Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-18 / 12. szám

szerkezete es formaja a feltalalasa ota eltelt masfel evszazad alatt termeszetesen oriasit fejlodott. A fenykepezogep tovabbi fontos alkotoreszei: — a filmre hato feny mennyiseget meghatarozo szerkezet, — a feny behatolasanak idejet meghatarozo szerkezet. A hagyomanyos (bonyolultabb) gepeknel ezt belatasunktol fuggoen meg tudjuk hatarozni. Az egyszerubb kompakt gepeknel csak ritkan. De errol majd kesobb. Mirol szol e konyvecske? Szakmai szempontbol, a folhasznallast is figyelembe veve, ot csoportba oszthatjuk a fenykepezogepeket. Az elso negy csoportot most figyelmen kivtil hagyjuk, mert ezekbe a hivatasos fenykepeszek csodagepei tartoznak. Az otodikbe soroljuk az olcso amator gepeket. Ez a mi asztalunk, a kis konyvecskeben ezzel foglalkozunk. Espedig lehetoleg minden aprosagra kiteijedo figyelemmel. A muszaki fej lodes a fenykepezogepek haza tajan az atlagosnal joval gyorsabb. Erdekes, hogy a szakkonyvkiadas vilagviszonylatban sem tud lepest tartani vele. A kis gepek egyes tipusainak mukodteteset szolgalo ismeretek reszletes magyarazatara itt nem terunk ki. Mindez ugyanis megtalalhato a gephez tartozo hasznalati utasitasban. Reszletesebben szolunk viszont azokrol az apro problemakrol, amelyek sokszor tomek borsot orrunk ala es csak sok elrontott kep aran jdviink ra a hibara, tobbnyire megkesve, sajat karunkon tanulva. Ezt a folosleges keriiloutat szeretnem nehany gyakorlati eszrevetellel lerdviditeni, eltavolitani. Kertesznaptar Julius kozepeig i. A zoldseges­­kertben— ju­­lius elso fele­­ben—is igen fontos tenni­­valo a no­­venyapolas. A novenyzet intenziv lo­­csolasat, talajlazitast, gyomtalanitast es novenyvedelmet igenyel. Tobbek kozott gondolnunk kell a karos paradi­­csom oldalhajtasainak az eltavolitasa­­ra, a dinnyenel es az uborkanal a 4-5- ik level utan pedig csfpjuk vissza a fo­­hajtast. A kesei kaposztafelek ulteteset se ha­­logassuktovabb. Kiultetjuk a karalabet, a fejes kaposztat, a karfiolt, a kelt es a bimbos kelt. Ultetes elott ajanlatos a pa­­lantakat leveltetu ellen permetezni. A pa­­lantanevelo helyen ugyanis keves per­­metlevel is eredmenyes hatasterhetunk el. A kitelepitett novenyeket leggyakrab­­ban a foldi bolhak es a kaposztalepkek karositjak. Nehany nappal a lepkek raj­­zasa utan feltetlenul szukseges perme­tezni: Biobit FC, Dimilin 48 SC. Miutan a hernyok kikeltek es beragtak magukat a novenyekbe, a vegyszeres novenyve­­delem mar nem elegge hatasos. Abban az esetben, ha a korai karfiol szedese meg elottunk van, igen fontos a karfiol rozsainak barnulas elleni ve­­delme. A vedekezes legegyszerubb modja, ha a rozsa alatt levo 3-4 levelet a rozsa tetejevel egy magassagban megtorjuk, es a levellemezeket raborft­­juk. A barnulast ugy is megakadalyoz­­hatjuk, hogy a leveleket zsinorral a ro­zsa folott bsszekotjuk. A brokkolit akkor kezdjuk szedni, ami­­kor a hajtasreszek a 20—25 cm hosszu­­sagot mar elertek, de a rajtuk levo bim­­bok meg nem nyfltak ki. Fogyasztasra szedjuk a zoldsegfeleket is, pl. a sarga­­repat, a petrezselymet, a pasztinakot es a feketegyokeret. A vorbshagymat es a fokhagymat mar nem tragyazzuk es nem is ontozzuk, hogy az anyagcserejuk megszunjek es (folytatjuk) beerjenek. A fokhagymat ak­kor szedjuk, amikor a szara sargulni kezd. Koszoruba fuzve, teto ala akasztjuk, hogy megszikkadjon. A teli­­re szant vorbshagymanak jol beszaradt nyakunak, szaraz buroklevelunek kell lennie. Keritsunk sort a majoranna szedesere is. Szaritas celja­­bol eloszor a viragbimbok fejlodesenek idejen nyfrjuk. II. Julius elso feleben mar szu­­reteljuk a korai almat, az oszibarackot es a kajszit. A barackot kocsany