Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

A serult lelkti gyprmekek erdekeben A Szlovakia Gyermekei­­ert Alapitvany 1995-ben jott letre. Fiiggetlen szervezetrol van szo, amelynek az a celkitu­­zese, hogy javitsa a gyermekek es a fiatalok eletfelteteleit, s fej­­lessze az if ju generacio felelossegtudatat es al­­kotokeszseget. 1996 es 1997 soran 21 terveze­­tet tamogatott koriilbe­­liil 3 millio koronaval, gyakorlatilag 12 ezer gyermeken segftett. — Alapitvanyunk az International Youth Foundation nemzetkozi szer­­vezet kezdemenyezesere jott letre, amely az egesz vilagon epfti a ha­­sonlo alapitvanyok halozatat — mondja FILIP VAGAC, az alapitvany igazgatoja.—Tevdkenysegiink alap­­jat az kdpezi, hogy benyujtott terve­­zetekre bizonyos penzdsszegeket hagyunk jova 6s juttatunk el kozvet­­leniil a kervenyezoknek. Megtudtuk, hogy az alapitvany elso­­sorban nagyobb lelegzetu, tobb gyer­­meket es fiatalt tomon'to, hosszabb ide­­ig tarto tervezeteket tamogat, amelyek a szabad ido hasznos es esszeru, egy­­ben nem kimondottan hagyomanyos el­­tolteset celozzak, valamint a gyermekek neveleset es rejtett tartalekaik kibonta­­koztatasat. Rendszerint a lelkileg serult fiatalok onbizalmanak megerositese­­hez is hozzajarulnak, a tarsasagban va- I6 alkalmazkodasuk kialakitasahoz es kepessegeik fejlesztesehez. Teny ugyanis, hogy eloterbe helyezik a szet­­zullott csaladokban eld gyermekek dr­­dekeit. S hozza kell tennunk, hogy nem feledkeznek meg a testi es szellemi fo­­gyatekos gyermekekrol sem. — Megszabtuk a tamogatas oda­­itdldsdnek fd alapelveit — folytatja az alapitvany igazgatoja. — Az egyik a korhatar, amely 5-tol 20 dves korig terjed. A masik feltetel, hogy rend­­szeres projektekrol legyen szo, nem pedig alkalmiakrol, amilyeneket pel­daul a tdli vagy a nyari szunidok ide­­jen szoktak szervezni, s amelyek le­­teltevel a gyermek visszater a nem kedvezo csaladi legkorbe, s mar nines modja tovabbra is fenntarta­­ni a kapcsolatot azokkal, akik kozdtt jol erezte magat. Igy aztan folytatod­­nak a problemai, amelyekkel szem­­ben egyedul nem kdpes vedekezni, s nem tudja oket megoldani. A hosszabb idotartam azert fontos a szamunkra, hogy felmdrhessiik, mi megy vdgbe a programban reszt vevo gyermekekben a kezdetektol egesz honapokon at, s hogy kierte­­kelhessiik a szembetuno eredme­­nyeket. Az alapitvany egyik erdekessege, hogy a szponzoroktol megszerzett penzt sajat lelemenyessegevel es bel­­so tartalekai felhasznalasaval meg tud­ja duplazni. Az igazgatotanacsban kozismert em­­berek vannak, s ok dontenek a tamo­gatas elosztasarol. Egyik tagja DANIEL HEVIER irodalmar, akit a magyar olva­­sok is bizonyara jol ismernek, hiszen nem egy alkotasa jelent meg magyar forditasban. Megkerdeztuk tole, milyen erzes a szamara jotekony jellegu teve­­kenysegben reszt venni. — Rendkiviil jo erzes — felelte.—Hiszen mun­­kambol kifolydlag, mi­­vel konyvkiadot is veze­­tek, rengeteget loholok a szponzorok segitsege­­drt. Itt meg egeszen mas a feladatom. A beerke­­zett penzt az arra raszo­­rultaknak osztogatom, ha ugy tetszik. Az alapit­­vdny egydbkdnt profi modon mukodik, s ezt nagyra becsulom, kiilo­­nosen a pontosan meg­­szabott programjat cso­­dalom. Az alapitvany elsodle­­ges tamogatoja az emli­­tett IYF szervezet, s annak Szlovakiaban mukodd fi­­okszervezetei. De a szlo­­vakiai alapitvany teljes sza­­badsagot elvez, a kulfoldi partner nem szol bele tevekenysegebe. Azt hinne az ember, hogy az ilyen alapitvanyt allandoan bombazzak a ku­­lonfele szervezetek, iskolak, gyermek­­otthonok. Nem ez az igazsag, am en­­nek is megvannak az okai. — Nagyon szigoruak a kriteriuma­­ink, ezert nem tdmogathatunk cse­­kely jelentosegu tervezeteket. Ter­­meszetesen, a jovdben ki akarjuk szelesiteni a tamogatas lehetosdge­­it. Mindez a rendelkezesre dllo penz­­osszegtdl ds az drdekloddstol fog fiiggeni. A harmadik szektor eleg eros minalunk, a kereteben mukodd gyermek- ds ifjusagi programok na­gyon aktivak. A helyzetet azonban neheziti az orszag belhangulata es a kormany elutasito hozzaallasa a harmadik szektor tevekenysegehez. Ugy gondolom, hogy ugyanugy, ahogy sziikseg van a vallalkozoi szektorra, amely az orszdg gazdasa­­gi pilldre, sziikseg van a jotdkony­­sagi szektorra is, amely arrol gon­­doskodik, amire nem terjedhet ki a vallalkozoi szfera ereje, s amit nem gyoz ellatni a kormany—magyaraz­­za Daniel Hevier. A Szlovakia Gyermekeiert Alapit­­vanynak a gyakorlati eredmenyen kivul egyeb nagyon fontos „haszna“ is van, tudtuk meg a kozismert irdtol. Ez pedig amolyan nepmuveld funkeio. Azok a programok, amelyek nem kapnak tamo­­gatast, nem vesznek a kodbe. Az ala­pitvany fenntartja a kapcsolatot a ker­­venyezo szervezettel, s ellatja azt meg­­felelo tanacsokkal, hogy a kesobbiekben helyt alljon a feltetelek tel­­jesiteseben. Sokan nem tudjak pelda­­ul, hogy csak szamlaszamra folyosithat­­ja az alapitvany a penzt. Igy aztan meg­­tanuljak, hogyan nyissanak szamlat, hogyan gazdalkodjanak, s meg sok mas ismeretet szereznek peldaul az anyagiak esszeru felhasznalasarol es mas teruletekrol, amelyek tevekenyse­­guk hasznara valnak. Az igazgatotanacs elonyben resze­­siti a mar mukodd programokat (ilyen peldaul a jol ismert Bata Junior Achievement, melynek kereteben a ko­­zepiskolasok a vallalkozast probaljak ki), azok kozul is azokat, amelyek leg­­alabb ket eve mukddnek, s amelyekrol elmondhato, hogy eletkepesek. Az ilyen programok aztan az alapitvany tamoga­­tasaval meg nagyobb horderejiive val­­hatnak, tobb gyermeket mozgathatnak meg, s nagyobb lehet a hatasuk. FIALA ILONA (A szerzo felvetelei) Filip Vagad Daniel Hevier A gyermekeknek eselyt kell adni

Next

/
Thumbnails
Contents