Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 12. szám
Tdbb olvasdnk fordult szerkesztosegiinkhoz es kerte, tajekoztassuk a petfcios jog lenyegerol. E keresnek teszunk most eleget. A jogAllamisAgnak vannak olyan kialakult alkotmAnyos 6s jogrendszerbeli kritdriumai, amelyek hiAnyAbol arra lehet kdvetkeztetni, hogy az adott jogrendszer megtagadja polgaraitol azt a vddettsdget, amely a mai standardot kieldgiti. Ezek a nemzetkozi dokumentumokban is rdgzitett kovetelmenyek akkor tekinthetok betoltottnek, ha az Allamok alkotmanyai az emberi jogoknak 6s szabadsAgoknak meghatarozott koret tartalmazzak. A jogrendszer egesze pedig tartalmilag is azok megvalosulAsa iranyaban hat. A peticios jogrol azonban nemzetkozi szabalyok nem rendelkeznek, nem tartalmazza oket sem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, sot m6g A polgari es politikai jogok nemzetkozi egyezsdgokmanya sem. Nem tartozik azon garancialis int6zm6nyek koz6, amelyek ndlkul az AllampolgAri jogokat vddetlennek kellene tekintenunk, s nem tartozik a szabadsAgjogok kdrdbe sem, mint pl. a szolasszabadsag, a velemenynyilvanitas szabadsaga, a gyulekezAsi vagy egyesulesi szabadsAg. Legfeljebb mindezek egyik nevesitheto kovetkezmenye, specialis megnyilvAnulAsi formAja. Az eddigi tdrt6nelmi tapasztalat azt bizonyitja, hogy a jog- AllamisAg Altai nyujtott valamennyi intezmdnyes garancia is kevesnek bizonyulhat ahhoz, hogy igazsAgtalansAgok vagy tevedesek ne tortenhessenek. Az ilyen esetekben pedig az AllampolgAr biztonsAgAt szolgAI- ja, ha egyeni panaszaival kozvetlenul a kepviseleti szervekhez is fordulhat, azokon a v6grehajt6 szerveken kivul, amelyek munkAja ellen kifogAsa meruit fel. Apeticiojogot biztosithat bizonyos csoportok szAmara, hogy elkdpzelAseikrdl a k6pviseleti szerveket kozvetlenul tAjekoztassak. Ha ennek mAsik oldalan az a kotelezettseg is megfogalmazodik, hogy az emlftett szerveknek e beadvAnyokkal erdemben foglalkozniuk kell, ugy a peticids jog betolti tArsadalmi funkciojAt. Azt ugyanis, hogy a kozvetlen demokrAcia egyik intezmenyek6nt informAlta 6s mdkod6sbe hozta azt az Allamapparatust, amelynek v6gsd soron bArmely kerdesben dontesi joga van. A legfelsobb kepviseleti szervek eseteben meg a jogszabAlyok modositAsa is jogAban All. A peticios jog abban az esetben teljes, ha feloleli mind az egy6ni, mind pedig a kollektiv panasz, birAlat 6s javaslattetel jogat, amellyel az allampolgarok kozossegei kozvetlenul az Allami szervekhez 6s az 6 n ko rmAnyzati szervekhez fordo Ihatnak. A SZK AlkotmA- nya a politikai jogok kdzott a kovetkezdkeppen fogalmazza meg a peticios jogot: „A petici- 6s jog szavatolt. Mindenkinek joga van arra, hogy egyenileg vagy mAsokkal egyutt a kozArdeku vagy mas kozos Ardeku ugyekben kdrelmekkel, javaslatokkal 6s panaszokkal forduljon az Allami szervekhez 6s a teruleti onkormAnyzat szerveihez. Peticioval nem lehet az alapveto jogok es szabadsagjogok megszeg6s6re f elszdlitani. Peticioval nem lehet a birosag fuggetlens6gebe beavatkozni.“ (Az SZK Alkotmanya 27. cikkelyenek 1., 2. 