereznek, 6s sajdt vdlemdnyt formdlhatnak. Ne a szdjbardgds legyen a mdd, hanem inkdbb mesdk, legenddk, monddk 6s jdtdkok dltal pr6bdljuk a gyerekek kapcsolatdt alakftani a tdbbi emberhez. A csaldd 6s az Iskola bsszhangja Eldfordul, hogy a csaldd nem ugy hat a gyermekre, mint ahogyan azt az iskola elvdrnd. A tanftd nem ugyanazt tartja fontosnak, mint a szuldk. A csalddnak 6s az iskoldnak kdzdsen kell befolydsolni a gyermekek szabad idejdt, mdgpedig olyan tevdkenysdgekkel, amelyek a tanuldkat az egyuttdldsre tanftjdk. Nagyon hasznosak a gyerekek, szuldk 6s tanftdk szervezte kdzds kirdnduldsok. A toleranda az ember kapcsolatdt jelenti valakihez, valamihez. A szabadsdgot kell kifejeznie, a belsd ddntds alapjdn hozott szabad vdlasztdst. Nem lehet eldaddsokon megtanulni. A helyzetek, a kdtsdgek elemzdsdvel a mdsik szemdvel szemldlni a probldmdkat —csupdn ilyen mddon fejleszthetjuk ki magunkban ezt a ndlkulozhetetlen tulajdonsdgot. TAMASNEgAL VIOLA (M. Nagy LAszl6 illuszttidds felvtitele)
