Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
Nem jogos? K. I. vagfarkasdi oivasonknak 1993-ban a szovetkezetbol potfoldet adtak ki azzal az igerettel, hogy rovid iddn.belul rendezik a kimert foldhoz valo tulajdonjogat a foldhivatalban es a geodezian. Azota negy ev telt el, de az igeretet nem valtottak valora. Kerdezi, mit tehet az ugy mihamarabbi rendezese erdekeben? A felvetett kerddst a foldrendezdsekrol, a foldtulajdon elrendezesdrol, a foldhivatalokrol, a foldalap rol es a fdldkozossegekrol szdld torvdny szabalyozza. Onnek a f oldet e torvhny 15. paragrafusa ertelmbben az un. egyszerusftett es gyorsitott eljaras kereteben adtak ki. Az eredeti fold helyett azdrt kapott potfoldet, mivel az eredeti kimerese, az egesz kataszteri teruletbol valo kivetele nem volt lehetseges muszaki-geodetikai okokbol. E torveny 15. paragrafusa 2. bekezdesenek ertelmeben: „Azon tulajdonosok vagy jogosult szemelyek indftvanyara, akiknek kulon elofrasok (a fbldrol szolo 1991-ben kiadott 229. szamu torveny) alapjan kiadtak foldjeiket es akik kulon elofras alapjan (ugyanezen torveny 22. paragrafusa 1.6s 2. bekezddse) kdrelmeztek a mezogazdasagi vallalat altal hasznalt foldjeik elkulonftdset, a foidhivatal — amennyiben hozzdferhetetlen foldekrdl van szo, vagy ha az mas okbol szukseges — elrendeli a tulajdoni es basznalati viszonyok gyorsitott rendezeset arra az iddre, amfg jovahagyjdk a foldrendezdsi tervet. A tulajdoni es haszndlati viszonyok gyorsitott rendezeserol egyszerusftett szetosztasi terv keszul, egyidejuleg azon intdzkeddsek tervezetdvel, amely a foldek uj elrendez&se szerinti gazdalkodds lehetdvd tetelehez szukseges. Amennyiben gazdasagi okokbol nem lehetseges a tulajdonos szdmara a tulajdondban levd foldeket atadni, mds foldeket adnak ingyenes pothasznalatba.“ Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a pothasznalatba adott foldek nincsenek kiveve a foldrendezes alol. Tehdt meg a tulajdonjog ezekhez a foldekhez nines veglegesen elrendezve, esupan potencionalis tulajdonoskent kezelendo, s ha nines semmi akadalya, termeszetesen a tulajdont ezekhez a foldekhez megszerezheti a foldrendezes kereteben. A tulajdonosok azonban megallapodhatnak egymas kbzott, hogy csereszerzodes alapjan rendezik a fbldtulajdont, dspedig a Polgdri Torvenykdnyv 406. es a 489. paragrafus 1. bekezdese ertelmeben. Amennyiben a tulajdonosok a foldek cserdjdben nem allapodnak meg, az illetekes, az On eseteben a vagsellyei Jarasi Hivatal fold-, mezo- es erdogazdasagi osztalya a felek indftvanyara ezt a cserdt sz6toszt6si tervvel megvalosfthatja. Az On esetdben tehdt tobb lehetdsdg kfndlkozik: megvdrhatja az altalanos foldrendezest, amirol a fent emlftett hivatalban kaphat bovebb tdjekoztatast, ill. megvalosftjdk a ket tulajdonos kbzotti cseret, amit csereszerzddes formajaban a vagsellyei Jarasi Hivatal Kataszteri osztalyan kell intezni, s harmadsorban pedig, kervdnyezheti a jardsi hivatal fold-, mezd- es erddgazdasdgi osztalyan, hogy a tulajdonviszonyokat a pdtfoldhez szetosztasi terv alapjan vegezze el. K. L. Batorkeszirol arra ker bennunket, tajekoztassuk ot reszletesebben a foldalap szervezeserol es jogkorerol. A parlament 1991. julius 12-vel eletbelepetttorvenye alapjan letrehoztak a Szlovak Foldalapot (Slovensky pozemkovy fond), amelynekszekhelye: Bratislava, Budkova 36. Ez nem hivatal, hanem jogi szembly, amely be van jegyezve a cegbfrdsdgn&l. A foldalap kezeli az allam tulajdonaban levo mezogazdasagi ingatlanokat, illetve azokat a fbldeket, amelyek tulajdonosa ismeretlen. A foldalap szervei: az igazgatdsAg es a felugyelo bizottsag. A foldalap tevekenyseget az igazgatosag iranyftja, elen a vezdrigazgatoval, akit az SZK Kormanya nevez ki. Az igazgatosag tevekenyseget a felugye- I6 bizottsag ellenorzi, amelynek elnoket szinten a kormany nevezi ki. A torveny osszeegyeztethetetlennek