Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-10 / 18. szám

Rados Peter Andras

Egy meltatlanul elfelejtett alkotas

avagy

eloszo Zamenhof politikai vegrendeletehez

Lazaro Ludoviko (Lazar Markovics)

Zamenhof (1859— 1917) utolso, meg eleteben publikalt irasat tartja kezebenazolvaso. Ajeles ferfiu, akit az UNESCO 1959-ben az emberi kultura legjelentosebb alkotoi koze sorolt, elsosorban a legelterjedtebb es legnagyobb gyakorlati jelentosegu semleges nemzetkozi nyelv szerzojekent, vagy ahogy 6 szerette volna mondani, „iniciatorakent“ ismert. Emellett azonban szemorvosi kenyerkereso tevekenysegen ki'vul jelentekeny irodalmi (fokent mufordi'toi) munkassagot is kifejtett, tovabba figyelemre melto vallasfilozofiai muvei voltak, s mint kozeleti gondolkodo is megerdemli az utokor tiszteletet. Vallasfilozofiai munkassagat bizvast tekinthetjuk mind a ma egyre erdsodo kereszteny okumenizmus, mind az erore kapo zsido-kereszteny parbeszed, valamint a monoteista vallasok kozotti kozeledes elofutaranak. Hillel zsido hittudos (Kr. e. I. sz.) gondolatai alapjan a vallasi egyenjogusagot, turelmet es a hi'vo'k kozotti kolcsdnds tiszteletet hirdette. Egy olyan univerzalis val lasrol almodott, amely a letezo felekezetek fenntartasa mellett kepes integralTM a kulbnbozd hitu embereket. Mint tarsadalmi gondolkodot, Zamenhofot a kulbnbozd nyelvu, kulturaju es vallasu nepek kozotti megbekeles lehetosege foglalkoztatta. Ezt ki'vanta szolgalni az 1887-ben utra bocsatott tervezett nyelvvel is, amely az o valasztott alneverol — Doktoro Esperanto (Doktor Remelo) — kapta mar az elso evekben mindmaig ismert elnevezeset: eszperanto.

Az altal u nk kozolt muvet Zamenhof 1915-ben, az elso vilaghaboru kitorese utan nem egeszen egy esztendovel adta kozre. Az eszperanto szerzdjerdl szolo irodalom gyakran naivitasok gyujtemenyekent kezeli ezt az irast. Ku I o n - bozo politikai iranyzatokhoz tartozo es mas-mas vilagnezetu eletrajzirok a tortenel mi folyamatok lenyegenek meg nem erteset, az altala javasolt megoldasok elegtelenseget szoktak Zamenhof szemere vetni. Holott — s ez ma egyre nyilvanvalobba valik — a lenyeget o sokkal jobban ertette, mint nagy tudomanyu es nagy hatalmu kortarsai.

Az eszperentistak Mestere a Parizs kornyeki bekek megkotese elott fel evtizeddel vilagosan latta, hogy a hatarrendezes onmagaban csak igazsagtalansagok es majdani konfliktusok forrasa lesz. Hatarozottan es egyertelmuen fellepett a nyelvi es vallasi d iszkri m inacio es elnyomas ellen. Teljes egyenjogusagot kovetelt minden allam minden polgara szamara, etnikai es vallasi hovatartozasra valo tekintet nelkul. Letette a voksot a kulturalis es valldsi autonomia, a nyelvek es dialektusok haszndlatanak szabadsaga mellett. Csak egy megjegyzhs formdjaban, de megjelenik a szovegben az egyesult Europa gondolata, amely ma a kontinens vezeto eszmeje.

