Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
K. I. ersekujvari olvasonk kerdezi: Ozvegy edesanydm ferjhez ment, 6s nemrdg meghalt. Orokol utana a fdrje? A Polgari Tdrvdnykonyv az droklest illetoen a kovetkezokeppen TIPPELJEN! CD-lemez iiti a markat annak, aki kitalalja, mit tart tenyeren egy kedves olvasonk: a/ selyemhernyot; b/ mammutfogat c/ tyuktojast; d/ albino uborkat; e/ egyebet (mit?). 1997 julius 15-ig varjuk tippjet (nyilt levelezolapon), aztan sorsolunk! rendelkezik: az elso csoportban drokolnek az orokhagyd gyermekei 6s a hazastars, mindegyik egyenlo aranyban. Ha az ordkhagyo valamelyik gyermeke nem orokol, az orbkrdszet egyenlo aranyban az o g y e r m e k e i oroklik. Ha nem brbkolnek ezek a gyermekek sem, vagy valamelyik ezek koziil, egyenlo aranyban ezek leszarmazottjai orokdlnek. Ha a leszarmazok vonalan nines drbkbs, ugy orokdlnek a masodik csoportba tartozok, vagyis a hazastars, az drdkhagyd szdlei, valamint az drdkhagyoval egyutt hid szemhlyek. Ebben a csoportban az orokdsok egyenlo ardnyban orokdlnek, a hazastarsat azonban az oroksdg fele illeti meg. Ha nem orokdlnek sem az orokhagyd szulei, sem az egyuttdlo szemely, akkor a hazastars orokli az egesz orokseget. Ha az orokhagyd vhgrendeletet hagy, akkor az orokol, akit az orokhagyo a vegrendeletben megjelolt. A vegrendeletnek azonban a leszarmazottakkal szemben korlatozasai vannak. A kiskoru leszarmazottaknak meg kell kapniok az egesz torvenyes brokreszuket a nagykoruaknak pedig legalabb annyit, amennyinek a torvenyes oroksegiik fele felel meg. Ha ebben a pontban a vegrendelet ellenkezik a Polgari Torvdnykonyv vonatkozo rendelkezeseire, ugy ez hrvenytelen. A harmadik csoportban az orokhagyd testverei orokdlnek. Ha nincsenek, akkor a negyedik csoportban orokdlnek ezek leszarmazottai. Ha ilyenek sincsenek, ugy az orokseg az allamot illeti meg. Az On kerdesere valaszolva: az edesanyja utan On, valamint az edesanyja ferje az orokosok. DR. GYORGY ISTVAN A gyermekek lelki fejlodesenel talan az egyik legveszelyesebb erzelmi reakcio a felelemerzet. De ez az erzes nemesak naluk fordul eld, hanem a felnotteknel is megtalalhato. A felelem negativan hat az emberre, nyugtalansagot, szorongast, bizalmatlansagot valt ki, elveszi a munkahoz valo kedvet es nem utolso sorban az ember annak hatasa alatt nem tud az eletnek sem briilni. A gyermekeknel a felelemerzet az elso eletevben jelentkezik. Fiziologiai alapja nem teljesen ismert. Az egyik magyarazat szerint egy eros, hirtelen es kellemetlen csapas valt ki egy negatfv erzelmi hatast, amely az agykozpontot leblokkolja. Ennek a „kikapcsolasnak“ a hatasara Idtrejon a kdlcsbnos indukcio torvenye, amely szerint olyan reakeiok jonnek letre, mint az elfeheredes, lelegzetvisszafojtas, bevizefes stb. A kisgyerekek a valdsagos dolgoktol, lenyektol felnek, mint a kutya, a villamlas... A harmadik eletevben a fantazia fejlodesevel nem esupan a valdsagos targyaktol felnek, de olyanoktol is, amelyeket a kepzeletuk szul. Tovabba felnek a sotetsegtdl, halaltol, szornyektol. A felnotteknel altalaban az un. szimbolikus veszelytol valo felelemrol beszeliink, ami azt jelenti, hogy attol fel, amit elkepzel, ami ha megtdrtenne vele, gyermekeivel, csaladjaval, hozzatartozoival, milyen kovetkezmenyekkel jama. Mi is a felelem oka, mi valtja azt ki? A felelem nem szuletik velunk, de viszont attdl az idotol fogva letezik, amikor az elso ember felfedezte, rajott arra, hogyan