Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-27 / 17. szám
uedett nouEnyEinc Sulyom (kotvica plavajuca — Trapa natans) Az elso novenyek egyike, amely megjelenik vizeinkben, a sulyom. A melyebb vizek aljat a nap csak keson tudja felmelegfteni, ezert itt noveny csak akkor tud megtelepedni, ha a csfrazo egyed kepes gyorsan elemi a felszint. A sulyomnak ilyen energiatartaleka megvan. Mint egynyari noveny, minden osszel elhal, csupan a termese — negyszarvu did — eli at a telet. Nyar elejen az iszapban megkapaszkodott termes gyorsan csirazik es a szetterulo levelrozsa hamar eleri a felszint. A nyarfara emlekezteto felszini levelek gyujtik ossze a napfenyt es biztositjak a noveny asszimilaciojat. A viz alatti szaron aprobb, szorszeru levelei is vannak. A sulyom viragja apro, feher, sokszor alig eszreveheto a viztukor csillogasaban. A termes viszont erdekes es taplalkozastorteneti jelentosege is van. A negyszarvu diokon hegyes, dardaszeru tuskek vannak, amelyek felszfnen visszahajlo horgok lathatok. Feladatuk a termes rogzftese az iszapban. Hogy milyen kemenyek es mennyire kellemetlen ezeket a meztelen talp borebol kiszedni, annak a mezitlabason tapogatos vagy halos halaszatot uzok a megmondhatoi. A diok kemeny kopenye alatt jelentos kemenyitotartalek van. Oseink a sulymot eloszeretettel gyujtottek es liszte orbltek, vagy a diokat parazson sutve fogyasztottak, mint ertekes csemeget. Az utobbi evek kutatasai kiderftettek, hogy Del-Szlovakia allovizeiben nem egy, hanem tobb sulyomfaj el. Ezeket a diok alakja szerint kulonboztetik meg. A sulyom kivaloan alkalmazkodik a vizszint ingadozasahoz, mert a vekony szar csupan „szimbolikusan“ rogzfti a talajhoz, a tapanyagokat leveleivel veszi fel. Atmenetileg azt is elviseli, ha a viz szintje a talaj kozelebe csokken, de ilyenkor e levelrozsaja tbmor es vastag. Letet elohelyeinek — az allovizeknek — a visszaszorulasa fenyegeti elsosorban. Kornistarnics (horec plucny — Gentiana pneumonanthe) A nyar masodik feleben, amikor a nappalok mar rovidulnek, kevesbe eget a nap es megjelennek a hajnali kodok, a mocsaras es ude reteken, ahol a talajvfz kozel van a felszfnhez, csodaszep kek szinu viragok kezdik bontogatni szirmaikat — viragzik a kornistarnics. Erdemes egy kicsit foglalkozni a noveny nevevel. A magyar valoszinuleg delszlav eredetu, ezert sokan jobban ismerik a nemet gyujtonevet — encian —, amely valoszinuleg a latinbol szarmazik. A szlovak es latin nevhez hasonloan olykor tudotarnicsnak is nevezik, mert egykor a tudogyulladas kezelesere hasznaltak. Keseru gyoktorzset pedig a likorkeszitesben hasznositottak, de onnan kiszoritottak a tobb hatoanyagot tartalmazo hegyi fajok. A kornistarnics siksagi viragzasa azert is erdekes, mert a tobbi tarnicsfeleseg kizarolag a magasabb hegyek lakoja. A torpe es elenk szinu fajok es kerti hibridek nemelyiket eloszeretettel termesztik sziklakertekben. Sokan a tarnicskeket tartjak a legszebb kek szinarnyalatnak. A „mi“ tarnicsunk erre viszont nem alkalmas, mert atultetve nem fogan meg. Erdekes, hogy a retek nyari kaszalasat jol elviseli — sot az apro szaru egyedek nagyobb viragot nyitnak, mint a hosszu es elfekvo peldanyok. A kornistarnics is a veszelyeztetett, visszaszorulo novenyek koze tartozik florankban. Sajatsagos talaj- es vfzigenye kovetkezteben a felszantott es lecsapolt retekrol visszaszorul, a szarazabb eghajlat hatasara elettere beszukiil. BOGOLYJANOS (a szerzo felvetelei)
