Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
Julius 4. — Szazkilencven eve szuletett Giuseppe Garibaldi olasz szabadsaghos. Julius 6. — Szaz eve szuletett William Faulkner amerikai iro. Julius 7. — Szaz eve szuletett Marc Chagall francia festomiivesz. Semmire sem jo, aki csak maganak jo. A belso, titkos banatok sokkal, de sokkal gyotrobbek, mint a kozos nyomorusagok. Dolgozzunk, ne okoskodjunk ... ez az egyetlen modja annak, hogy turhetove tegyiik az eletiinket. (Voltaire) Mindenki attol fel, hogy midon jotekony es bokezu akar lenni, lepre megy — es gyengenek nezik, amikor gyonged es erzo szivu akar lenni... (Prevost) Csak az elso lepes nehez. (Madame du Deffand) A zseni nem mas, mint nagyobb kepesseg a tiirelemre. (Buffon) A nokre rafogjak, hogy hiitlenek, viszont a ferfiak hiitlenkednek, szakadasig... Minket megbelyegeznek, nekik mindent megbocsatanak. Es tudja, miert? Mert ferfiak hoztdk a torvenyeket! (Goldoni) Sargul a szeles hatar hajladozo kalasztengere, hogy beteljesitse sorsat, s az ember mindennapi kenyerenek legyen eletado kincstara. Mennyi gond, aggodas es remeny fuzodik a televenybe vetett apro mag eletehez, mennyi emberi verejtek annak felsarjadasahoz, zoldbe, sargaba borulasahoz! Mintha valami vegtelenseg kiildene a foldbe az erdt, az emberbe a munkakedvet, hogy idotlen idok ota egymastol fuggve, egymasra utalva legyenek a mindennapi kenyer nagyszeru alkotoi es teremtoi. Demek friss zoldet sorvaszto hidege, teli fagy kopogtatott ijeszto gyaszindulot; majd zuhogo zaporok egymasutanja remegtette meg a szepen fejlodo termest szemleld gazda szivet. Elmult minden. Ma ott ring a kalasz a hosszan nyulo siksag messzesegeben. Sok ezer esztendos ez a minden nyaron meg-megujulo munka. Vegtelen a foldnek ez az ajandekozo kedve. Megis, mikor e hullamzo gabonatengeren atsiklik tekintetiink, szemiinkbe dtlik az ember odaado munkajanak magasztossaga. Lelkiinket alazatra inti. Tudatositjuk az egyszeru, foldet munkalo paraszti oserot, mely kenyemek valot teremt a tehetetlen foldbol. Kenyeret, melyert milliok ohaja szall a magasba. Kenyeret, mely szentsegge magasztosul annal, aki erte dolgozott, veritekezett. Megbecsiilt kinccse annal, aki egynek erzi magat a foldet rnuvelo embertestverevel. Ma meg szelben hajlo, esoben dagado kalaszok, fizessetek meg a kezek faradsagat, az ertetek aggodo homlokok izzadsagat boseges termessel, hogy a szivekbol ne szakadjon fel sohase atok, csak beket hinto koszono szo es aldas! Meg all a messze nyulo gabonatenger, de vegsd napjait eli. Ma mar ritkabban hallatszik a tiicsok ciripelese, a mezdk koze beekelodott falvak csendesek, s nines a fenoko jajongo, ritmikus pengese a kaszan. Hol az a kin, amikor minden ledolt gabonaszal a veret szivta a kaszasnak? Hova lettek az annyiszor elsirt balladak a dobba esett lanyokrol? Megkonnyebbedett tehat a kenyermag betakaritasa. Megis uton utfelen halljuk a feljajdulast — a csalodas, a remenytelenseg es az elegedetlenseg hangjait. Mindez a kiegyensulyozatlan jovedelemviszonyokbol ered. Kombajnok vagjak a rendet... Mennek, vonulnak, ujra es ujra... Dobogasukban a sziv es a televeny liikteteset hallani. A kalaszok fejet hajtanak. „Aldozatai“ a nyamak, ennek a nyamak. CSIBA LASZLO (M. Nagy Laszlo felvetele)- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. julius 16-an jelenik meg. A cimlapon M. Nagy Laszlo felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kbzolt irasok nem feltetlenul tukrozik a lap velemenyet. ... gondolataink es viselkedesiink ellentmondasat azzal magyarazom, hogy az erkolcsi tanitasok csupan bizonytalan es altalanos elvek, s ezert rendkiviil nehez azokat aprocsepro cselekedeteinkben gyakorlatilag alkalmazni.
