Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-16 / 14. szám
gepeknel a villano manualis bekapcsolasakor a lencsenyilas egy szammal nagyobb lesz. Pl. ha villano nelkiil fenykepezunk, a rekesznyilas 8, a villano bekapcsolasakor viszont 5,6. Belso folveteleknel, ha mar kevesebb feny van (estefele, boms idoben, erdoben stb.) ezert ajanlatos bekapcsolni a villanot. Nem a villano miatt (hiszen az csak harom meterig segit), hanem azert, inert bekapcsolasaval nagyobb lesz a lencsenyilas. A gyarto legtobbszor erteket fol scm tiinteti. Gyakorlatbol tudjuk, hogy ez tobbnyire 5,6 vagy 8. Az exponalasi sebesseg pcdig tobbnyire 1/125. Nem nehez tchat megallapitani, hogy akkor lesz szabalyosan exponalva a filmunk, ha a folvetel keszitesekor eppen olyan a mcgvilagitas, amelyhez 5,6-os lencsenyilas es 1/125-os expozicios idore van szukseg. Ha ez nem igy van, folvetcliink nyilvan nem sikerul. Teny viszont, hogy a mostani filmek elegge rugalmasak es az egy- vagy ketszeres tulexponalast, illetve alulexponalast a laboratoriumban meg korrigalni lehet. Ha viszont az adott megvilagitas miatt (es sajat hibankbol, hogy ennek ellencre fenykepezunk) tobbszorosen tul- vagy alulexponaljuk a kepet, annak minosege termeszetesen rosszabb lesz. Tulexponalasnal (sotet negativ) clveszik a szinek telitettsege es alulexponalasnal (vilagos negativ) vilagossziirkes kepet kapunk, gyakorlatilag szinek nelkiil es nagy szemcsevel. Van lehetosegiink arra, hogy ezt elkeruljiik? Van megoldas! Nagyon fontos az, hogy milyen erzekeny filmet hasznalunk. Napsiitesben kevesbe erzekeny filmet hasznalunk es forditva. Kozep-europai orszagokban a nemct erzekenysegi egyseg, a DIN az uralkodo. Az amerikai filmerzekenyseg egysege az ASA. Ezt a tcngerentul i orszagokban es az angol nyelvteriileten hasznaljak. Ujabban nalunk is inkabb az utobbi megjeloles jon divatba. A nemzetkozi jclzest, az ISO-t is hasznaljak (ISO = ASA). Jo tehat ismcrni a ket erzekenysegi skala egymashoz valo viszonyat: ISO 100 = 21 DIN ISO 200 = 24 DIN ISO 400 = 27 DIN Napsiitcsben a 10 ASAjclzesu film lesz kivanatos. Ha kcvesebb a feny, a 200 ASA fcnycrzckcnyscgu film lesz a megfelelo. Az ennel is erzekcnyebb (400 ASA) filmet specialis fcnyviszonyok kozott hasznaljuk. Hasznos tanacs: Ha a filmet nem hasznaljuk azonnal, lcgjobb helye a hutoszekrenyben lesz. Termeszetesen jol becsomagolva, nehogy nyirkossag erje. Augusztus kozepeig Augusztus elso feleben a legtobb zoldsegfele szedheto, es soknal itt van a betakarftas ideje. Megkezdoddtt a szabadfoldi paprika, paradicsom, dinnye, tojasgyiimolcs, sparga- es csillagtok betakaritasanak fo idenye, s tovabb folytatjuk a csemegeuborka szedeset is. Fokent a csemegeuborka es a tokfelek szedesenel iigyeljiink arra, hogy a novenyeken ne maradjon erett termes. Ez nemcsak keslelteti a tobbi gyiimolcs fejlodeset, ereset, de rontja a minoseguket is. Vethetunk honapos retket, teliretket, spenotot, soskat, attelelo fejes salatat. Elerkezett a kinai kel vetesenek ideje is. A kinai kelt szabadfoldi agyasokba vetjuk, ahol palantat nevelunk, amelyet kesobb kb. 50 x 30—40 cm sor- es totavolsagra iiltetiink szet. Ha honapos retket akarunk termeszteni, akkor dolgozzunk a fold be m2-enkent 10—15 kg erett istallotragyat, 28 gramm szuperfoszfatot es 7 gramm kensavas kalit. A soskanak negyzetmeterenkent 4—6 kg erett tragyat, 28 gramm peti-, 25 gramm kalisot es 30 gramm szuperfoszfatot adjunk. A magvetesekettartsuk nedvesen. A juliusi vetesbol karalabet es karfiolt ultetunk. A megurult agyasokat beszorjuk komposzttal, mutragyaval, felassuk es a tovabbi oszi termesre elokeszitjiik. A takacsatkak eszlelesekor a csemegeuborka gyakori szedese miatt azt lehetoleg rovid elelmezes—egeszsegiigyi varakozasi ideju (a tovabbiakban var. ido) novenyvedd szerekkel, pl. Omite 30 W (var. ido 5 nap) permetezziik. A paprikan megjeleno leveltetvek ellen az Actellic 50 EC-t (var. ido 5 nap) hasznaljuk. Csapadekos