Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
mikor ujra elmehetunk. Nagyobb baj akkor keletkezik, ha vissza nem tero egyszeri esemenyeket— lakodalmat, szalagavatot, papalatogatast — fenykepezunk egyetlen kockara. A film tovabbitasa Ha a film jol van beteve, a filmvisszatekero is forogni fog, mikozbcn mi a filmtovabbito kereket forgatjuk. Egy jo tanacs: Nem art fenykepezes kozben errol gyakrabban is meggyozodni. Ugyanis elofordulhat, hogy a perforaciot (a filmszalag szelen vegigfuto lyuksort) a fogaskcrek valamilyen oknal fogva elszakitja. Ilyenkor a film egy helyen marad. A filmtovabbito ugyan valtozatlanul egy kockanyit tovabbforog, majd megakad, a filmvisszatekero viszont nem mozdul. Ez bajt sejtet. Meg egy jo tanacs: Ne tevesszen meg bennunket, ha a tovabbito forgatasanal a filmvisszatekero nem minden esetben mozdul. Megtortenhet ugyanis, hogy a film a kazettaban nines kifeszitve. Ilyenkor a visszatekero kart keszenleti helyzetbe tessziik es ovatosan visszatekerjiik a filmet, kifeszitjiik. Ha a filmtovabbitot most mozditjuk es a visszatekero is elfordul, minden rendben van. Vigyazat! Ha a gep nem tekeri tovabb a filmet, ne fotozzunk tovabb. A megoldas: Teljesen elsotetitetthelyisegbe zarkozunk, es ovatosan kinyitjuk a filmtok fedelet. Alaposan megmosott, „zsirmentesitett“ ujjunkkal, mikozben a filmtovabbitot is forgatjuk, tovabb toljuk a filmet. Miutan a tokot gondosan bezartuk, immar fenynel gyozodiink meg arrol, vajon sikeriilt-e a beavatkozas. Ha igen, mehet minden tovabb. Ez is fontos: A film behelyezese utan megnyomjuk az exponalo gombot es tovabbforgatjuk a filmet. Ezt addig ismeteljiik, amig a kepszamlalon meg nem jelenik az egyes szam. Onmukodd, motoros tovabbitasnal meg jobban oda kell figyelni a film behelyezesekor. Ezeknel ugyanis sehogyan sem tudjuk ellenorizni, tovabbviszi-e a motor a filmet a folvetel elkeszitese utan, vagy sem. Hacsak abbol nem, hogy a filmszalag huzasakor a motor mas hangot ad mint olyankor, amikor iiresen forog. Azoknal a (dragabb) gepeknel, amelyek minden hibat jeleznek, ettol nem kell tartani. Am kivetelek itt is vannak. Nemely tipusok hatso falan ellenorzo van, ahol meggyozodhetiink, vajon tovabbviszi-e a motor a filmet. Kertesznaptar I. Haztartasunk zoldsegellatasan meg nem keso javi'tani, ha a masodtermes lehetos e g e i v e I eliink. Ha a felszabadulo agyasokat korulteki ntoen hasznaljuk ki es mindent termesztunk, ami a konyhan szukseges lehet, akkor jelentos megtakaritast erhetunk el kis befektetessel is. A keso oszi es a kora tavaszi zoldsegek szuk valasztekat bo vi'thetj uk peldaul a spenottal. Oszi termesztesre augusztus 25-ig vesstik el (Lina F1) —, s ez keso oszig szedheto. Az augusztus kozepetdl szeptember kozepeig vetett allomany pedig atteleltetheto, es kora tavasszal szedheto. A soskat is kezdhetjuk vetni, 25 cm sortavolsagra. A vetest kevesbe felmagzo fajtakkal (Maria) kezdjuk, majd a korai fajtakkal folytatjuk. Az igy termeszetett retek az elso fagyok bealltaig szedheto. Ez az idoszak a hagyma vetesenek is az optimalis idoszaka. A 25 cm sortavolsagra vetett hagyma az elkovetkezo ev juniusaban szedheto. A masodvetest illetoen mar a vetest megelozoen fontos a vfzellatasrol gondoskodni. A hianyzo vi'zkeszletet egyszeri nagy adagu bntozessel potoljuk, igy az elvetett magvak elegendo nedvesseghez jutnak a csirazashoz. A keleszto (vetes utani) ontozes ebben az idoszakban nagyon rontja a talaj szerkezetet, a cserepesedo felszi'n porhanyositasara csak a keles utan nyilik lehetoseg. A vetes elotti ontozest kovetoen viszont aranylag jo magagyat keszithetunk. Ebben az idoszakban egyebkent novenyeink is rendszeres ontozesre szorulnak. Az ontozest illetoen ugyeljunk a zellerre. A zellert hetente csak egyszer dntozzuk, akkor viszont 15—20 liter vizet juttassunk ki egy negyzetmeterre. A gyakori kisebb mennyisegu vfzzel valo ontozes a zeller szeptorias levelfoltossagat valthatja ki. A babot is szamtalan betegseg—babmozaik, a bab pszeudomonaszos es xantomonaszos betegsege, babrozsda, szurkepenesz