Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-08 / 20. szám

TALALKOZASOM AZ ELO Egy honappal ezelott szamomra Anglia egyet jelentett a sotet bl­­tonyokben kozlekedo „gentle­­manokkar, akik felettebb szere­­tik a kiralynbjuket. Ezek az urak egyetlen nap sem feledkeznek meg az otorai teajukrol, zarko­­zottak es kimertek, de sosem vulgarisak es meg veletlenul sem zsbrtblodnek a szemerkeld esd miatt. De mindez csak addig volt erve­­nyes, amig e gyonyoru orszagot meg nem tetogattam. Az angolok ugyanis elvezik a szabadsagot, szeretnek szorakozni. Nalunk nem hiszem, hogy talalkozhat­­ndnk kekre festett es ugyanilyen rongyokba burkolozott ferfival, aki kepes beallni egy katedralis boltive ala, rejtelyesen mozog­­ni, mint valami szellem es raada­­sul a kivancsiskoddktol meg penzt is elfogadni a mutatva­­nyaert. Tehat ilyenek is az ango­lok. H osszu es farasztd volt az ut a franciaorszagi Calaisig - itt lat­tam meg a La Manche csatorna partjait, amelyet „atutazva“ mar angol foldre, pontosabban Doverba kerulok. Tulsagosan kozel ereztem a celt. Aztan jottek a francia vamosok. Lattak: a mi buszunk nem az Europai Unio allama­­ibol valo, mellekutra tereltek, es hagy­­tak varakozni. Csak amikor a sofor ker­­ni kezdte oket, engedjenek, mert nem erjuk el a legkozelebbi hajot, szfvesked­­tek „elintezni“ minket. A hatalmas hajok, melyben kamio­­nok, buszok, autokszazai fernekel, ket­­orankent jarnak a brit szigetre. A mas­­fel oras utat kellemesen lehet tolteni a luxushajon: ettermek, bufek, uzleteka gyermekeknek jateksar kak, egyszoval: minden talalhato rajtuk. Vegre megpillantottuk a feher szik­­las partokat. Ujabb alapos ellenorzes, most mar papi'ron is: az adataim, hoi es mi celbdl tartozkodom majd az orszag­­ban stb. Aztan ugyanez szoban, es a legfontosabb: az utlevelem ervenyes-e meg egy tel esztendoig. Mindez elma­­radna, ha Szlovakia mar az Uniohoz tar­­tozna... Egyszoval visszaalh'tjuk az orat, es mar indulunk is a felfedezo utra. Del- Anglia egyik legjelentosebb idegenfor­­galmi nevezetessege mindannyiunkat lenyugoz. Stonehenge. Itt talalhatoak azok a tobb tonnas hatalmas kovek a zold, si'k videk kozepette, amelyek tortenete, eredete mar regota foglalkoztatja a tu­­dosokat. Tobb feltetelezes latott napvi­­lagot, hogyan kerulhettek ide. Osregi ci­­vilizaciorol beszelnek, masok folddntu­­li lenyeket emlegetnek, de arra a kerdesre, hogyan hoztak ide, illetve mi­re szolgaltak, nines egyertelmu valasz. A Windsor fdlott levo varkastely ma­­ig a kiraly csalad maganrezidenciaja. A kiralyno szinte minden hetveget itt tolt. Amikor a kastelyban tartozkodik, a la­­togatok elott bezarjak a kaput. Ottjartunkkor szerencsere Londonban volt. A belepesi di] igencsak kiralyi: 7,7 font (kb. 450 korona). A latvany viszont felejthetetlen. Regi butorok, felbecsul­­hetetlen erteku gobelinek, Rembrandt, Durer mestermuvei. A zold pazsitu ud­­var telis-tele viraggal. Mar hetek teltek el Diana halalatol, de meg mindig hoz­­zak a csokrokat, leveleket a „nep hercegnojenek" emlekere. Windsor varoska szomszedsagaban van Eton. E tortenelmetarasztd, pedan­­san rendben tartott varosban van az Eton College, a prominensek gyerme­­keinek iskolaja. Ezt latogatja William - a jdvendo tro ndrokbs is. Az iskola epu­­lete nem sejtet semmi kulonlegeset, de amikor a bejaratnal megjelennek a szur­­ke nadragban es elegans fekete frakk­­ban a fiatalurak, bizony mi lanyok csak nezunk a mellettunk levo farmerosok­­ra. De ok is velunk egyutt kattogtatjak a fenykepezogepuket. A monarchia fovarosaban, London­ban, minden turista ki'vancsi a legneve-zetesebb helyekre. A Buckinghem pa­­lotanal - a kiralyno szekhelyen - sze­­rencsem volt: lathattam az orsegvaltast. Londontol elvalaszthatatlan a Big Ben, a toronyora 8 meteres mutatoival. A Parlament epuleteitol, a Westminster Palotatol nem messzire van a West­minster Apatsag - itt volt Lady Di teme­­tesi szertartasa. Ki ne hallott volna a Hyde Parkrol, amelynek egyik sarkaban ott all a szo­­nokokat varo emelveny. Eppen senki sem elt a lehetoseggel, de latvanynak az sem volt rossz, ahogyan az oltdnyds urak piknikeztek a fuvon. A Kensington Palotat - Diana volt lakohelyenek kor­­nyeket - a ki'vancsiskodok es a tiszte­­letuket tevok sokasaga ovezi. Nehezen tudjak elhinni, hogy a haz asszonya nines tobbe... A Towert sem szabad ki­­hagyni, itt vannak a koronazasi eksze­­rek, es a Tower Bridge hid, amely „kinyflik“, ha nagy hajo uszna at alatta. Ez a hetmillios metropolisz a legku­­lonfelebb nepek egyvelegebol tevo­­dik ossze. Rengeteg neger, hindu, kf­­nai es pakisztani el a varosban. A be­­vandorlok ugyan lassabban es kulonbdzd akcentussal beszelik az an­­golt, de nem okoz kuldnosebb gondot megertesuk, kommunikalni konnye­­den lehet veluk. Mas a helyzet a szij­­letett londoniakkal. Nehany nap eltel­­tevel mar legalabb kapasbol felismer­­tem oket jellegzetes kiejtesukrol, gyors beszedukrol. Azonban ezek az urak es holgyek rendkivul elozekenyek, amint eszreveszik, hogy kulfoldivel van dol­­guk, azonnal visszafogjak beszedtem­­pojukat, s aranylag tisztan, szabalyo­­san, erthetoen ejtik a szavakat, annyi­­ra, hogy a gyakorlatlan nyelv­­tanfolyamos szamara is - mint amilyen en vagyok - elvezhetove valik az elo angol nyelv. Nehany napos londoni tartozkodas utan igazat adok Samuel Johnsnak, aki 1777-ben azt irta, hogy ha az em­ber Londontol elfarad, az azt jelenti, az elettol faradt, mert Londonban minden megvan, amit az elet nyujthat. Ha nem volnanak itt a tipikus emeletes piros bu­szok, a fekete taxik, nem is gondolnek ra, hogy egy igen konzervativnak tartott orszagban jarok. POTOCKYANNA (A szerzo felvetelei) Stonehenge - a megfejthetetlen tateny A windsori kastdly- Dianat nem lehet feledni ANGOLA AL A hfres Eton College"

Next

/
Thumbnails
Contents