Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
A konyhct: vegykonyha! Az emberi szervezet mintegy 60 sz£zalbk£t folyadekok alkotjak. A test folyadekai nagyon kuldnbozoek. Az izzadtsag sos, a konnyek keseru-sosak, a ver edes, az epe keseru stb. A folyadekok jellege tulajdonkeppen naprol napra, sot orarol orara valtozik. A legstabilabb folyadek a ver, es ez az allandosag bizonyos ertelemben torvenyszeru. A folyadekokat aszerint kulonboztetjuk meg, hogy savasak vagy pedig bazikusak. A ver enyhen bazikus, s ezt nem szabad megvaltoztatnunk, ha egeszsegesek ki'vanunk maradni es magas eletkort szeretnenk elemi. Az ember ugyanis minden etellel valtoztatja veret, illetve valtozik annak lugossaga. A megemesztett etel reszei a verben vagy savakkent hatnak, vagy pedig lugokkent viselkednek. Valamennyi etelben kelenne lenniuk savaknakes lugoknak is, es eszerint kulonboztetjuk meg a savkepzo, illetve a lugkepzd eteleket. Mindig az egyik fajta van tulsulyban. A savkepzo taplalek fogyasztasa utan a ver savanyuva valna, de a szervezetben van lugtartalek, amelyekkel a savakat lekoti, es igyekszik egyensulyba hozni. A lugok tartaleka viszont korlatozott, tehat a savszint emelkedeset az ember ugy ertekeli, hogy a teste tulterhelt es nem dolgozik ugy, mint kellene. De ez meg nem betegseg. A vernyomas emelkedese, a fejfajas, az allergia, az epeben, illetve a hugyvezetekben elofordulo kovek es tovabbi rendellenessegek annak jelei, hogy a verbe savak kerulnek, melyeket a szervezet nem kepes el lensu lyozni. A taplalek okozta savszint emelkedesre a szervezet barmely szerv megbetegedesevel reagalhat. Ez aztjelenti: hatudjuk, mely eteleket nem fogyaszthatjuk, ugyeljunk arra, hogy minel kevesebb keruljon ezekbol a szervezetunkbe, meg akkor is, ha egeszsegesek vagyunk. De hat melyik ember banik szerenyen az etellel, ami'g nem jelentkezik nala valamilyen jel, amely f igyelmeztetne ot: nem cselekszik helyesen? Sok betegseg okat az broklesben keressuk. De ha valami drdkolhetd, ez elsosorban a fozes „muveszete“, amely anyarol leanyra szall. Az esetek tulnyomo tobbsegeben. A lugos etelek az emberi szervezetet nem karosftjak, mfg a savkepzok a legerzekenyebb pontokon okoznak rendellenessegeket. Ugy kell tehat taplalkoznunk, hogy a savkepzo etelekhez fogyasszunk lugosakat, es ez utobbiak keruljenek tulsulyba. Az etek fze nem meghatarozo abbol a szempontbol, hogy savakat vagy lugot tartalmaz. Az a dbnto, hogy milyen asvanyi anyagokat tartalmaz, ezek ugyanis a taplalek emesztese utan szabadulnak fel. Peldaul a citrom ize savanyu, megis a lugos etelek koze tartozik. A savkepzo asvanyok koze tartozik a klor, a ken, a foszfor, a szen, a nitrogen, es lugos a kalium, a natrium, a nagnezium, a rez es a vas. A taplalkozas teren mindenkinek ren-Jog es lehetoseg A fogyasztok erdekeit vedo jogszabaly alapjan minden embernekjoga van nehezen megkeresett penzeert azt kapni, amit megerdemel. Helyes, mondom en. Itt van peldaul a nyaralasok ideje. Az utazasi irodak szolgaltatasai nem egyszer celpontjai a Szlovak Kereskedelmi Felugyeloseg ellenoreinek. Nem csoda, hiszen a kirandulasok, udulesek ara egyaltalan nem alacsony, kozben viszont a kapott szolgaltatas sokszor nem felel meg a kinalatnak. Ezert