stb. — veszelyezteti. Keruljuk a tulbntozest, s magtermesztesben a viragzast kovetoen a Kuprikol 50, a Dithane DG, illetve a Dithane M 45 keszi'tmenyekkel permetezzunk. A fotermesu zoldsegfelei nket ebben az idoszakban az alabbi betegsegek es korokozok veszelyeztetik: csemegeuborka — uborkalisztharmat (Rubigan 12 EC); szabadfoldi paradicsom— a paradicsom fitoftoras betegsege (Kuprikol 50); kaposzta — kaposzta-bagolylepke (Cymbush 10 Ec); kaposztalepke (Biobit FC); kdzonseges liszteske (Basudin 50 EC); hagyma, pordhagyma — pdrehagymafej-aknazolegy (Basudin 600 EW). II. A szamoca a szuret utan fokent augusztusban keszul eld a kovetkezd evi termes kialakitasara. Teremtsunk ehhez minel kedvezobb termohelyi felteteleket. Eloszor is a tobbszdri szedes kozben letaposott talajt ovatosan — nem tul melyen — lazftsukfel.es az agyasokat folyamatosan tartsuktisztan. Atoveket ismetelten indatlam'tsuk mindaddig, amig az indakepzes abban nem marad. A kovetkezd evi termes erdekeben a tapanyag-utanpotlasnak is most van az ideje. A tavaszi mutragyazassal szemben e novenynek egyertelmuen a nyari kezelest ajanljuk, mivel a nitrogen kiszorasa jelentosen noveli a szurkepenesz veszelyet. Az eroteljes lombkepzodes, s a tulsagosan buja levelzet kovetkezteben a gyumdlcsot nem eri elegendo feny es levego. A mutragyazasnal legyunk figyelemmel a szamoca klorerzekenysegere is. Ebben az idoszakban leginkabb a szamoca blumeriellas betegsege fenyeget. Ellene a Kuprikol 50 novenyvedo szert javasoljuk. III. Diofai nkrol a szaraz agakat es a kisebb gallyakat az ev barmely szakaszaban eltavolithatjuk, de az elo, nagyobb agakat csak augusztus vegen (szeptember elejen) vagjuk ki, amikor a nedvkeringes mar szundben van, es a sebhely meg a tel bealltaig joreszt beforr. A did ugyanis erosen nedvezik, konnyezik — kulonosen a kora tavaszi idoszakban. A kifolyo nedv akadalyozza a seb gyogyulasat. Arto es veszedelmes az a tevhit, miszerint a diofat ruddal jol „megverve“ novelhetjuk termekenyseget. Ezzel a fa erzekeny es serulekeny rovid termoreszeit karositj uk leginkabb, amelynek sziiksegszeru kovetkezmenye lesz a termescsokkenes. Ezert ha csak lehet, inkabb razzuk az agakat. Ha megis palcaval verjuk le a diot, azt ovatosan, a termoreszek ki'melesevel tegy uk. IV. A hazikertekben rendszerint akad olyan magrol kelt facska, amely alanykent alkalmas a szemzesre. Ehhez csupan egy szemzohajtas szukseges arrol a farol, amelynek a gyumolcse megnyerte a tetszesunket. Ez a fa termeszetesen egeszseges es bdtermo legyen, mert a szemzessel az esetleges rossz tulajdonsagokat is atvisszuk az uj facskara. A szemzohajtast a korona napos oldalarol szedjuk, mert az arnyekban fejlodo hajtasok rugyei nem eleg fejlettek. A lemetszes utan vagjuk le rdla a fejletlen rugyu csucsi-, es az alapi reszeket, valamint a leveleket ugy, hogy a levelnyelbol 1—1,5 centimeteres csonk maradjon. A szemzes eszkoze az elesre fent kes. A felso gyokerekig kibontott es tisztara tbrblt alany gyokernyaki reszen eloszor T-alaku bemetszest keszitunk, es a hejat ket oldalt felhajtjuk. A nyilasba csusztatjuk a szemzdhajtasrol lemetszett szempajzsot ugy, hogy a rugy a T-metszes fuggoleges szaranak a kozepere essek. A szemet mindig kis hejresszel, ve-KSposzta-bagolylepke: nevdvel ellentetben nemcsak a kaposztafeleket karositja. Elso hernyonemzeddke foleg a borsot, masodik pedig a szoldt veszelyezteti. (folytatjuk) 18 kony faresszel egy utt, a szem alapja felol a csucs iranyaba haladva, egy mozdulattal vagjuk le. Nem szabad a vagast reszletekben vegezni, mert a szem nem ered meg. A lemetszett szempajzs 2,5—3 cm-es legyen. A szem behelyezese utan rafiaval vagy muanyag szalaggal bekbtbzzuk a szemzest, hogy a nap ne szari'thassa ki. Ugyeljunk arra, hogy a belehelyezett szempajzsot ne mozditsuk el, es a rugy szabadon maradjon. Korulbelul harom het mulva, amikor a nemes szem osszeforrt az alannyal, a kdtozdanyagot bontsuk le, mert klildnben a vastagodas kovetkezteben bevag az alanyba. Az alanyt tavasszal, a szem kihajtas utan vagjuk vissza. CSIBA LASZLO Augusztus vegeig