Zamenhof a diplomatakhoz szolo felhivasanak legfobb ideaja azonban az „oszthatatlan etnikus nemzetallam" (mely bizonyos teruleteken, sajnos, szinten nepszeru) megsemmisito bi'ralata. A mu' tobbszor is hatarozottan leszogezi: egy etnikus nemzet (az eredetiben: gento = neptorzs) nem azonosfthato valamely orszag osszes lakojaval. Turhetetlennek tekinti azt a sok helyutt ma is tapasztalhato helyzetet, hogy egy orszag nevado etnikuma a hazajaban elo tobbi etnikum uranak tekinti magat. Hogy ez milyen veszeiyek forrasa, csak ma latjuk igazan, az etnikai haboruk es nyelvtorvenyek koraban. Jozan, elfogulatlan gondolkod o ezzel csak egyeterthet; rengetegen biraltak es bfraljak azonban Zamenhofnak azt a — sajat maga altal legfontosabbnak velt—otletet, hogy a diszkrim inacio es az elnyomas fo ellenszerekent az europai orszagok kapjanak semleges, foldrajzi jellegu neveket az etnikai nemzetek neve helyett. E megoldas egyreszt tul keves: ki hinne ugyanis, hogy ettol szinte egycsapasra megszunne a kisebbsegek sanyargatasa? Masreszt viszont tul sok: kepzeljuk el, mit szolnanak peldaul az olaszok, ha egyik nap rol a masikra hazajukat valami foldrajzi newel jelolnek, mondjuk igy: Appenfnia? (Bar erdekes, hogy az eszakolasz szeparatistak egy ilyen jellegu neven — Padania — akarjak a legfejlettebb olasz tartomanyokat elszakftani Romatol.) Azt azonban erdemes megjegyezni, hogy ilyen orszagok mar vannak. Az USA allamai es a latin-amerikai koztarsasagok ide tartoznak, de Nyugat-Europaban is talalunk nehanyat. A ket legjelentosebb: Svajc (mas neven Helvecia) es Belgium. S mellejuk tehetjuk a keletkozep-europai Transsylvaniat (azaz Erdelyt), amelynek tragediaja eppen az, hogy tobbnemzetisegu orszag letere a tortenelem szeszelyei hoi ide, hoi oda vetettek a „nemzetallamok“ marakodasa soran. S ha valaki botranynak veli egy-egy orszag atkereszteleset, nem legalabb akkora skandalum egy allam ezer eve birtokolt integer teruleteinek 70 szazalekat felosztani szomszedai kozott (ami eppen hazankkal tortent meg ketszer is ebben a szazadban)?

Ami Zamenhofnak leginkabb hibakent felrohato, az a reszletkerdesekre vonatkozo naiv nagyvonalusaga. A nyelvi-kulturalis autonomiat egy deklaracioval megvalosi'thatonak veli, nem latvan az oktatas, a sajto, a kultura ehhez kapcsolodo allami finanszirozasanak kerdeset. Itt szoktak ugyanis megbukni a nyelvi egyenjogusag megvalositasanak probalkozasai. A teruleti autonomia temajat pedig Zamenhof muve fel sem veti, nem tulajdonitvan neki jelentoseget.

Ezen ki'vul meg egy „hibat“ kell megemliteniink a Mester gondolatait elemezve. Valamely terulet egyik etnikai nemzettol a masikhoz valo kerulesenek csupan azt a kovetkezmenyet latja, hogy melyik „neptorzs“ fog uralkodni a tobbi fdldtt. Eszebe sem jut a genocfdiumok lehetosege, melyekben a Musza Dagtol a holokauszton at a delszlav etnikai tisztogatasokig oly gazdag szazadunk tortenelme. De vajon felrohatjuk ezt hibaul a megbekeles profetajanak, amikor maguk az ormenyek sem feltek attol, hogy a tordkok, akik hosszu evszazadokon at megturtek nepuket birodalmukban, egyszer csak uldozni es gyilkolni kezdik o'ket? Vagy hogyan josolhatta volna meg a bekes varsoi szemorvos Au sch witzot, ahol csalad janak to b b tag - ja is a gazkamraban fogja vegezni eletet, amikor a mar mukodo halalgyar idejen a brit hadiigyminiszterium illetekesei igy velekedtek a rola szolo informacidkrol: „a zsidoknak tul dlenk a fantaziajuk"? S az etnikai tisztogatasnak nevezett esemenyek hogyan is juthattak volna eszebe, amikor eldszor elkepzelni sem bi'rta o'ket a vilag, majd semmit sem tudott tenni ellenuk?

