Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-30 / 15. szám

VII. Zempleni Kulturalis Napok

Immar hetedik alkalommal rendeztek meg a Zempleni Kulturalis Napokat. Az esemeny julius 11-en kezdodott es harom napon at tartott. A rendezvenynek Zemplen kozseg adott otthont a Bodrog partjan. A taj szepsege elvarazsolta az embereket, hiszen csendessege megnyugvast ad.

Ahogyan a kozseg polgarmesternoje elmondta, a kulturalis napok celja a hagyomanyok orzese, apolasa, felelevenftese, s ez tulajdonkeppen osszekovacsolja a Bodrogkoz nepet. A valtozatos programok lehetoseget nyujtottak a jo szorakozasra.

Pentek este a nepszeru Kiks Radio diszkoja zajlott. A Radio

mar masodszor vendegeskedett a zempleni napokon es teremtett kituno hangulatot. Szombaton delutan folkldrmusorral fogadtak az idelatogatokat. Este a Thalia Szfnhaz muveszeinek esztradmusora kovetkezett a kulturhazban. Ezutan a szorakozni vagyo kozdnseg a Royal egyuttessel

mulathatott a Bodrog partjan. Bar az eso megszakftotta a mulatsagot, a hangulat masnap a borus ido ellenere kituno maradt. Az unnepseg masodik napjan a kozseg uj ci'mert es zaszlot avatott, amely ettol kezdve szinten resze Zemplen tortenelmenek es hagyomanyanak.

Delben a kulturotthonban gazdagon teritett asztallal vartak a vendegeket. Ezutan a baratsagos labdarugo-merkdzesre jelentos nezdkdzonseg gyult ossze. Az ezt koveto kulturmusor egy regi kompbol atalakftott (ma kuriozumnak szamito) szfnpadon folyt. Itt lathattak a helyi fiatalok musorat, a toketerebesi tanccsoport osszeallftasat es a nagyidai neptancosokat.

Ezzel korantsem ert veget a nap. Erdekloddk jottek-mentek, ismerdsok, baratok talalkoztak, szorakoztak. Igy alakult at az egyebkent csendes Bogdrogpart nyuzsgo terre, s olvasztotta egybe a Bodrogkbzbol, a tavolabbrol, sot a hataron tulrol erkezoket.

A kulturalis napok fo tamogatoja a kozsegi hivatal mellett a Megbekeles Alapitvany es a terebesi kulturalis kozpont volt.

ERDELYI CLAUDIA

Repiii 3

„Mitol egyetemes a kortars magyar irodalom...“ - Ezt a surgosen megvalaszolando kerdest nem en, es nem most fogalmaztam meg. De a tema megerdemelne egy hosszabb tanulmanyt, annal is inkabb, mert a nehany eve (!) tarto „pillanatnyi helyzet“ azt mutatja, hogy a hataron tuli magyar irodalmi ertekek, azaz a konyvkiado(in)k termesenek anyaorszagi recepcioja szinte a nullaval hataros. A rendszervaltast koveto nehany visszhangtalan ev mondatja ki velem, hogy a sokagu (tobbszdlamu es szfnes) magyar kisebbsegi irodalmi SIP - keves kiveteltol eltekintve - nem talalja helyet az osszmagyar irodalmi nagy LANT mellett. A masodhegedus, nem irigyl esre melto szerepere karhoztatott „mostoha kistestver", peldaul a tobbek altal megkerdojelezett szlovakiai magyar irodalom meg csak jol-rosszul, kello kritikai visszhang nelkul, de teszi a dolgat. Miert ne tenne, ami'g tehetil? A mostansag rank kenyszeritett faziskesesekert meg majd magvas vagy olvashatatlan (spenot) irodalomtortenetek dorongolnak le, vagy karpotolnak bennunket a tavol(abb)i jovoben. Kozben a Dunan Pestrol ugyan lelkesen, de vekony savban folfele usztatott penzcsomagot (neha azert a Pro Slovakiatol is! jol jon, ugye?) pediglen Pozsonynal egy szakmailag

megkerdojelezhetd (szlovakiai magyar?) Alkuratorium ugy halassza ki es ugy osztja szet, hogy az azt segitse, akit 6 pediglen mar segiteni akar! Csak azt tudnam: kit es mit kepviselnek? Sajnalatosan megosztott es atomizalodott irodalmunkat igy meg jobban megosztja, felaprozza az a nehany kvazi ertelmisegi, akik az irodalmi tudorsag rozsaszinu

(al)kbpbnyegeben szarnyalnak kisebbsegi letunk borongos egen. Megalazvan ratermett konyvkiadoi szerkesztoket (szakvelemenyt, ertekiteletet, irodalmi fzlest), es bermunkara valtoztazva kiadoi elkepzeleseket.

Mert az 6 demokratikusnak velt „cenzorsaguk“ - jol beprogramozott penzeloszto-automatakent - nem mas, mint uri huncutsag. Bezony - huncutul es „uriasan“ elbannak Ok a szegeny magyarorszagi adofizeto polgar penzevel. A szlovakiai magyar fro meg csak szerenyen ker (ertsd: palyaztatja keziratat) - s tamogatas, meg tisztes valasz helyett nehanyuknak a markaba sercintenek! IRO meg erre ugy elhajftja irodalmunk „szdros kovet“, hogy az vissza nem akar hullani - meg a „pocsolyaba“ sem. Jut eszembe minderrol: a kuratori (cenzori) birodalom, az nem irodalom, de a jo IRODALOM, az BIRODALOM!!! Ha nem hiszik, jarjanak utana...

VOROS PETER

Az ersekujvari muzeum nyari kidllitdsdrol

Szlovakok a nagyvilagban

A pozsonyi Hataron Tuli Szlovakok Haza es az ersekujvari Zsitva Menti Muzeum kdzos rendezeseben, a helyi muzeum kiallftotermeben nyitottak meg azt a kiallftast, melyen az orszag hatarain kfvul elo szlovak kepzdmuveszek mutatjak be alkotasaikat.

A bacskai szuletesu, Kanadaban elo Anna V. Kopcokova (1950) festomuvesz vegyes technikaval keszult, elenk szfnu akvarelljei egzotikus tajakat elevenftenek meg. A masik kiallfto, Boros Gaspar 1930-ban szuletett Pozsonyban es Ausztraliaban el. Elismert fafaragomuvesz: muvei a fa szereteterol es mestersegbeli tudasarol vallanak. Kituno reliefjei (Keresztrefeszftes, Utolso vacsora, Noe barkaja) az europai kultura es nepmuveszet nemes hagyomanyait kepviselik.

A szfnvonalas kiallftas harmadik reszet a Kanadaba kivandorolt es ott letelepedett szlovaksag mindennapjait megdrdkftd foto- es frasos dokumentumokbol valogatott anyag kepezi. Az ersekujvari Zsitva Menti Muzeum felfigyelteto es elgondolkodtato harmas tarlatat augusztus vegeig tekinthetik meg az erdekloddk.-ds-A kiallftas megnyitojanak egy reszlete