is lehet ennek az erzesnek a kivaltasaval uralni es manipulalni a masik embert. Ugyantgy a gyermekeknel is hasonlo az alapja. Nevelessel alakul ki, es nem ritkan celtudatosan, direkt. A felelemerzet kivaltasaval a sziilo eleri gyermekenel azt, amit normalis korulmenyek kdzott nem tudna. Ezaltal csak a nevelesi modszerei hianyossagara mutat. Es itt ramutathatunk a felelem tanulasara. Egy ismert peldat szeretnek felhozni ennek bizonyitasara. Ha egyszobaba, ahol felnottek es gyermekek vannak, a kfserletezok egy artalmatlan kigyotdobnak be, megfigyeltek, hogy nem a gyerekek fognak megijedni es felni, hanem a felnottek. Ez azzal magyarazhato, hogy az o tapasztalataik alapjan a ki'gyok tobbnyire artalmasak lehetnek, es mar a puszta latvany kivaltja a tdlOk valo felelmet. A felnottek sokszor meselnek a gyerekeknek olyan meseket, amelyekben remiszto, felelmetes szornyek szerepelnek, olyan filmeket neznek, amelyek tele vannak brutalitassal. Ha a sziildk allanddan figyelmeztetik gyermekiiket, hogy ide meg oda ne menjenek, ezt meg azt ne csinaljak, mert valamilyen baj drheti oket, ez a helytelen nevelesi modszer is hozzasegit a felelem kialakulasahoz, sot allanddsufesahoz. Es persze ezzel egyidoben nyomatekot adnak a gyermek gyengesegere, arra, hogy nem kitartoak, olyan veszelyekre figyelmeztetik oket, amelyek semmivel nincsenek alatamasztva. Es ezdltal a gyermekek is gyengenek, tokeletlennek erzik magukat, 6s a kesobbiekben minden ismeretlentol felni fognak. A felelem kialakulasat befolyasolhatjak az olyan sziildk is, akik sajat maguk is felnek peldaul a sotettol, vihartol, vagy kisebb baleseteknel a ver latvanyatdl. A felos sztiloknek altafeban felos gyermekeik vannak. A sokaig tarto felelem karosan hat a gyermek testi es szellemi fejlodesere. A szakemberek viszont azt is allitjak, hogy egy bizonyos foku felelemerzet neha sz ukseges ahhoz, hogy valamit sikeresen tudjunk elvegezni. De termeszetesen ennek is megvan a hatara. A felelem hatasa alatt kialakulhatnak gyomorbantalmak, etvagytalansag, verkeringesi zavarok stb. Milyen modon szabadulhatunk meg a felelemtol? Legfontosabb feladat, hogy a gyermekben bizalomerzetet es biztonsagerzetet valtsunk ki. Igyekezzunk onalldsagra nevelni, megpedig az alvasnal, bltdzkddesnel, tisztalkodasnal stb. Az bnallosag ugyanis jd teret nyiijt a biztonsagerzet legkorenek kialakitasanal. Tovabba ugyeljunk a mesek kivalasztasanal, ne ijesztgessuk oket (nagyon gyakori az orvossal, injekcioval valo ijesztgefes). Masreszt viszont nem tanacsos a gyermek felelmet a szemdre vetni, kihangsulyozni azt, hogy milyen szegyen az, ha valaki fel. Ezaltal a felelmet nem sziintetjuk meg. A gunyolodas a felnottek es a tobbi gyermek reszerol meg jobban meginogtatja a gyermek onbizalmat. Es mhg valamit: a buntetes sem segi't, sot meg jobban erositi a felelmet. Hatasos es kiprobalt modszer a felelem legyozesere, amelyet a szulok szakember bevonasa nelkiil is alkalmazhatnak: Ha ugy vessziik eszre, hogy gyermekiink felenk ternfeszetu, be kell dt kapcsolni olyan gyermekek tarsasdgaba, akik nem kimondottan felosek. Az d peldajuk es bizonyossaguk, hogy nem kell felni, segfti legyozni a gyermek felelnfet, Tovdbba meg egy gyakori hiba, amelyet a sziildk elkovetnek. Akkor, ha a gyermekiik elesik, megiiti magat, azonnal sietnek a segftsegiikre, dedelgetik dt, es igy jobban megerositik benne a felelmet, meg gyamoltalanabba valik. KOLES ELEONORA pszichologus
