Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-10 / 18. szám
Mar hatodik eve jelenik meg Miskolcon a Neprajzi Latohatar cimu folyoirat, amely a hataron tuli neprajzbol kozol anyagokat. Most a tizenkettedik szama van nyomdaban. Mikor azonban alapito szerkesztoje, dr. Viga Gyula megjelent KirSlyhelmecen, nem a folyoirat iigyeben tevekenykedett, hanem kisg£resi kutatasait keszult folytatni. Ebbol az alkalombol beszelgettunk. —Szukebb szakmai es barati korben koztudott, hogy Viga Gyula kivaloan ismeri a Bodrogkozt, viszont a Bodrogkoz nem sokat tud Viga Gyularol. Elso kerdesem tehat az, hogy szakmai szempontbol mi erdekel, mivel foglalkozol az utobbi idokben? — 1976-ban vegeztem Debrecenben tortenelem-neprajz szakon, es azota a miskolci Herman Otto Muzeumban dolgozom, ahol gyakorlatilag nagyon sokfele munkat vegeztem. Jelenleg megyei muzeumigazgato-helyettes vagyok. Az utobbi ket evben szinte csak a hivatallal foglalkozom, hiszen itt is — mint masutt — az allami, illetve megyei tamogatas sajnos keves, igy penzek utan kell rohangalni. A fiatal kezdo kollegak publikacioirol, kiallitasokrdl van szo, konferenciakrol es mindenrol, amihez penz kell. Igy a szakmam egy kicsit hatterbe szorult, de igyekszem azt is elvegezni. Most ujabb negy evre kaptam egy kis akademiai penzt, amely a Bodrogkoz kutatasara szolgal. Tehat a mult evben megjelent kotetem lezart egy idoszakot. Most egy ujabb negyeves ciklus vette kezdetet 6s remhlem, hogy a vegen isrrtet le tudok tenni egy ujabb konyvet, —A klsgeresi kutatasrol mit kell tudnunk? — Mostani ittletem igenye egy korabbi gyujtesem ideje alatt fogalmazddott meg bennem. Ez a falu nekem nagyon szimpatikus lett. Barataimmal beszelgetve jutottam el a gondolathoz, hogy Kisgeresrol egy monografiat kellene csinalni. Igy aztan nagyon jol jott, hogy a kiralyhelmeci Mees Laszlo Nepfoiskola megpalyazta a Megbekeles Alapftvanynal a kutatas koltsegeit, es sikerult egy kb. tizenot fos alakulatot osszehoznunk. Ez azt jelenti, hogy ez ev vegeig mindenkinek el kell a munkajat vegeznie, es legkesobb jbvo ev marciusaig le kell adnia a keziratot. —Mennyire lehet jellemzo egy regiora egy falu, tehat a kivalasztasnal milyen szempontok jatszanak szerepet? — Kisgeres eseteben — az itteniek ezt jol tudjak—szaz szazalekig magyar telepulesrol van szo, majdnem egeszeben reformatus nepessegrol, es a magyar nepi kulturanak olyan archaikus vonasait, annak valtozatait kellene megfogni, amelyek itt el nek, ezen a videken. A mi vizsgalatunknak peldaul eppen az az egyik kerdese, hogy miert modernizalodik olyan nehezkesen ez a videk. Tehat a polgarosodasnak a dolgai, amelyek mondjuk a Garamtol nyugatra vagy akar Kassan sokkal gyorsabban, hatekonyabban lezajlottak, ebben a szerintem gazdasagi vakuumban nagyon lelassultak. Ne felejtsuk persze, hogy ez a videk, amely addig is elegge elhagyatott volt, a negyvenot utani idoszakban meg jobban el lett zarva kelet tele, s ebben nagyon sajatosan mukddik a gazdasag, amitol a hagyomanyokat sohasem lehet elvalasztani. A hagyomanyos paraszti kultura evek ota arrdl, illetve arrdl is szdl, hogy a tradicid hogyan viseli el, hogyan tud igazodni a mindenkori uj feltetelekhez, kihfvasokhoz. Ki sge rest tehat—tobbek kdzott— azert is valasztottuk, mert itt nem az egyutteles felteteleirdl van szd, hogy mikent el egyutt a romai-, a gorog katolikus es a reformatus, vagy magyar, szlovak es ruszin, hanem hangsulyozottan egy magyar tombnek a muveltsegerol van szo. — Szakmabelikent hogyan iteled meg, mennyire dolgoztak fel Felso- Bodrogkoz neprajzat es melyek azoka teruletek, amelyeket feher foltoknak nevezhetunk? — Ennek a teruletnek a feltarasat nyilvan befolyasolta a neprajznak