Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-10 / 18. szám

Mar hatodik eve jelenik meg Miskolcon a Nepraj­­zi Latohatar cimu folyo­­irat, amely a hataron tuli neprajz­­bol kozol anyagokat. Most a ti­­zenkettedik szama van nyomdaban. Mikor azonban ala­­pito szerkesztoje, dr. Viga Gyu­­la megjelent KirSlyhelmecen, nem a folyoirat iigyeben teve­­kenykedett, hanem kisg£resi ku­­tatasait keszult folytatni. Ebbol az alkalombol beszelgettunk. —Szukebb szakmai es barati korben koztudott, hogy Viga Gyula kivaloan ismeri a Bodrogkozt, vi­­szont a Bodrogkoz nem sokat tud Viga Gyularol. Elso kerdesem tehat az, hogy szakmai szempont­­bol mi erdekel, mivel fog­­lalkozol az utobbi idok­­ben? — 1976-ban vegeztem Debrecenben tortene­­lem-neprajz szakon, es azota a miskolci Herman Otto Muzeumban dolgo­­zom, ahol gyakorlatilag na­gyon sokfele munkat ve­geztem. Jelenleg megyei muzeumigaz­­gato-helyettes vagyok. Az utobbi ket evben szinte csak a hivatallal foglalko­­zom, hiszen itt is — mint masutt — az allami, illetve megyei tamogatas sajnos keves, igy penzek utan kell rohangal­­ni. A fiatal kezdo kollegak publikacioi­­rol, kiallitasokrdl van szo, konferenciak­­rol es mindenrol, amihez penz kell. Igy a szakmam egy kicsit hatterbe szorult, de igyekszem azt is elvegezni. Most ujabb negy evre kaptam egy kis akade­­miai penzt, amely a Bodrogkoz kutata­­sara szolgal. Tehat a mult evben meg­jelent kotetem lezart egy idoszakot. Most egy ujabb negyeves ciklus vette kezdetet 6s remhlem, hogy a vegen is­­rrtet le tudok tenni egy ujabb konyvet, —A klsgeresi kutatasrol mit kell tud­­nunk? — Mostani ittletem igenye egy korab­­bi gyujtesem ideje alatt fogalmazddott meg bennem. Ez a falu nekem nagyon szimpatikus lett. Barataimmal beszel­­getve jutottam el a gondolathoz, hogy Kisgeresrol egy monografiat kellene csinalni. Igy aztan nagyon jol jott, hogy a kiralyhelmeci Mees Laszlo Nepfoisko­­la megpalyazta a Megbekeles Alapft­­vanynal a kutatas koltsegeit, es sikerult egy kb. tizenot fos alakulatot osszehoz­­nunk. Ez azt jelenti, hogy ez ev vegeig mindenkinek el kell a munkajat vegez­­nie, es legkesobb jbvo ev marciusaig le kell adnia a keziratot. —Mennyire lehet jellemzo egy regi­­ora egy falu, tehat a kivalasztasnal mi­lyen szempontok jatszanak szerepet? — Kisgeres eseteben — az itteniek ezt jol tudjak—szaz szazalekig magyar telepulesrol van szo, majdnem ege­­szeben reformatus nepessegrol, es a magyar nepi kulturanak olyan archaikus vonasait, annak valtozatait kellene meg­­fogni, amelyek itt el nek, ezen a videken. A mi vizsgalatunknak peldaul eppen az az egyik kerdese, hogy miert moderni­­zalodik olyan nehezkesen ez a videk. Tehat a polgarosodasnak a dolgai, amelyek mondjuk a Garamtol nyugat­­ra vagy akar Kassan sokkal gyorsab­­ban, hatekonyabban lezajlottak, ebben a szerintem gazdasagi vakuumban na­gyon lelassultak. Ne felejtsuk persze, hogy ez a videk, amely addig is elegge elhagyatott volt, a negyvenot utani ido­­szakban meg jobban el lett zarva kelet tele, s ebben nagyon sajatosan mukd­­dik a gazdasag, amitol a hagyomanyo­­kat sohasem lehet elvalasztani. A ha­­gyomanyos paraszti kultura evek ota ar­­rdl, illetve arrdl is szdl, hogy a tradicid hogyan viseli el, hogyan tud igazodni a mindenkori uj feltetelekhez, kihfvasok­­hoz. Ki sge rest tehat—tobbek kdzott— azert is valasztottuk, mert itt nem az egyutteles felteteleirdl van szd, hogy mi­­kent el egyutt a romai-, a gorog katoli­­kus es a reformatus, vagy magyar, szlovak es ruszin, hanem hangsulyozot­­tan egy magyar tombnek a muveltse­­gerol van szo. — Szakmabelikent hogyan iteled meg, mennyire dolgoztak fel Felso- Bodrogkoz neprajzat es melyek azoka teruletek, amelyeket feher foltoknak nevezhetunk? — Ennek a teruletnek a feltarasat nyilvan befolyasolta a neprajznak az az