Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
TOMEGKOZLEKEDES TOMEGUNDORRAL HELYBENJARAS K orabban is, am az uj teruleti&rendez^ssel mdginkSbb , halaszthatatla n lett a tomegkdzleked^s Stcsoportositasa Nagykapos es a jSrasi szekhely, Nagym ihaly kozott, miutan az ugy- i ntez^sbdl eredben no'tt az uj jArS- si szekhelyre utazok szama. Tervben van ugyan a teher-, kombinalt- es tomegkozlekedbs keruleti szerkezetbnekbtalakitasa, bm a megvalbsitS- sig meg eltelik nehbny ev. S mivel az utasoknak addig is utazniuk kell a szoban forgo vonalon, atmeneti megoldbst kell keresni. A Nagymihblyba torteno reggeli utazas - miutan nagykaposi iskolasaink embert nem kfmelo tolongbssal szinte az autbbuszfalara tapadnak - inkabb idegolo sokk, mintsem kejutazas. Sajnos, ettdl nem az illetbkes urak, hanem az utasok feje faj. A Nagymihblyi Jbrbsi Hivatal eloijarbja, Milan MatejoviC korabban megigerte, hogy marcius 15- ig megoldja a szbban forgb buszjarat kerdeset. A feleves csuszas ugy btszik nem szbmit nagy idbeltolodasnak az eloljbro szemszogebol, mivel a problema maig rendezetlen. Holott, csupbn egy menetteri jarat beiktatbsarbl van szo. Amint azt az utasok lehangoloan megjegyzik, a nagymihdlyiaknak attol faj legkevesbe a fejuk, hogy mi hogyan utazunk. Kozben tudomasunkra jutott, hogy az erintett u ng-videki falvak - Szirbnfalva, Nagyszelmenc, Doboruszka es Kaposkelecseny - polgcirmesterei mbg marciusban kbrvenyeztek az emlitett buszjbrat beiktatbsbt. Ez nem okozott volna kulbnosebb gondot, mivel a reggel Szirhnfalvbrbl indulo bs Nagykaposon vegzo jbrat folytathatna utjat Nagymihdlyba. Igen bm, csakhogy kozbeszoltak a nagymihblyiak azzal brvelve, hogy „dk“, mdrmint a Nagymihalyi Autobuszvallalat, elveszitenek utasaikat, tudniillik „nekik“ is van egy jbratuk reggel. Ez igaz, csupan az a bokkend, hogy ez a jarat nem kozvetlenul, hanem Szlovdkibt „kbrbejarva“, azaz minden kozseget brintve jut a nagymihblyi cblallombsig. Ennyi idb alatt pedig (masfel ora) Kaposrol Kassara is el lehet jutni, nem pedig a huszonot kilometerre levo Nagymihalyba. Dontsuk el vegre, vajon ki 6 rt jbr az a frbnya autobusz, az utasokert, vagy az egy zsebre dolgozo allami vallalatbrt? D. VARGA LASZLO HOGY MEG NEM UNJAK? Tiiske Amikor e sorokat from, mar a bosi eromu ugyenek birosagi donteserol zengedeznek az ujsagok, harsog a radio, a teve, errol peldaloznak predikacioikban a papok, holott meg az elozb politikai hangzavarok se csitultak el a miniszterelnok emlekezetes kijelenteserol, Slota nepvezer magyarellenes hoborgesero'l. Nem from, hogy „peldatlan hoborgeseroT, mert mar volt ilyen, nem is egyszer, amikor peldaul Stanislav Panis, a szlovak egysegkormany tagjakent a magyarokat „isten ostorakent11 emlegette. De visszamehetnenk a forrasokhoz is, a mult szazad panszlav nepvezere kijelenteseihez is, mert Slota ur nem talalt fel semmi ujat, hiszen ahhoztulsagosan kenyelmes is, meg korlatolt is, hogy uj gondolatai legyenek. Amit ugyanis 6 „Europa szerencsetlensegenek11 nevezett, marmint hogy mi magyarok „befeszkeltiik magunkat ide, Europa kozepebe11, azt Palacky 150 eve szerenyen meg csak „a szlavok szerencsetlensegenek11 titulalt. Nem csoda hat, hogy Slota nagyotmondasan meg a francia nacionalistak vezere, Le Pen ur is