idojaras eseten a paradicsomot a paradicsom fitoftoras betegsege ellen 10—14 napos iddkbzokben Kuprikollal (var. ido 7 nap) permetezziik. Ujra karositanak a burgonyabogar masodik nemzedekenek egyedei. A burgonyatablan okvetl en u I — a paradicsomnal esetleg — vedekezniink kell ellene: Polytrin 200 EC (var. ido 7 nap). Permetezes eseten okvetlenijl tegyunk a permetlebe a burgonya fitoftoras betegshge ellen Dithane M-45- ot (var. ido 7 nap). A kaposztafeleket a kaposztalepke es a kaposztabagolylepke hernyoi ellen kell tovabbra is vedeniink: Decis 2,5 EC (var. ido 7 nap). A novenyvedelem elott feltetleniil gyozodjiink meg a jelenletiikrol. A nostenyek ugyanis a peteket az idosebb levelek fonakjara, nagyobb csoportokban rakjak. A kikelo hernyok az also leveleken eleinte szinten csoportosan hamozgatnak. A sargarepa- es a petrezselyemagyasainkat elsosorban a lisztharmat veszelyezteti. Ellene a rovid var. ideju Thiovitot ajanljuk. A zellert elsosorban a gumokepzddest akadalyozo karosftok kozul a szeptorias levelfoltossag es a takacsatkak ellen kell vedeniink: 0,2 % tomenysegu Dithane M-45, avagy 0,1 % tomenysegu Bi 58-cal permetezziink elleniik. II. Augusztus kimondottan az oszibarack hajtasvalogatasanak honapja. A letermett fajtakat a sziiret utan, a kesobbi fajtakat pedig elotte reszesitsiik hajtasvalogatasban. Ez alatt minden olyan hajtas eltavolftasat ertjiik — elsosorban a korona belsejebol —, melyekre a kesobbiekfolyaman nem lesz sziikseg. Reszleges ifjitasokat is vegezhetiink, kiilonosen akkor, ha nem volt termes. Az almanal hasonlo a helyzet. Elsosorban a zold valogatas, a vizhajtasok eltavolitasa, esetleg a reszleges ifjitas idoszeru. A novenyvedelem szempontjabol most sem tetlenkedhetiink, hiszen a honap elejen tovabb tart az almamoly masodik generaciojanak veszelye. Szamolnunk kell az aknazomoly, a kaliforniai pajzstetu, a takacsatka, a sodromoly, a betegsegek kozul a lisztharmat kartetelevel is. Ugy elniink kell a lombosfa-fehermolyra is, melynek az elso nemzedeke altalaban gyer, a masodik viszont tomeges lehet. Az alma eseteben lassan befejezziik a lombtragyak alkalmazasat, ugyanakkor kalciumkloridot ajanlunk a Jonathan-fakra a barnafoltosodas megakadalyozasara: nalunk erre specialis szer nines, Magyarorszagon az Agromax Ca van ilyen celra forgalomban. Ha laboratoriumi kalciumkloridot hasznalunk, akkor iigyeljunk annak tomenysegere (0,3— 0,4 %), valamint arra, hogy perzsel, tehat nagy melegben ne permetezziink. Augusztusban — foleg Jonathanfajtaknal — Kuprikolt hasznalj unk. Megakadalyozhatjuk vele a level- es a raktari betegsegeket. III. Kozvetleniil zsendiiles elott celszeru meg egyszer megpermetezni a termo szoldt. Peronoszpora ellen most mar kizarolag reztartalmu novenyvedd szerekkel permetezziink. Jol bevalt a Kuprikol 50 0,5—0,6 %-os oldata. A lisztharmat ellen viszont a kentartalmu keszitmenyeket ajanljuk. Sziiret elott 42 nappal meg hasznalhatjuka Sulikol K 0,5 %-os oldatat. iigyeljunk a var. ido betartasara, mivel ennek a figyelmen kiviil hagyasa kenhidrogenszagu (zaptojasszagu) borokat eredmenyezhet. Etkezesi szolo eseteben a kentartalmu keszitmenyek hasznalatakor a var. ido csak 3 nap. Csapadekos idojaras eseten a sziirkepeneszre erzekeny, valamint a keson ero szolofajtakat a Ronilan WG 0,1 vagy az Euparen 0,25 szazalekos oldataval vedjiik. Ha csak sziirkepenesz ellen vedekezunk, akkor eleg a fiirtzonat, illetve a fiirtoket kezelni. IV. Az evelok ebben az idoszakban is munkat adnak. Sok kdziiliik ugyan mar el vi ragzott — ezek szarat, ha iide zoldek maradtak, csak mersekelten vagjuk vissza, mert az oldalhajtasok meg viragokat fejlesztenek. Ha viszont egeszen elsargult a lombjuk, a foldtol tenyernyire vagjuk le a lombozatot. A rozsak es diszeserjek szemzeset meg folytathatjuk. Ha mar van megeredt szemzesiik, annak koteset lazitsuk meg. CSIBA LASZLO Szentesi piacos — foleg folias termesztesre alkalmas paprika 2s § a
