Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-16 / 14. szám
Ewil Julius 22. — Harminc eve halt meg Kassak Lajos fro, kolto es festo. Julius 24. — Szaz eve sziiletett Zdenek Dvorak cseh szobrasz es eremmuvesz. Julius 27. — Szazhusz eve sziiletett Dohnanyi Emo zeneszerzd, zongoramuvesz. ... sehol mertek, rend, nyugalom, a bunosok buntelenek, nincsen a joknak jutalom. (Si King) Gyakran latszik megfontoltnak a ferfi, ha rendben lepked a tobbi kozott, noha konnyelmu igazaban. (Phokiilidesz) ... nincsen a vilagegyetemben semmi miveletlen, termeketlen, halott, nines kaosz, nines zavar, csak latszolag, koriilbeliil ugy, mint egy tavolbol szemlelt halastoban, amelyben csak zavaros mozgast latnank, es ugyszolvan a halak siirgeset-forgasat, anelkiil, hogy magukat a halakat megkiilonboztethetndk. (Leibniz) A termeszetnek heja nines, se magja; inkabb csak magadrol itelj, hogy mag vagy-e, avagy a hej! Hasznald idod, hisz oly sebesen itthagy; a rend beosztasra tanit majd. (Goethe) HnHh iF Egy osztrak hazaspar remiilten vette tudomasul: mialatt a pozsonyi varban koriilneztek, illetve a varos panoramajaban gyonyorkodtek, a bejarat melletti parkoloban levo autojukat „kitakaritottak“. Nem, nem fizetett szolgaltataskent porszivoztak a jarganyukban, hanem „iigyes kezu“ tolvajok szabaditottak meg oket minden, a kocsiban talalhato holmijuktol. Meg az sem rohato fel nekik, hogy alkalmatlan helyen allitottak le a kocsit, hiszen a parlament szomszedsagaban — ahol a rendorok szolgalatot tartanak — tortent az eset. A meglepett idegeneket elso pillanatban talan csak az ironikusnak tiino megjegyzes vigasztalta: oriiljenek, hogy az autot itt talaltak. A belvarosban is tortennek hasonlo esetek, de ott megis a parkolas a „specialitas“. Annyi vitat valtott mar ki a szabalytalanul parkolo autok kerekere helyezett papucs jogos, illetve jogtalan volta. A vita folytatodik, a kiilonleges disz viszont hoi ritkabban, hoi gyakrabban felkeriil egy-egy jarmiire. Az utobbi napokban — nem hiszem, hogy veletleniil — harom kocsi kereken lattam a szerkezetet, melynek eltavolitasa nelkiil nem mozdulhat az auto. Nem forgalmas foteren akadalyt jelento jarmuvek voltak ezek, hanem egy csendes mellekutcaban hagytak gepkocsijukat a tulajdonosok. A kozos az volt benniik, hogy mindharom kiilfoldi rendszamu. S hogy ne csak autos peldakat soroljak. A szerkesztoseg ablakabol egy benzinkutra esik a kilatas. Minap — szinten idegenbol erkezett autobusz allt meg, hogy iizemanyagot tankoljon. Az utasok — kihasznalva az alkalmat — kiszalltak es kerestek a toalettet. Hiaba. Igaz ugyan, hogy mozgasseriilteknek van ott egy kijelolt vece, de meg azt is bezarva talaltak. Igy aztan nem volt mas lehetoseguk, mint az egy meteres tuj akerites mdgott intezzek el siirgds sziiksegletiiket. Szoval: lepten-nyomon bemutatkozunk. Nem hiszem, hogy a meglopott turista, a „papucsos“ autos, a vecet hiaba kereso utas szivesen gondol majd a szlovakiai tartozkodasara. Feleslegesen ringatjuk magunkat abban, hogy vendegszereto nep vagyunk, mert nem az a lenyeges, mit gondolunk mi sajat magunkrol, hanem az a donto, masok milyen velemenyt alkotnak rolunk. Az idegenforgalommal kapcsolatban nem esupan a tolvajok (ok aztan nem kimelik az itthoniakat sem, de a kiilfoldieket a meg nagyobb zsakmany remenyeben fosztogatjak), a tulbuzgd rendorok (akik jobban tennek, ha a kocsilopasok megelozesere „pazarolnak“ idejiiket, erejiiket, nem pedig a parkolot hiaba kereso, de vegre tires helyet talalo turistak eletet keseritenek) es a legalapvetobb higienia kovetelmenyekrol is megfeledkezo szolgaltatok befolyasoljak az orszag megiteleset. Nem, most nem a politikusok kijelenteseire gondolok, hanem a hozzank latogatokkal szembeni banasmod nem eppen kecsegteto voltara szeretnek ramutatni. Mert ismert teny: a nagy, az allami szintii megnyilatkozasok, a nyiltsag, a befogado szandek az egyik dolog, a turistak szemelyes tapasztalatai pedig a masik. Nem veletleniil van egyre nagyobb szerepe az ilyen „nepi diplomacianak". Ugy latszik, mi ezt meg kevesbe tudatositjuk. Megelegsziink azzal — ha egyaltalan figyelemmel kiserjiik —, hogy egyre tobben keresik fel Szlovakiat. Persze a turistak szama relativan „magas“, hiszen a hozzank hasonlo termeszeti adottsagokkal rendelkezo allamokban joval tobb idegen fordul meg. Olyanok, akik pihenni, kikapcsolodni vagynak, de egyben kivancsiak is a nevezetessegekre, az egyedi ertekekre. Ez utobbiakbol nalunk sines hiany, csak a „koritest“ nem vagyunk kepesek megteremteni ahhoz, hogy egyre vonzobba valjanak a felkeresesre erdemes helyek. Azt hittiik, a magankezbe keriilo kereskedelmi egysegek es szolgaltato cegek majd sokkal szinvonalasabb tevekenysegiikkel gyokeresen megvaltoztatjak az idegenforgalom minoseget. Sajnos, ez nem kovetkezett be. Sokan tapasztalat es kello szaktudas nelkiil vagtak bele e nem konnyu szakmaba, masok a gyors meggazdagodas erdekeben minden modszert felhasznalva jamak el — es az eredmeny: nem csabitjak, hanem sokszor taszitjak a turistakat. Itt a nyar. Nemcsak mi utazunk a hatarainkon tulra, hozzank is erkeznek kiilfoldiek. Vannak akik mar jartak itt es ujra visszatemek, de bizonyara egy resziik iden lepi at eldszor a Szlovak Koztarsasag hatarat. Valamennyiiink erdeke, hogy az utobbiakbol is szivesen visszatero vendegek legyenek. Kepesek lesziink az ilyen vendeglatasra? Es komolyan gondoljuk, hogy szivesen varjuk a latogatokat? DEAK TEREZ (S4 szerzo felvetele)- kethetente megjeleno csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. julius 30-an jelenik meg. A cimlapon M. Nagy Laszlo felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. ctpdhkAie Szoros rend van es boles miiveszet a dolgok viszonyaban: s ez a Forma teszi Isten kepeve az Egeszet. (Dante) Az emberi ertelem jellegzetessege, hogy nagyobb rendet es egyenletesseget tetelez fol a dolgokrol, mint amilyent valoban talal... (Francis Bacon)