teljesen rendjen valo, hogy a felsobb szervek fogdet kellene teremteni. Esszeruen elni azt jelenti, hogy okosan kell taplalkoz-Savkepzo etelek Lugos etelek husok tej es folyekony tejtermekek (savanyuak) huvelyesek burgonya tojds zoldsegfelek zsiradek zold huvelyesek sajt gomba gabonafelek, rizs gyumolcs (hrett) csokolade, kakao gesztenye dio, mandula mak lalkoznak a kliensek panaszaival. Ha valaki horribilis osszeget fizet ki csaladja nyaralasaert, joggal elvarhatja, hogy az udules soran gondtalanul kipiheni magat, szorakozik, sot sokatlat estapasztal. Mit kap viszont a penzeert az az ember, aki ugyancsak lelkiismeretesen dolgozik, ugyancsak nehezen keresi meg a beret, mint barki mas, de az 6 bere igencsak alacsony. Epphogy csak eltartja belole a csaladjat. Az ilyen csaladnak is joga van az udulesre, nyaralasra. Nines azonban lehetosege, hogy valahova elutazzon, nemhogy kulfoldi, de hazai udulohelyre sem. Felelos kormanykepviselok pedig azt allftjak, hogy nem melyul a kulonbseg az egyes tarsadal mi retegek kozdtt. S hogy a berszabalyozas a meglevo kiilonbsegek kiegyenlfteset szolgalna. Ugyan! A mindennapi ember is meg nunk, esszeruen dolgoznunk es hasznosan pihennunk. Mindehhez meg hozza kell szami'tanunk a rendszeres mozgast, a pozitfv gondolkodasmodot. Ez idaig elsosorban a betegek etrendjevel, taplalkozasaval foglalkoztak a szakemberek, ennek szenteltek nagyobb figyelmet. De ha azt szeretnenk elerni, hogy a taplalkozasi szokasaink megvaltozzanak, az etrendmodosi'tasokat meg egeszseges allapotunkban kell vegrehajtanunk. Az egeszseget csak akkor es ott ovhatjuk, amikor es ahol van. Ha a testunk egeszseges, az etrend es a taplalek helyes osszealli'tasaval ki'melnunk kell. Az asztalunkon a lugos eteleknek kell tulsulyban lenniuk. Nem veletlen, hogy nemely nemzeteknel az etkezes vallasi torvenyekkel, illetve szokasokkal van meghatarozva. Gondoljunk csak a zsidok etkezesi rendjere, a mohamedanok tiltott eteleire vagy pedig a kereszteny bojtbkre. Ha figyelembe vesszuk, melyek azok az etelek, amelyek reszben vagy teljesen tiltottak, megallapfthatjuk: ezek mind-mind, szinte kivetel nelkul a savkepzok koze tartoznak. Vegezetul nezzunk nehany peldat, mely etelek melyik kategoriaba tartoznak. LUBICA PETERAJOVA tudja mondani, hova vezet a berszabalyozas. Meg tobbet beszelhetne a szegenyek es gazdagok kozott novekvo kulbnbsegekrol, valamint arrol, mikent szelesedik a szegenyek tabora. Errol tanuskodik peldaul a teny, hogy egyes csaladok, amelyekben felnovekvo (vagy mar felnott) gyerekek vannak, sose jutottak el kdzos csaladi udulesre. Vagy pedig, hogy azok, akik ugy harom-negy evvel ezelott meg megengedhettek maguknak egy egyhetes tengerparti udulest, ma mar nem kepesek befizetni egy hazai nyaralasra sem. Veluk szemben pedig ott vannak azok a csaladok, amelyek nem hagynak ki sem a teli, sem a nyari udulest, sot nyaranta tobbszor is „kiruccannak“, olykor akar az oceanon tulra is. Tehat a pihenesre es szorakozasra mindenkinek egyarant joga van, a valosag viszont ettol teljesen eltero. Meg azokban az esetekben is, amikor az emberek egyforman lelkiismeretesen es kemenyen dolgoznak. Sot olykor eppen a becsuletesebbek, dolgosabbak vannak rosszabb anyagi helyzetben. -la-