idoszaka, amely a ket viteghqMru ko­­zott eroteljesen meglodult, csakno^y ez a resz — es nem csak a trianoni trau­ma hatasara — mar kfvul esett a szak­­ma erdeklodesi koren. Hiszen legfeljebb csak erdekessegkent vetodtek ide ku­­tatok mint Gonyei Sandor, aki nagyon szep feny kepfel veteleket csinalt. A szlo­vak neprajz szamara szinten csak egy vegvidek volt, az egyseges magyar tomb nem igazan erdekelte oket. A szlovakiai magyar neprajz szempontja­­bol nezve annak sulypontja Komarom­­ban, Pozsonyban van, s ez szamukra is kieso tortenet. Kozel sem olyan fel­tart, mint mondjuk a Bodrogkoz magyar­­orszagi oldala. Igy aztan nagyon is len­­nenek aktualis feladatok, amelyeket el kellene vegeznunk. — Mit tehetnek a neprajzi szakem­­berek, hogy ezt a kulturalis orbkseget az emberek valoban sajatjuknak te­­kintsek es megmaradjon a kapocs a re­­gi targyakkal, hagyomanyokkal? Ugyer­­zem, a neprajz maga is devalvalodik az­­zal, ha funkeiojat nem tudja teljesiteni... — Ez harom khrdhs. Egyreszt azt gondolom, hogy Kiralyhelmecnek feltet­­lenul kellene egy muzeum, amely a je­­lenleginhl sokkal hatekonyabban maga­­ra vallalna ennek a vidhknek a kultura­lis orbkseget, kutatasanak targyi vonatkozasait. Ehhez termeszetesen szakemberek kel lenenek. Nem sok, hi­szen egy jarasra egy, legfeljebb ket szakember jut ma is. Es hogy mit var­­hatunk a neprajztol ? A magyar neprajz gyokerei a nemet neprajzi gondolkodas­­ban gyokereznek, tehat egy etnikumnak vizsgaljak a kulturajat. Szemben a mo­dern antropologiai iranyzatokkal, ame­lyek egy tarsadalmi retegre, osztalyra helyezik a hangsulyt. Ott ugyanis van­nak bizonyos elvarasok, van egy kis ro­­mantikus multba kacsintas, amikor is azt gondoljak, hogy a neprajznak az a fel­­adata, hogy valamilyen modon napon­­ta szembesitse az embereket az apak, nagyapak kulturalis broksegevel. Azert ez nem ilyen egyszeru. Tudomasul kell venni, hogy a vilag mindeniitt valtozik. Valtozik Afrikaban, es valtozik a vilag legtavolabbi pontjan is. Ezt a folyama­­tot megallitani nem lehet. Azt el lehet varni—es a hataron tul ez meg inkabb ervenyes —, hogy az anyanyelv mellett a nemzeti kulturalis hagyomanyok alap­­jait akar az alapi skolatol kbtelezoen ta­­nitsak. Az elso kutatok kozbtt van Viszoczky Ilona, az aszodi Petofi Mu­zeum neprajzosa is. — Valtozott-e a neprajz funkeioja az utobbi idoben? — Frissen vegzett neprajzoskent is ugy erzem, hogy a magyarorszagi nep­­rajzkutatasban uj szemlelet bontakozik ki. Az a bizonyos antropologiai kutatas, amely bizonyos tarsadalmi retegek problemajatfogalmazza meg es a jelen­­kutatasra is hangsulyt fek­­tet, azt hiszem, a hagyoma­­nyos neprajz egyes kutato­­inak az erzekenyseget is felfrissfti. Semmikeppen sem eleg egy letunt kultura, egy letunt gazdalkodasi mod hagyomanyait megra­­gadni, hanem ennek a nap­­jainkig elvezeto pontjait es eletben maradt dolgait is vizsgalni kell. — Egy ilyen internetes, szamitdgepes vilagban mennyire eletkepes a nep­rajz? Hiszen a muszaki fej­­lodes valtozasait mar egy mas tudomany fogja feldol­­gozni. — Azt hiszem, hogy a kbzossegek, csaladok szempontjabdl a muszaki fejlodds nagyon fontos. Ugyan­­akkor szokasait, kulbnbbzb fogyaszta­­si hs hletszinvonalbeli vdltozasait fi­­gyelembe kell vdrihi. — Az amator neprajzosok szem­pontjabdl mennyire lehet meghatarozo egy ilyen nyari tabor? — Sajat tapasztalatom szerint fontos lehet, hiszen magam 1983-ban kozep­­iskolaskent a miskolci muzeum Cserep­­faluban szervezett gyujtotaboraban vet­­tern reszt, es tulajdonkeppen ez volt az az elmeny, amely elindftott abban az iranyban, hogy a kesobbiekben is nep­­rajzzal foglalkozzam. Tehat ugy erzem, hogy a taborokon reszt vevo gyerekek­­nek is nagyon nagy elmenyt jelent, min­­denesetre meghatarozo a tanarok sze­­repe. HOGYA GYORGY

Next

/
Thumbnails
Contents