az az idoszaka, amely a ket viteghqMru kozott eroteljesen meglodult, csakno^y ez a resz — es nem csak a trianoni trauma hatasara — mar kfvul esett a szakma erdeklodesi koren. Hiszen legfeljebb csak erdekessegkent vetodtek ide kutatok mint Gonyei Sandor, aki nagyon szep feny kepfel veteleket csinalt. A szlovak neprajz szamara szinten csak egy vegvidek volt, az egyseges magyar tomb nem igazan erdekelte oket. A szlovakiai magyar neprajz szempontjabol nezve annak sulypontja Komaromban, Pozsonyban van, s ez szamukra is kieso tortenet. Kozel sem olyan feltart, mint mondjuk a Bodrogkoz magyarorszagi oldala. Igy aztan nagyon is lennenek aktualis feladatok, amelyeket el kellene vegeznunk. — Mit tehetnek a neprajzi szakemberek, hogy ezt a kulturalis orbkseget az emberek valoban sajatjuknak tekintsek es megmaradjon a kapocs a regi targyakkal, hagyomanyokkal? Ugyerzem, a neprajz maga is devalvalodik azzal, ha funkeiojat nem tudja teljesiteni... — Ez harom khrdhs. Egyreszt azt gondolom, hogy Kiralyhelmecnek feltetlenul kellene egy muzeum, amely a jelenleginhl sokkal hatekonyabban magara vallalna ennek a vidhknek a kulturalis orbkseget, kutatasanak targyi vonatkozasait. Ehhez termeszetesen szakemberek kel lenenek. Nem sok, hiszen egy jarasra egy, legfeljebb ket szakember jut ma is. Es hogy mit varhatunk a neprajztol ? A magyar neprajz gyokerei a nemet neprajzi gondolkodasban gyokereznek, tehat egy etnikumnak vizsgaljak a kulturajat. Szemben a modern antropologiai iranyzatokkal, amelyek egy tarsadalmi retegre, osztalyra helyezik a hangsulyt. Ott ugyanis vannak bizonyos elvarasok, van egy kis romantikus multba kacsintas, amikor is azt gondoljak, hogy a neprajznak az a feladata, hogy valamilyen modon naponta szembesitse az embereket az apak, nagyapak kulturalis broksegevel. Azert ez nem ilyen egyszeru. Tudomasul kell venni, hogy a vilag mindeniitt valtozik. Valtozik Afrikaban, es valtozik a vilag legtavolabbi pontjan is. Ezt a folyamatot megallitani nem lehet. Azt el lehet varni—es a hataron tul ez meg inkabb ervenyes —, hogy az anyanyelv mellett a nemzeti kulturalis hagyomanyok alapjait akar az alapi skolatol kbtelezoen tanitsak. Az elso kutatok kozbtt van Viszoczky Ilona, az aszodi Petofi Muzeum neprajzosa is. — Valtozott-e a neprajz funkeioja az utobbi idoben? — Frissen vegzett neprajzoskent is ugy erzem, hogy a magyarorszagi neprajzkutatasban uj szemlelet bontakozik ki. Az a bizonyos antropologiai kutatas, amely bizonyos tarsadalmi retegek problemajatfogalmazza meg es a jelenkutatasra is hangsulyt fektet, azt hiszem, a hagyomanyos neprajz egyes kutatoinak az erzekenyseget is felfrissfti. Semmikeppen sem eleg egy letunt kultura, egy letunt gazdalkodasi mod hagyomanyait megragadni, hanem ennek a napjainkig elvezeto pontjait es eletben maradt dolgait is vizsgalni kell. — Egy ilyen internetes, szamitdgepes vilagban mennyire eletkepes a neprajz? Hiszen a muszaki fejlodes valtozasait mar egy mas tudomany fogja feldolgozni. — Azt hiszem, hogy a kbzossegek, csaladok szempontjabdl a muszaki fejlodds nagyon fontos. Ugyanakkor szokasait, kulbnbbzb fogyasztasi hs hletszinvonalbeli vdltozasait figyelembe kell vdrihi. — Az amator neprajzosok szempontjabdl mennyire lehet meghatarozo egy ilyen nyari tabor? — Sajat tapasztalatom szerint fontos lehet, hiszen magam 1983-ban kozepiskolaskent a miskolci muzeum Cserepfaluban szervezett gyujtotaboraban vettern reszt, es tulajdonkeppen ez volt az az elmeny, amely elindftott abban az iranyban, hogy a kesobbiekben is neprajzzal foglalkozzam. Tehat ugy erzem, hogy a taborokon reszt vevo gyerekeknek is nagyon nagy elmenyt jelent, mindenesetre meghatarozo a tanarok szerepe. HOGYA GYORGY
