Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
Vedett novenyeink sejteti — a mellekelt kepen bemutatott pompas kosbor. Fajilag a mocsari kosborhoz tartozik, es videkunkon ket ismert alfaja van. A Karpat-medence nyugati reszein a kisebb novesu es viragu mocsari kosbor (vstavac riedkokvety mociarny — Orchis laxiflora subsp. palustris) fordul eld, nalunk leggyakrabban a Duna menten. A keleti vegeken, tehat a Bodrogkozben es kornyeken, valamint Parkany kozeleben viszont az altalunk bemutatott alfaj fordul eld. Elohelye a tocsogos, tide reteken van es a tobbi kosborfeletol elteroen megel a szikes talajokon is. Majus vegetol junius vegeig viragzik es mivel eleg magas noveny (akar meteres is lehet) a bfborszfnu viraga nagyon feltuno, konnyu megtalalni. Tekintettel arra, hogy a pompas kosbor csak a Karpat-medenceben el az egesz vilagon, ezert bennszulott (szaknyelven endemikus) novenynek szamit. Letet elsosorban elohelyeinek bolygatasa, atalakftasa vagy megszuntetese befolyasolja. A kaszalas ugyan nem pusztftja ki, de ha netalan mutragyazzak a reteken, ahol nd, onnan visszahozhatatlanul kipusztul. Nem erdemes kiasni sem — ami egyebkent buncselekmenynek szamit! — mert ugysem fogan meg mas helyen, barmilyen gondosan kezeljuk. Ugyanis gyokerei kapcsolatban vannak a talajlako gombakkal, amelyeket elemeszti es ezzel egeszfti ki tapanyagigenyet. Ha esetleg kiasassal elvagjuk az osszekottetest a gombafonalakkal, akkor menthetetlenul elpusztul. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei) A siksagi folyok, mivel a folyasuk sebessege a hegyvidekhez kepest lelassul, hajlamosak arra, hogy szetteruljenek, holtagak szazait alakftsanak ki, ahol a parti savok fokozatosan sekelyesednek es feltoltodnek. Hasonlo a helyzet az elszigetelt mocsarakkal, amelyek a megemelkedett talajviz vagy a csapadekboseg kovetkezteben egesz evre viz ala keriilnek. Az lebego hfnarok evente elhalo tomege a vizek feneken felhalmozodik es az oxigen nelkuli (anaerob) bomlas kovetkezteben szerves anyagokkal jelentosen feldusult iszap, ami taptalajt ad szamos, tapanyagigenyes vizi noveny megtelepedesehez. Del-Szlovakia siksagi vizeiben ilyen pl. a kepen lathato kolokan. Rendszertanilag a bekatutajfelekhez (Hydrocharitaceae) tartozik. Hatalmas es kiterjedt levelrozsai a viz felszfnen lebegnek es csupan vekony gyokerekkel kotddik a talajhoz a viz alatt, ahol rovid gyoktorzse van. A leveleinek egy resze a viz alatt van, de szebbek es erdekesebbek a viz folottiek. A levelek kardszeruek, a szeliik fureszes es igen eles, amit jol tudnak, keserves tapasztalatbol, a halaszok. A virag szep feher, viaszszeru. Nagyon jol elviseli a vfzszint ingadozasat, az idoleges teljes elarasztasrol az atmeneti kiszaradasig. De legjobban ott terjed, ahol a viz melysege 50—200 cm kozott mozog. Ahol a kolokan egyszer megjelenik, ott nagyon gyorsan elterjed es szinte teljesen beborftja a vizfelu(vstavac riedkokvety uhl’adny — Orchis laxiflora subps. elegans) Nem ketseges, hogy a viragok sokfelesege kozott elokelo helyen allnak a kosborfelek (Orchidaeae), vagy mas neven orchideak. Vannak, akik ugy hiszik, hogy ezek az egzotikus kullemu es szep novenyek csak a tropusokon, esetleg a szubtropusokon elnek. Az teny, hogy a tobb mint 3000 faj zome valoban a melegebb egovben nyilik, de azert Karpat-medenceben is elofordul nehany tucat kosborfele. Bar nem olyan nagyok es a tropusi epifitikus (fak againak tenyeszo) orchideaktol elteroen afoldon elnek, viragjaik eredeti formaja megragadja a termeszetjarot. Del-Szlovakia sfksagain viszonylag keves faj el. Ezek kozul talan a legszebb — ahogy a neve is letet — messzirol a be nem avatott szemlelo akar tide retnek is nezheti! Sajatsagos tarsulast alkot rokonaval a bekatutajjal (vodniatka zabia — Hyorcharis morsus-ranae). Szamos allat, pl. csigak kdtodnek a kolokanosokhoz es a ritka madaraink kozul a kormos szerko (rybar cierny — Chlidonias niger) nalunk szinte kizarolag csak a kolokanosok lebego szonyegen hajlando feszkelni. A kolokan letet jelenleg elsosorban a szabad vizfeluletek visszaszorulasa, az utobbi evtizedek szaraz eg hajlata fenyegeti. A latszolagos egyedboseg ellenere ez a tarsulas igen serulekeny es ha a viz tartosabban visszaszorul, akkor eltunik. (rezavka aloovita — Stratiotes aloides) Kolokan Pompas kosbor