elamult, hiszen nemreg meg Csurka Istvannal bratyizott, aki szintugy szepeket mondott a szomszedairol. Gondolom, hogy ezt a kicsinyes kakaskodast Kozep-Europa szemetdombjan csakhamar Le Pen ur is megunja, mert nacionalizmus ide, nacionalizmus oda, azert ezen mar ok, marmint a franciak tul vannak, s nem emlegetik szuntelenul egymas oseit. Es hogy most megint mi jon a bosi eromu miatt, arra jobb nem gondolni. Ady Endre mar 1912-ben arrol panaszkodott, hogy ezekben az elfuseralt kozep-europai demokraciakban meltatlanul elszaporodnak a politikusok, ezek a „modern kozeleti kalandorok11. Hogy mi lett belole mara, elegendo korulneznunk. Kozep-Europanak ezen tul meg az is nagy baja, hogy.ezek a „kozeleti kalandorok11 es „kozeleti csukacskak11 egytol egyig Kossuth Lajosnak, Ludovft Sturnak es Frantisek Palackynak hiszik magukat. Sot, akadnak emberek, akik bodultan kovetik oket, ahelyett, hogy a mindenfele mestersegesen epitett es epftgetett kerites folott kezet nyujtananak egymasnak, hiszen magyar es szlovak kozfelf ogas szerint egyarant nines nagyobb s kozelibb rokon a szomszednal. SZOKE JOZSEF ASZOVIVO JELENTI 1997. szeptember 24-en a Magyar Nepi Mozgalom tisztsegviseloi megtartottak szokasos sajtoedekezletuket. Dr. Gyorgy Istvan, az orszagos vezetoseg alelnbke ismedette az Alkotmanybirosag es a Szlovak Koztarsasag Nemzeti Tanacsa kbpviselocsopodja altal benyujtott, az allamnyelvrol szolo dontbst. Kihangsulyozta, hogy a mozgalom tovabbra is kitart elobbi allasfoglalasa mellett, miszerinttorvenyerore kell emelni a nemzetisegi nyelvek hasznalatat, osszhangban az alkotmannyal, mely kimondja, hogy a nemzetisegek szabadon hasznalhatjak anyanyelvuket. Lengyel Laszlo vezetotitkar elemezte Szlovakia nemzetkozi kapcsolatait, s kiilon kited az utobbi napokban medializalt miniszterelnoki kijelentesre. Barhogy is elemezzuk a kormanyelnok szamlajara id kijelentest, nem lehet abban olyan kijelentest talalni, mely kitelepi'tesre vagy lakossagcserere utalna. A MNM kitad amellett, hogy a szlovak— magyar alapszerzodest mindket felnek teljesitenie kell, meg kell tennie mindent, hogy az a ket szomszedos orszag es az ott elo nepek boldogulasat segi'tse elo. Meghozta donteset a Hagai Nemzetkozi Bfrosag a Bos— Nagymarosi Vizi Eromu ugyeben. Dontese egyedelmu. Elmarasztalta mindket felet. Magyarorszagot azhd, med jogtalanul mondta fel az 1977-ben a Magyar Nepi Demokratikus es a Csehszlovak Szocialista Koztarsasag kozott kotott allamszerzodest az eromu epiteserol. Nem allt jogaban, hogy eloszbr felfuggessze es kesobb felmondja azt. Csehszlovakiat, illetve Szlovakiat viszont azed marasztalta el, hogy a C varians uzembehelyezesevel egyoldaluan elterelte a Dunat, s igy megfosztotta Magyarorszagot attol a jogatol, hogy egyenlo aranyban reszesuljon a hatarfolyo jelentette elbnyokbol. Magyarorszagnak es Szlovakianak a johiszemuseg jegyeben tovabb kell targyalnia es meg kell tennie minden szukseges lepest ahhoz, hogy az 1977-es szerzodes celkituzesei megvalosuljnak. A nemzetkozi birosag dontesevel kapcsolatban fellebbezesnek nines helye. Ezed a MNM minden olyan lepest tamogat, mely magyar es szlovak reszrol egyarant az ugy mielobbi megoldasat, nem pedig elodazasat es elmergesiteset szolgalja. DR. SZIEGL FERENC
