Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-26 / 2. szám
Igazan csak akkor lepodik meg a latogato, ha az arboretumot Malonyan keresi, mert az tulajdonkeppen Kisfalud (Vieska nad Zitavou) hataraban fekszik, es a kozsegen at kdzelitheto meg. Amde a kdztudatba Arboretum Mlyhanyr\e\ien vonult be, mint azt egy Amerikaban feladott level is bizonyitja, amelyen csak annyi allott, hogy Arboretum Mlyhany, Europa — es megerkezett. Kisfalud utcaja Grof Ambrozy-Migazzi mellszobra A gr6f kert je A mogorva oroszlan MOTESIKY ARPAD (A szerzo felvetelei) Egyike a legregibb europai arboretumoknak, gazdaja es alapitoja, dr. Ambrozy Istvan 1869. marcius 5-en Nizzaban szuletett. Jogi tanulmanyait Becsben es Budapesten vegezte. Baroi rang jat a konopistei varkastely parkjanak rendezeseert, illetve a pruhonicei arboretum megalapitasaert kapta. Ott ismerkedett meg a kivalo cseh kertesszel es botanikussal, Josef Mysakkal, akit Malonyara is magaval vitt. Az aranyosmaroti szolgabiro, grofMigazzi Vilmos Kisfalud hataraban megvasarolt egy — szantasra-vetesre alkal matlan — bozottal benott negyven hektarnyi dombot. A dombrol jo kilatas nyilott messzi tajakra, vegig a Zsitva volgyere, es a Zsibrice hegyvonulata a ghymesi varral, valamint a Zobor-hegyi milleniumi obeliszk is szep latvanyt nyujtott. Abban az idoben kerult Aranyosmarotra baro Ambrozy Istvan, aki beleszeretett a szolgabiro lanyaba, a szepseges Antoniaba. Az ifju par naszajandekul kapta a malonyai-kisfaludi hatarban levo birtokot. A ferj felvette felesege nevet, s attol kezdve grof Ambrozy-Migazzi Istvankent jegyzik. Kezdetben a grof negyven hektarnyi teruleten kezdte az arboretum alapitasat, ahol elsosorban a vilag minden tajarol szarmazo brbkzold fak es bokrok gyujteset, meghonositasat vegeztek. Innen a jelszo: SEMPER VIREO (brbkzold), amely 1892-tol, az arboretum alapitasatol mind a mai napig jellemzo az arboretumra. Idok kozben a neoklasszicista kastely is felepult a botanikus kert kozpontjaban. Ekessege ez az arboretumnak es a Zsitva volgyenek. A kezdeti lelkesedes es aprd kudarcok utan jottek az igazi sikerek, sok szep kulonlegesseget sikeru It osszegyujteniuk, szazadunk elejere mar tobb mint hatszaz drbkzold fajt meghonositottak. Az 1919-es tel nem kedvezett a novenyeknek, a kemeny fagyok megtizedeltek az brbkzoldek birodalmat. Az igazi ervagast az arboretum eleteben az jelentette, hogy Ambrozy Istvan elhagyta az ujonnan alakult orszagot, Vas megyebe kbltbzott. Ott megalapitotta az azota szinten hiresse lett Jeli Arboretumot. A gazda tavozasa utan a kertesz, Josef Mysak is visszavonult. 1925-ben konyvet irt az brbkzold fakrol. Meg egy erdekessege van az arboretumnak, amely a cseh szarmazasu kertesz nevehez fuzodik. A telen is zold tolgyet (Quercus cerris) a felsoelefanti parkban Josef Mysak talalta 1906-ban, nem messzire az osi palos kolostortol, es azt Ambrozyrbl nevezte el. A tolgy—szaporitassal — a vilag minden arboretumaba eljutott. A kerteszutodok a kiserletezesek es atii Itetesek kozben felfedeztek egy — addig ismeretlen — tujat (Thuja occidentalis) is, amit viszont Mysakrol neveztek el... Ma a botanikuskert 67 hektar kiterjedesu, es a pillanatnyi gazdasagi helyzetben aligha gondolhatnak a fejlesztesere. Hozza tartozik meg az a 14 hektarnyi teriilet is, amelyet keletazsiai novenyekkel telepitettek be. A kedvezo eghajlat, az evi csapadekmennyiseg, a jo fekvesu teriilet es nem utolso sorban a kbtott, agyagos talaj kedvez az egzotikus novenyeknek, mert szinte egesz esztendon at napos a domboldal. Az arboretum legmagasabb pontjarol — haromszaztizennegy meter — figyelem a tajat. Nem messze pihen a mesterseges tavacska es a kialakitott patakrendszer. A kuszocserjek, a lila akacok es a rododendronok teli almukat alusszak. Tavozoban, az arboretum fobejaratanal orkddd kooroszlanok bucsupillantast vetnek ram. Az egyik mogorva, de a masik biztatoan mosolyog, arra emlekeztet, hogy a tel nem tart orokke.