6s 3. bekezdese.) DR. GYORGY ISTVAN A pszichozis es a tudathasadAs gyakran emlegetett lelki betegsdgek, amelyek melyen befeszkelik magukat az ember, a beteg szemdlyisdgebe, nagym6rt6kben megzavarja azt, 6s a legtobb esetben egesz eletre szolo nyomokat hagy. A lelki folyamatok beteges elvaltozasa a pszichozis formajatol fugg. Az egyik esetben a gondolkodasmod, az ertelemszint, maskor az erzekeles, az emotivitAs, vagy vannak esetek, amikor az egesz szemelyiseg vAltozik meg. Tunetek A betegek megszakitjAk kapcsolataikat az emberekkel es kornyezetukkel, nem kepesek ujakat sem kialakitani, miAltal magAnyosak lesznek 6s visszavonultan 6lnek. A kornyezetuk 6s a tarsasag kel- Iemetlenn6 vAlik szamukra, es gyakran kiternek elole. Mivelhogy kerulik a kornyezettel valo Arintkezest, ezAltal a valosagot is nehezebben 6rz6kelik, ami oda vezet, hogy a sajat maguk kepzelte vilagban elnek. Az esetek tulnyomo tobbsegeben betegseguket nem tudatositjAk, nem tartjAk magukat betegnek, es eppen ezert a kezelest is elutasitjAk. A tunetek kozul kiemelkednek a lAtomA- sok es a hallucinAciok. A kulso kornyezet kedvezotlen pszichogen es szociogen hatAsai a legtobb esetben nem csupAn ronthatnak a beteg helyzeten, hanem sokszor a betegseg kivAlto okai is lehetnek. Ezen hatAsok a kiilonbozd pszichozisok kialakulAsAnAI 6s fejloddsendl vAltozo mertekben jelennek meg, van, amikor fontos szerepet j Atszanak, s van amikor lenyegtelenek. MegAllapitott teny viszont, hogy a biologiai tenyezo, hajlam a pszichozis kialakulAsAnAI jelentos szerepet tolt be. Eppen ezert nem is nagyon beszelhetunk a teljes kigyogyulAsrol. Segithet a csalad? Teny: a rendkivul nagy ereju erzelmi elmenyek hozzAsegitenek, eloidezik az addig latens (azaz nem eszlelheto, rejtett, lappango) vagy a mAr kezelt, gyogyitott pszichozis kitordset, pontosabban kirobbanasAt. Klinikai tapasztalatok alapjAn megAllapitottAk, hogy azok a pAciensek, akik a korhAzi kezeles utAn egeszseges csalAdi kornyezetbe ternek vissza, hamarabb es gyorsabban alkalmazkodnak, konnyebben alakitanak ki uj kapcsolatokat a kdrnyezetukben. De sajnos, ez nem mindig zajlik igy, mert tobbnyire nem talAlnak megdrtesre. Sokszor az emberek kerulik a veluk valo ArintkezAst, es ereztetik veluk, hogy alkalmatlanok a kozossegi Aletre, s az ilyenekre nines szukseg. Itt kovetnek el nagy hibat az „egeszseges emberek". Ha a korhazbol hazatero betegek nem talalnak megerto kornyezetre, meg jobban magukba zArkoznak, es igy meg tA- volabbra kerulnek az emberektol. Olykor annyira leromlik ezAltal az Allapotuk, hogy ismet korhAzi kezeldsre szorulnak. Tamaszra van szukseguk Az Altalanos tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol megfeleloek a csalAdi koriilmAnyek (a beteggel szembeni viselkedes), a betegseg sokszor csak tiz-tizenot ev utAn robban ki ujra, es a beteg kepes teljes erteku eletet elni. Sok esetben szukseges, hogy a beteget valaki (egy csalAdtag) felugyelet alatt tartsa, akit elore felvilAgositott a szakember, hogy mi vArhato el a betegtol, hogyan viszonyuljanak hozzA, hogyan osszAk be a napjAt, mennyi pihenesre van szuksege. Nemelyikuk teljes allast vAllalhat, masnAI a fAIAIIAs johet szoba, vagy eppen fokozatosan kell oket bevonni a munkAba. EzArt a hozzAtartozok egyik feladata abban rejlik, hogy a beteget minel termeszetesebb modon vonjAk be a mindennapi elet menetebe es segitsek ot ott, ahol ugy erzik, a beteg megingott. Fontos a biztatAs, a megertes. KOLES ELEONORA pszicholdgus
