Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-24 / 19. szám

A rdk leqqyakoribb okozoi a dohanyzas es a lulzotl napozas A daganatos megbetegeddsek sta­­tisztik^j^ban Szlov6ki6ban elstf helyen a tOdtfrdk szerepel. Az on­­koldgi6k fdrfi pScienseinek 22 szdzaldka ebben a betegsdgben szenved. A nikotin az egyik legnagyobb tikkeltf anyag. Ndlunk a lakossdg fele dohSnyzik, az utdbbi 6vekben novekszik a cigarette ntfk sz6- ma. A gyermekek fele dohSnyzbk kornyezetdben ntf fel, 6s nagyon sokuk m6r otdves kordban aktfv doh6nyoss6 v6lik. Pedig mindenki tudja, hogy a nikotin m6reg, de hidnyzik a gyors nikotlnm6rgez6s okozta hal6l el rettenttf p6ld6ja. A szakirodalom szerlnt a haldlos adag 0,2 gramm. Az emberek te­­h6t csak ritkan mdrgezlk meg ma­­gukat halSlos adaggal. Viszont lassan adagoljdk ezt a mdrget. Az elstf cigaretta hatSrozottan senki­­nek nem fzllk, 6 Italian mindenki rosszul van ttfle. De igyekeznek ezen hdsiesen tultenni magukat, 6s iddvel a dohdnyzds szokdssd vdlik. A nikotin kellemes, de... A dohanyosoknak mindig van okuk, miert nyulnak a cigaretta utan. Egyesek azert cigarettaz­­nak, mert ehesek, masok pedig azzal indokoljak: tul sokat ettek. Vannak akik idegesek es ezzel probaljak csillapi'tani allapotukat, akadnak olyanok, akik a szabad idejuket nem tudjak maskeppen eltolteni. A cigarettazast sokan fogyokuranak tartjak. A nikotin kellemesen ingerlo. Egyszer az egyik dohanyos resz­­letesen elmondta nekem: maga a cigaretta meggyujtasanak pro­­ceduraja is kulonleges erzes. A dobozkabol kihuzni a cigit, meg­­nyomogatni, figyelni a langot, ahogyan a cigaretta vegen pa­­razzsa izzik a dohany, amikor eloszor megszfvja, aztan az elso fustgomolyok... A dohanyzas kovetkezmenyeit az emberek tobbsege lekicsiny­­loen kezeli. A nikotin utan kisza­­rad a szaj, novekszik a vernyo­­mas, etvagytalansag lep fel, a noknel a teherbeesest komplikal­hatja, kronikus leguti gyulla­­dast okozhat, kellemetlen kohogest valt ki es nem ritkan szivmu­­kodesi rendelle­­nesseget. Es a tudoraot is. Minden ciga­­rettabol ne­­hany milli­­gramm niko­tin kerul a szervezetbe. Cigarettazas­­kor elviselheto ez a mennyiseg, de koncentralt for­maban mergezeshez vezethetne. Hogyan nyilvanul meg? A nikotin megbenftja az emesz­­torendszerben, a szivben, az erekben, a mehben stb. az ideg­­vegzodeseket. Az erek a nikotin ingerlo hatasara osszehuzod­­nak, majd megbenulnak es kita­­gulnak. Tehat a cigarettazaskor az erek beszukulnek, novekszik a vernyomas es a kulbnbozo szerveken keresztul nehezeb­­ben aramlik a ver. Felgyorsul a szivveres, a szaj kiszarad, az emesztorendszer­­ben intenzivebbe valik a belek mukodese es hasmenes is beko­­vetkezhet. Bizonyitott: a dohany­­zo nok csecsemoi alultaplaltak, alacsonyabb a testsulyuk, mint a nem cigarettazo anyak gyerme­­keie. A nok es a fiatalok szervezete sokkal erzekenyebb a nikotinra, mint a ferfiake. Egy cigaretta ko­­rulbelul 60 mg-mal csokkenti a C- vitaminmennyiseget. A nikotin tehat ezzel az erekre gyakorolt hatasaval okozhat ver­­keringesi zavarokat es fgy bar­­mely szerv megkarosodasa be­­kovetkezhet. Leginkabb a szfv es errendszer, valamint a tudo van kiteve a kockazatnak. A dohanyzas a szivbetegsegek egyik okozoja, es a szivinfarktus bekovetkezesehez is nagyban hozzajarul. Gyakori, hogy fiatal ferfiaknal az also vegtagok erei annyira megkarosodnak, hogy muteti beavatkozasra van sziik­­seg, megpedig az erek potlasa­­ra, cserejere. Termeszetesen legrosszabb ha­­tasa a legutakra es a tudore van. A hosszu ideig tarto dohanyzas