nyilvanftja az igazgatosagbeli tagsagot a felugyelo bizottsagbeli tagsaggal, s tartalmaz olyan iranyu tilalmat is, miszerint a foldalap alkalmazottjai jovedelemszerzes celjabdl nem vegezhetnek olyan tevekenyseget, amely a foldrendezessel fugg ossze. DR. GYORGY ISTVAN A hipochondria — kepzelt betegseg Azt az embert, aki kimutathato ok nelkUI panaszkodik valamelyik szerve rossz mukodesere, kepzelt — hipochonder — betegnek nevezzijk. Az egeszseges emberek tobbnyire nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy jol mukodnek-e szerveik, viszont a hipochonder betegek allandoan azzal vannak elfoglalva, hogy valami nines rendben az egeszsegevel, szerveik nem mukodnek ugy, ahogy kellene vagy dppen panaszkodnak, hogy ok nelkul faj valamijuk. Ennek kovetkezteben orvostol orvoshoz mennek. A hipochondriaban szenvedo beteg testi tuneteit terkepezi fel az orvosnak, amit az orvos termeszetesnek is vesz. Kulonfhle vizsgalatokra kuldi a beteget, amelyek viszont kizarjak a tunetek szervi eredetet, s az orvos arra jon ra, hogy kepzelt beteggel van dolga. De a beteg a vizsgalatok negativ eredmenyeire valo tekintet nelkul ragaszkodnak „bekepzelt tuneteikre, betegsegukre“. A betegek tobbsegdnek nines baj az elmeallapotukkal. Az brbklbddsi tenyezok nem jatszanak kozre, nem brbkblheto. De nem megy ritkasagszamba az sem, hogy ha a csaladban az apa hipochonder, a hozza hasonlo lelki alkatu fia, ugymond „elkapja, eltanu!ja“ az 6 tuneteit, betegsegeit. A tapasztalatok szerint azokboi az emberekbol valnak leggyakrabban hipochonderek, akik a testiik irant erzekenyek, onteltseg, onzosdg jellemzo rajuk, es a maganyt is kedvelik. Azokban az esetekben, ha peldaul a diak beteget szinlei az iskolaban, hogy megusszon egy dolgozatfrast vagy eppen nines kedve iskolaba menni, az egy j6 urugy ds nem hipochondriazas. A kepzelt betegseg nem jellemzo a fiatalokra, tobbnyire csak a negyvenedik ev betoltese utan szokott kezdddni. Meg kell emlfteni, hogy az oregedessel kapcsolatos biologiai valtozasoknak is szerepuk lehet, de fokent lelki okok vannak a hdtterben. Az idos embereknek, nyugdijasoknak egyre tobb idejijk marad arra, hogy magukkal foglalkozzanak. De nem lesz mindenkibol kepzelt beteg, akinek rengeteg ideje marad magaval foglalkozni, gondolkodni. Altalaban ervenyes, hogy mindl elfoglaltabb egy ember, minel tobb munkaja van, annal kevesebb ideje jut arra, hogy foglalkozzon a testevel. Es fokent a mai rohand, anyagias vilagban, amikor a szuloknek meg arra sines idejuk, hogy gyermekeikkel kello iddt toltsenek, foglalkozzanak veluk, nem meg arra, hogy orvoshoz fussanak minden apro-cseprd bajjal — pedig sok esetben a halogatas vezet a betegseg elhatalmasodasahoz. A heveny (rovid ideig tarto) hipochondria jdl gyogyfthato, viszont idult (megrbgzott, krdnikus) formaja kevesbe, a beteg nemegyszer rokkantta valik miatta. A hipochondria kezelhsendl fontos, hogy azt az egyenre kell szabni, hiszen minden betegnek mas es mas kornyezeti konfliktus idezi eld velt tuneteit, s ezekben a tunetekben is nagy egyeni elteresek mutatkoznak. Arra kell ugyelni, hogy a beteg jdl erezze magat, jdl mukbdjon abban a kornyezetben, amelyben problemai tamadtak. Ha eztsikerul elerni, dllapota sokat javulhat. A gyogyulasra akkor vannak jo eselyek, ha az orvos komolyan veszi a beteget, a velt betegseget is. A kepzelt betegek ugyanis nem beszelhetok le a tuneteikrol, s ha ezzel megis probalkozik az orvos, elveszftheti a beteg bizalmdt. A hipochondridra hajlamos betegnek nem tesz jdt az sem, ha az orvos jobban felvilagositja dt valamilyen betegsegdrdl, mert ezzel meg tobb bajra hfvja fel figyelmht, olyanokra, amelyeket azelott nem is panaszkodott. Nagy jelentosdge van a pszichoterapias kezelesnek, ahol a magatartds helyes irdnyu valtoztatasara kell torekedni, de alkalmazhato gyogyszeres kezeles is. KOLES ELEONORA pszichologus
