Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-18 / 12. szám

Junius 22. — Nyolcvanot eve szule­­tett Vit Nejedly cseh ze­­neszerzo. Junius 23. — Tiz eve halt meg Dudor Istvan festo es grafikus. Junius 24. — Szaz eve sziiletett Ka­­rinthy Frigyes. Junius 28. — Negyszazhusz eve szii­­letett Pieter Pauwel Rubens. Nines olyan szemenszedett ha­­zugsag, amelyre ne akadna ta­­nu. (Plinius) A hazugnakjo emlekezotehet­­sege legyen. (Quintilianus) A hazugsag hasonlo a terebe­­lyes fahoz, melynek satnya a gyokere, jon a zivatar, s kisza­­kltja tovebol. (Talmud) munkatol. Elvallalt, probakeppen, takaritast is, de fizikailag (egeszse­­gi allapota az elmult bizonytalan, fe­­sziiltseggel teli evben meg tovabb romlott) nem birta. Legutobb egy bevasarlokbz­­pontban igertek neki: felveszik. Mi­­elott a szerzodest alairja, lepjen munkaba, lassak, mit tud! Fel hat­­kor mar az elelmiszert rendezte, hogy hatkor minden a vasarlok elott alljon. Egesz nap cipekedett (ki me­­ri, hogy a csomagok 15 kilonal su­­lyosabbak-e?), mikor vegre meg­­allt, hogy egy kavet megigyon, epp a tulajdonos asszony rosszallo meg­­jegyzeset szolgalta ki. Fel tiz volt, amikor este hazakeriilt. Igaz, mas­­nap rovid muszakja volt (a torveny­­ben megszabott pihenoidd epp csak hogy eltelt kozben), es utana ket szabadnap kovetkezett, de mit ert mindez. Mozdulni is alig tudott a fa­­radtsagtol. Es valahogyan a heti ledolgozott orak szama is meghaladja a megen-Harmincot even aluli, foiskolai vegzettsegu, angol nyelvtudassal rendelkezo es a szamitogep kezele­­sevel is tokeletesen tisztaban van. Ezek a mai novel tamasztott kove­­telmenyek. Tevedes ne essek, nem az idealis feleseg kerestetik cimu ro­­vatban, hanem az ujsagok allashir­­deteseit osszesitve alltak ossze ezek a feltetelek. Mintha a notarsada­­lomban csak ilyen „meretre szabott“ egyenek volnanak. Sajnos, nem esupan szepek es fiatalok futkosnak az utcan, hanem a kenyeriik legjavat mar elfogyasz­­tott, otven fele kbzeledo holgyek, olyanok, akik akkortajt ugy gon­­doltak: milyen nagy dolog, hogy le­­erettsegiztek. Igaz, az angol nyelv­­tanulas kimaradt az eletiikbol. Megha nyelverzekiik, kitartasuk lett is volna valamelyik vilagnyelv elsa­­jatitasahoz, feleslegesnek tartottak, hiszen szinte semmi eselyiik nem volt, hogy hasznosithassak az ilyen jellegu tudasukat. A szamitogeprbl is esupan az elmult par evben hal­­lottak, s bar az ara egyre elerhetobb (mar akinek), ahhoz meg mindig tul draga, hogy valaki onszorga­­lombol gyakoroljon rajta. S valahol itt kezdodik a gond. Mert ugye a munkahelyek meg­­sziintetesekor meg a legnagyobb szocialis erzekre hivatkozo, biztos szeket maga alatt tudo fondkot sem erdekli, mi lesz az elbocsajtott sor­­sa. Miert is? Hiszen itt a nagy lehe­­tosegek ideje! Mindenki szabadon donthet! A valasztas megsem egy­­szeru... Errol az egyik ismerosom sza­­vai gyoztek meg. O is a „mar nem kelenddk“ kategoriajaba tartozik. Tobb mint egy esztendeje probal elhelyezkedni. Nem azt irom: mun­­kat keresni, mert azt meg lehet ta­­lalni, de milyet! Mondhatnak: ne valogasson. Nem is errol van szo. Megtortent, hogy egy nap a lapok es a radioban kozzetett hirdetesek kdztil 18-ra re­­agalt levelben es egyetlen valaszt, sem pozitivat, sem elutasitot nem kapott. Meg arra sem meltattak. Nem az a tipus, aki megijed a gedettet — szamolgatta, de aztan ra­­jott: azert mondtak a tobbiek, ha nines tulorad, a fizetes edeskeves. Panaszkodni legfeljebb a sohi­­vatalba mehet. Kinek mondja el, hogy szerzodes nelkiil dolgozik, hogy nem fizetik erte a biztositast, kinek sirjon, hogy nem birja a so­­rosladakat, kihez forduljon, hogy 6 dolgozni szeretne, de ... A munkaiigyi hivatalban sajna­­lattal kozli az eloado: nines szama­­ra megfelelo munka, az orvos iga­­zolja, hogy nem valo neki a megter­­heles es... Es a kor bezarul. Nem harminebt even aluli, nines foiskolai vegzettsege, nem beszel angolul, szamitogepet ugyan mar latott, s talan a kezeleset is elsajati­­tana. Csupan a meretei egyre idea­­lisabbak: ugy lefogyott, hogy derek­­boseget a tizennyolc evesek is meg­­irigyelhetnek. Ez a „kovetelmeny“ viszont meg nem szerepel a munkal­­tatok feltetelei kozbtt. Tehat neki es a tobbi megmerettetettnek milyen az eselye a tulelesre? DEAK TEREZ- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. julius 2-en jelenik meg. A cimlapon M. Nagy Laszlo felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja. keziratot nem oriz meg es nem kuld vissza. A kbzolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Jobb a fullentes, hogyha jot akar, mint az igaz szo, mely rossz szandekot takar. (Szadi) ... nem hazudik az, aki valot­­lan dolgot mond, amit igaznak hisz, viszont hazudik, aki olyasmit allit valonak, aminek valotlansagarol meg van gyo­­zodve. (Grotius) ... a hazugnak az igazat sem hi­­szik el. ... a hazugsagnak az a terme­­szete, hogy egybol szaz sziile­­tik. (Goldoni) Mi a hazugsag vegre is? Igaz­­sag, mely alarcot hord. (Byron) Ha azt gyanitjuk valakirol, hogy hazudik, tegyiink ugy, mintha elhinnok: akkor ver­­szemet kap, meg nagyobbat hazudik, es leleplezi magat. (Schopenhauer)

Next

/
Thumbnails
Contents