kovetkezteben a legutak nyal­­kahartyaja es kronikus gyulla­­das keletkezik itt. Az utolso stadium a rak. Altala­­ban ugy jelentkezik, hogy meg­­valtozik a kohoges. Szarazabba valik, ingerlo lesz es nem ritkan vert is k o -hog fel a doha­nyos. Altalaban a testsuly is csokken. Azttalan hangsulyozni sem kell, hogy a gyogyitas igenyes, gyak­­ran kombinaljuk a muteti beavat­­kozast sugarzassal es gyogy­­szeres kezelessel — a dagana­­tok merteketol es elterjedesetol fuggoen. Mivel gyakran keson jelentkez­­nek a paciensek, ilyenkor a gyo­­gyitas kevesbe hatekony, illetve eredmenyes. Egyszerubb megelozni a bajt, azzal, hogy nem dohanyzunk, de kerulni kell a passziv cigaret­tazast is, amely szinten hasonlo­­an veszelyes. Esszeruen nem lehet dohanyozni. Orvendetes, hogy egyre terjed a cigarettazas reklamjanaktiltasa. Annak viszont kevesbe orulhe­­tunk, illetve inkabb elszomori'to, hogy a segitokbsz tanacsadas el­­lenere novekszik a tudorakban megbetegedok szama. Es ami mbg borzasztobb, a betegek eletkora egyre alacsonyabb. A napbol is art a sok A napsutes kedvezo hatasat a szervezetre mar regen felfedez­­thk. A napsugarak energiat ad­­nak a szervezetnek, pozitfvan befolyasoljak az immun- es az idegrendszert. Masreszt viszont az ultraibolya-sugarzas a tulzott napozaskor karosan hat es a bor ido elotti oregedeset idezi elo. A kovetkezmhnyek nem je­­lentkeznek azonnal, nehany ev elteltevel „jonnek elo“. A bor ran­cossa valik, elveszti feszesseget, megvastagodik, foltok keletkez­­nek rajta es novekszik az anya­­jegyek szama. A sugarzas kovet­­kezmenye lehet a borrak, es en­­nek egyik formaja a melanom. Szlovakiaban a rakos megbete­­gedesek 15 szazalekat teszi ki a borrak, megpedig egyforma aranyban mindket nemnel. Har­minc evvel ezelott szazezer la­­kosbol egynel allapitottak melanomot, ma mar ennek ti­­zenketszerese fordul elo. Tudatosftanunk kellene, hogy a Fold koruli ozonreteg egyre ve­­konyabb es a vedokepesseg csokken, tehat nagyobb mennyi­­segu ultraibolya-sugar kerul a felszfnre. S hogy mit okoznak ezek a sugarak? Megnoveke­­dett hatasuk kovetkezteben a szervezetben ugynevezett sza­bad gyokok keletkeznek, ame­­lyek a sejtfalak megserteset okozhatjak. Vedekezzunk idoben A bornek vannak ugyan vedo­­anyagai, amelyekkel az ultraibo­lya-sugarzas ellen vedekezik. Ez a melanin, barna pigment, amelynek mennyisege geneti­­kailag adott. Az UV-sugarzas ha­tasara sokszorozodik es a bor barnulasat idezi elo. A masik vedoanyag az izzadsag­­ban talalhato, amely filterkent ov. Ezert fizikai munka vegzesekor, illetve sportolaskor nem olyan veszelyes a napozas, mint ami­kor tetlenul fekszunk ki a napra. A borunk tipusatol is fugg, hogyan reagal a napsugarakra. A feher­­boruek nem barnulnak le konnyen. Attol is fugg, mennyi ideig tartozkodnak a napon, a hegyekben vagy a tengerparton vagyunk, vagy pedig a varosban. Napozaskor is be kell tartanunk bizonyos szabalyokat. Tizenegy es harom ora kozott nem ajanla­­tos a tuzo napon tartozkodni. Fejunket kendovel, kalappal, szemunket pedig UV-filteres szemuveggel vedjuk. Arra is ugyeljunk, hogy ne egjen le a bo­­runk, ma mar a magas vedofak­­toru kremek egesz sora kapha­­to. Napozas utan is ajanlatos testapolo kremet, tejet hasznal­­ni. A figyelmeztetes, az ovatossag­­ra valo utalas a fiataloknak is szol: a bor ugyanis nem felejt! Gyakran nezzuk meg, fokepp az anyajegyeket, nem valtozott­­e az alakjuk, a szfnuk, nem visz­­ketnek-e vagy netan vereznek. A hatunkrol se feledkezzunk meg. DR. LUBICA PETERAJOVA

Next

/
Thumbnails
Contents