Vegul, ajanlom az olvasdnak: meditaljon egy kicsit Zamenhof irasan es azon, milyen idoszeruek a gondolatai, s hogy talan a szerzo mas eszmein is erdemes lenne eltoprengni.

Ami a forditast illeti, igyekeztem Zamenhof nyelvezetet mai fogalmainkhoz igazi'tani. Az altala igen gyakran hasznalt gento (neptorzs) szo, mely legtobbszor az „etnikai nemzet" jelentesben szerepel, kulbnbbzokeppen jelenik meg a fordftasban (nemzet, nep, torzs). Mindig azt a megfelelest probaltam alkal mazni, amely a mondatbeli aktual is jelenteshez es a mai politikai szakkifejezesekhez a legkozelebb all. Ezzel is torekedven arra, hogy a mai olvaso konnyebben felismerhesse a szazadfordulo e gondolkodoja eszmeinek idoszeruseget.

RADOS PETER ANDRAS

J

elenleg egy szornyu haboru dulja fel csaknem egesz Europat. Amikor majd veget er a hatalmas embertomegeknek az az egymast gyilkolo harca, mely oly nagy szegyent hoz a civilizalt vilagra, ossze fognak ulni a diplomatak, hogy ujrarendezzek a nepek egymas kozti viszonyait. Onbkhoz, e majdani ujrarendezdkhbz fordulok soraimmal.

Amikor Onok a tortenelem eddigi legpusztitobb haboruja utan leulnek targyalni, nagy es fontos feladatuk lesz. Onoktdl fugg majd az, hogy a vilag nagyon hosszu ideig, talan brokre tartos bekeben el azontul, vagy csupan egy ideiglenes nyugalom lesz, amelyet hamarosan ismeta kulbnbozo nepek kozotti ellentetek, sot haboruk tornek meg. Tehat gondoljak at idejeben es al aposan a feladatukat, mivel most az Onok munkaja erdekeben sok szazezernyi emberi elet es milliok igen nehezen megszerzett javai aldoztatnak fel, s ez az Onok szamara igen nagy erkolcsi felelosseget jelent. Gondoskodjanak hat rola, hogy tevekenyseguk ne legyen celtalan es meddo, hogy az Onok munkalkodasa vegen az emberiseg azt mondhassa: nem hiaba hoztunk a hatalmas es szornyuseges aldozatokat.

Vajon Onok csupan ujrarajzolni es foltozgatni kezdik majd Europa terkepet? Vajon egyszeruen ugy fognak donteni, hogy A teruletnek X nemzethez, B teruletnek Y nemzethez kell tartoznia? Teny, hogy ilyen tevekenyseget folytatniuk kell majd, ennek azonban munkajuk jelentektelen reszet kell kepeznie; orizkedjenek attol, hogy a terkep atrajzolasa valjek mukodesuk lenyegeve, mert akkor mindaz, amit tesznek, tokeletesen elertektelenedik, es a hatalmas veres aldozat, melyet az emberiseg hozott, hiabavalova valik.

Barmilyen mertekben kivanjak is Onok a nepek igenyeit kielegiteni, barmennyire igazsagosak probalnak is lenni a kulbnbozd nemzetekkel szemben, semmit sem ernek el a terkep atrajzolasa altal, mert minden, amiigazsagos megoldasnak tunik az egyik nemzet iranyaban, egyszersmind igazsagtalansag lesz a masikkal szemben. A mai kor nem hasonlit a regi idokhoz: egyetlen vitatott folddarabon sem csupan egyetlen neptorzs dolgozottes ontotta veret, hanem mas nepek is; es ha Onok ugy dontenek majd, hogy ez vagy az a terulet eze vagy aze a nemzete legyen, nem csupan nem jarnak el igazsagosan, hanem nem is kuszobolik ki azon a teruleten a majdan bekovetkezd ellentetek okat. A „szabadsag“, melyet Onok valamely teruletnek adnak majd, csupan tartal-