Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-26 / 2. szám
eter Kurten — a kesobbi diisseldorfi rem - tizgyermekes csalad harmadik csemetejekent sziiletett. Apai nagybatyja lopas miatt keriilt bdrtdnbe, apja, ha ivott, verte a feleseget es a gyerekeit, egyik lanyat megeroszakolta, amiert bdrtdnbe zartak. Peter min takeszi to inas lett, s a gyarban, ahol a szakmat tanulta, napirenden volt a tanoncok verese... A fiu eroszakkal szerezte meg elsd szexualis elmenyeit: tizennegy evesen az erdobe csalogatott egy lanyt, es fojtogatassal kenyszeritette a kdzdsiilesre. Sikkasztott is, s ezert keriilt — eldszdr — bdrtonbe tizenhat eves koraban. Ket honapot kapott. Szabadulasa utan egy negyvenket eves no kitartottja lett. A no mazochista volt, s allitolag 6 tette szadistava Kiirtent. Folytatasa kovetkezik Behivtak katonanak, de a seregbol is megszokbtt. A hadbirosag 1905-ben szokesert, harmincnegyszeres sulyos lopasert es tizenketszeres lopasi kiserletert hetevi fegyhazat szabott ki ra. Szabadulasa utan - 1912-bcn - Diisseldorfbakdltozott, az anyjahoz. Az elsd gyilkossag Az elsd gyilkossagot 1913- ban kovette el a rem, de ez csak tizenhet evvel kesobb deriilt ki. Az aldozat kislany volt, Christine Klein. A gyerek aludt, amikor gyilkosa negy vagassal atvagta a torkat, majd gydnyorkbdott a kifolyo verben. (A gyilkossaggal az apa fiveret gyanusitottak, le is tartoztattak, de bizonyitekok hianyaban felp A diisseldorfi rem mentettek.) Kurten meg ugyanabban az evben megtamadott egy lanyt, fojtogatta, de a lanynak sikeriilt elmenekiilnie, es nem tett feljelentest. Tett viszont az a ferfi, aki gyanutlanul tildogelt egy padon parkban, amikor valaki baitaval fejbe vagta. A nyomozas nem vezetett eredmenyre. A tettes termeszetesen Kurten volt, es ugyanazzal a baltaval egy hettcl kesobb egy lanyt iitott le. A tettest akkor sem talaltak meg... Borton - betdresert Megis elfogtak, de mint betorot - es visszaesokent - hatevi fegyhazra iteltek. A fegyhazban reszt vett egy rablazadasban, amiert tovabbi ket evet kapott. A bortonben - idej c volt - sokat olvasott, muveltseget szerzett, udvariasan, szerenyen viselkedett. 1921-ben szabadult. Ket evvel kesobb meghazasodott. Felcsege ot evet iilt, mert lelotte a volegenyet... De kiheverte szerelmi tragediajat, biinteteset letdltotte, rendesen dolgozott. Almaban sem jutott eszebe, milyen szornyeteggel el egyiitt! A pokol elszabadul Peter Kurten nem sokaig birta... 1929. februar 3-an egy ismeretlen tettes megtamadta az otvenhat eves Apollonia Kiihnt. Huszonot kcsszurassal halalosan mcgsebesitette az asszonyt... Ot nappal kesobb a nyoevanesztendds Rose Ohligert gyilkolta meg valaki, ra egy hetre pedig Rudolf Scheer hadirokkantat, augusztus 8-an egy kis cseledlanyt, Marie Hahnt, szeptemberben tovabbi ket szemelyt, novemberben az oteves Gertrud Albermannt. Level a nyomozoknak Dusseldorf remiiletben elt, az ismeretlen gyilkos pedig oly szemtelen, hogy leveleket kiildozget a rendorsegnek. Kurten ugyanis feher csomagolopapirra kek ceruzaval felvazolta a helyet, ahol a gyilkossag tortent... A sirokat egyheti kutatas utan vegre mcgtalaltak - de a gyilkost nem. A felseg nyomra vezet 1930 majusaban Marie Butlies-t verbe fagyva talaltak a grafenbergi erdoben. A tettes azt hitte, meghalt a lany. De az eletben maradt, es felismerte azt a hazat, ahol tamadoja elozoleg eroszakoskodott vele. De amikor szembesitettek Ktirtennel, hatarozottan allitotta: nem o volt. A ferfi azonban nem birta idegekkel, elment hazulrol, megvarta a feleseget a munkahelyen es toredelmesen bevallotta - no nem az igazat, csak annyit, hogy elcsabitott egy lanyt, aki a nyakara fogja hozni a rendorseget... Ezert jobbnak latja, ha elkoltozik, alberletbe. A hazastarsak talalkozgattak, s egy kozos ebedncl a feleseg elmondta, hogy ismet kcreste a rendorseg. Kurten erre szep sorjaban, eves kozben elmeselte osszes gyilkossagat. Az asszony azt javasolta: legyenek ongyilkosok, de a ferj visszautasitotta az ajanlatot. Elni akar, mondta, valtoztatni fogja a munkahclyet, s ha felesege nem arulja cl, akkor nem fogjak el. A feleseg azonban nem habozott, s a rendorsegre sietett. Masnapra talalkat beszelt meg a ferjevel - s a rendorok vegre elfogtak a kordzott gyilkost. Az utolso ev Negyvenhet eves volt Peter Kurten, amikor elfogtak. Egy evet elt meg, racsok mdgdtt. Aztan jelentettek a lapok, hogy 1931. julius masodikan, a kolni allamiigyeszseg udvaran vegrehajtottak az iteletet az utolso evtizedek legnagyobb gonosztevojen, a tomeggyilkos napszamoson. A diisseldorfi remet a hires magdeburgi holier, Godecke vegezte ki, nyaktildval. Kurten elozo nap delben meg nem tudott kiiszobon allo kivegzeserol, inert a nemet torvenyek szerint a kivegzes hiret csak 12 oraval a kivegzes elott szabad kdzolni az „erdekelttel“. Szerdan delutan eros fegyori kiserettel szallitottak Kiirtent Diisseldorfbol Kolnbe. A foiigyesz delutan hatkor felolvasta az eliteltnek a minisztertanacs hatarozatat. A tomeggyilkos, aki fogsaga alatt a legnagyobb cinizmust tanusitotta, es meg a halalos itelet kihirdetesekor sem tort meg, arra a lu'rre, hogy mar csak fel napja van hatra - ideges lett. De az ejszakat nyugodtan tdltotte... Este arra kerte a fegyintezet igazgatojat, engedjek meg neki, hogy levelet l'rjon aldozatai hozzatartozoinak. A siralomhazza atalakitott cellaba papirt, tollat, tintat vittek, es Kiirten irta a leveleket. "Megbantam szornyu tettemet, kerem magukat, bocsassanak meg nekem!" - irta sorra a leveleket, majd lefekiidt es nyugodtan aludt. Poros historiak Megerdemelt jutalom Kiirten tobbszor kerte a feleseget, hogy latogassa meg, de az asszony nem tett eleget ferje utolso kivansaganak. Kiirten hat neki is levelet irt. Olthatatlan szerelmerol biztositotta az asszonyt, es hozzatette, ha mar igy tortent, oriil, hogy a diisseldorfi remre, vagyis az o fejere kituzott 15 ezer birodalmi marka jutalombol negyezret az asszony kap. A feleseg (mar ozvegykent) aznap vette at a jutalmat, amikor ferje feje a fiireszporos kosarba esett...