nelkul, az almat viszont kocsannyal szedjuk. Ez utobbi harom gyumolcs utoero. Ezert a szedesi erettseg attol fugg, hogy a szuret utan szal Iftjuk­­e a gyumolcsbt, vagy nem, s ha igen, milyen tavolsagra. Szamoljunk azzal is, hogy a koran — 70—80 szazalekos erettsegben — szedett gyu­­molcs nem tartalmazza azo­­kat az iz- es zamatanyago­­kat, mint amelyek a fan tel­­jesen beerett gyumblcsben vannak. A leszuretelt kajszi-, cseresz­­nye- es meggyfakat ellen­­orizzuk: lemeteljuk az elore­­gedett agakat, leszedjuk az ott felejtett gy umolcsot, hogy a monilia ne terjedjen. Az oszibaracknal ritkito met­­szest vegzunk. A szuksegte­­len vesszoket tobol eltavolft­­juk, a rovid hajtasokat pedig 2—4 level­­re visszacsipjuk. Az oszi- es a teli almanal tovabb folytatjuk a vizhajtasok eltavolitasat. III. A szolbben figyelmunket elsosorban a peronoszpora es a lisztharmat elleni harcra bsszpontositsuk, de furtzarodas elott szuksegesse valhat a szurkerotha­­das elleni vedekezes is. A peronoszpo­­ra ellen, viragzas utan elonyben resze­­sitjuk a reztartalmu nbvenyvedo szere­­ket—Curzate, Kuprikol 50, Mikal M stb. — mivel ezek elbsegitik a level es a bo­­gyok borszbveteinek megvastagoda­­sates hatastartamuk is hosszabb, mint a szerves anyagu keszitmenyeke. Ha eros fertozes fenyeget, igen hatasos a felszivodb Ridomil Plus 48 WP, de ter­­mbszblbben a tenyeszido folyaman csak egyszer tanacsos hasznalni. A szblblisztharmat ellen az Anvil 5 SC, a Topas 100 EC stb. a leghatekonyabb szer. Furtzarodas elott — mielott a bo­­gyok novekedese elzarna a furt belse­­jet—a szurkerothadas ellen Ronilan 50 WP vagy a Sumilex 50 WP 0,1 %-os ol­­dataval vedekezunk. Ez utobbi beteg­­seg foleg az erosen tragyazott, inten­­ziv muvelesu, nagy termest hozo szo­­lok legveszedelmesebb betegsege. Jarjuk be szolonket, s ahol szukseges kdtdzzunk. A hagyomanyos karos-szo­­lokben, ha a hajtasok elerik a 90 cm-t, kezdjuk el a masodik kotozest. Ez szo­­rosabb legyen, mint az elso volt. A hu­­zalos muvelesu tokeknel a hosszu haj­tasokat kotozzuk fel vagy igazitsuk a huzalparok koze. A fejlbdb honalj­­hajtasokat ne tavolitsuk el teljesen — ez csak ujabb fejlesztesre serkent —, hanem 2-3 levelre csipjuk vissza. A fi­­atal ultetvenyeket kombinalt mutragya­­val (Cererit, NPK) tragyazzuk. IV. A rozsa egesz nyaron ad munkat: lehet szemezni, ha van vadrozsatovunk es uj fajtabol kaptunk szemet. A rozsakat a gombabetegsegek ellen legeldnyosebb Saprollal kezelni, mert ez a szer harom korokozo (lisztharmat, rozsda, fekete­­foltossag) ellen is hatasos. A rozsa kar­­tevoi ellen szeles hatasspektrumu ke­­szitmenyeket — Anthio 33 — haszna- Terhatarolo, szelfogo soveny lunk, amelyek a szivo- es a rago kartevoket egyarant elpusztitjak. A krizantem visszacsipeserbl, bimboza­­sarol es a tapanyag-adagolasrol se fe­­ledkezziink meg. A kardviragot a gladiolusztripsz ellen (Anthioval, Actellic-kel) megelbzo kezelesben kell reszesiteni, mivel a kartevo kepes e no­­venyeket teljesen tonkretenni. Az elbsovenyek metszesere ez az ido­­szaka legmegfelelobb. Nyari metszes­­sel, a fiatal hajtasok visszametszesevel ugyanis a novenyeket uj hajtasok kep­­zesere serkentjuk. A munkat azzal kezdjuk, hogy a soveny tervezett me­­retenek kialakitasaig alul es felul is fe­­szitsunk ki zsinort. Sovenyeinkettrapez formajura nyfrjuk ugy, hogy az also re­­szet 10—15 %-kal szelesebbre vagjuk mint a felsot. Igy novenyeink also leve­­lei is elegendo fenyt kapnak, nem ko­­paszodnak fel. V. Konnyu, (ide, termeszetes szdloillat­­ban gazdag boraink harmadik fejteset fejezzuk be, hogy nem kivanatos izt ne kapjanak. Az aljbort a szinbortol feltet­lenul tavolitsuk el. CSIBA LASZLO

Next

/
Thumbnails
Contents