Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
Vcxltozo peldakepek A gyermek fejlodese soran valtoznak a peldakepei es a felnottek utanzasSnak modjai. Az egy6n fokozatosan „6rik“, megprobalja pszichikai igenyeit ujra 6s ujra kielegiteni. Allandoan uj tapasztalatokat szerez, es ennek alapj£n ertekeli a vilagot, modositja korabbi elkepzeleseit. A pedagogusok az ovodaskortol kezdve hatnak a gyermek szemleletenek alakulasara, hiszen tulajdonkeppen altaluk vannak kapcsolatban a tarsadalommal. Nezziik eletenek mely szakaszaban hogyan viselkedik, mely tulajdonsagokra figyel fel a felnottek tarsasagaban. Ovodaskor (harom—hatevesek) A gyermek ebben a korban csupan manualis tevekenyseget kepes celtudatosan vegezni, s ezt elsosorban a jatekok segitsegevel fejleszti. Figyelmet fokepp a gyakorlati megnyilvanulasokra osszpontositja, es szivesen utanozza a ku- Ibnbozd foglalkozasuakat (a szakacsokat, a katonakat, az elarusitokat stb.). Pici koraban a peldakepet azok alkottak, akik erzelmileg a legkozelebb alltak hozza, tehat az anya es az apa, ezert az 6 cselekedeteiket probaltak vegrehajtani. Fokozatosan atveszi a kornyezeteben elo tobbi szemely szokasait is, de „elonyben reszesiti" azokat, akik szamara szimpatikusak, akiket kulbnosen kedvel es akikhez meglehetosen kozel all. Kesobb ismeretlenekkel is bovul a kor. Egeszen a szoban forgo idoszak vegeig az utanzas a megismeres, a tanulas egyik legfontosabb formaja. A gyermek ebben a korban elfogadja, tiszteletben tartja valamennyi felnott viselkedeset, nem tesz kiilonbseget, hiszen nem tudja megitelni, hogy helyes-e amit tesznek, 6 a negativ megnyil vanulasokat is utanozza. A peldakepei nevtelenek maradnak. Ezert van szukseg arra, hogy az ovodakban a pedagogusok peldasan viselkedjenek, korultekintoen tudjak megmagyarazni a negativ viselkedesi formakat es helyes utra teritik a kicsiket. A rossz peldak ugyanis lekotik a gyermek figyelmet es altalaban el is sajatitjak ezeket. Kisiskolaskor (hat—tizevesek) Ezt az idoszakot az iskolakezdes jellemzi, es ez meghatarozo. A gyermek legfontosabb tevekenysegeve a tanulas valik. Az utbaigazito „mintak“ lenyegesek lesznek szamara, eloterbe kerulnek azok a peldakepek, akik a „hogyan“, a „hogyan tovabb“ kerdesekre adnak valaszt. A valaszadok mar nem nevtelenek. A gyermek azokat a szemelyeket utanozza, akiket maga valasztott ki. Pontosan tudja, kit kell utanoznia, hogy az egyes problemaira megoldast talaljon. Ebben a korban meg valamennyi felnott utasftasat elfogadja. Ezek szerint jar el, mivel elismeri a „nagyok“ fontossagat es azert is, mivel fel: ha nem teljesfti akaratukat, megbuntetik. Az iskolalatogatas elso eveiben a pedagogust feltetel nelkul tisztelik. A gyerekek elott gyakran nagyobb az autoritasa, mint a szuloke. A harmadik-negyedik evfolyamban a tanulok altalaban mar a kifogasaiknak is hangot adnak, fokepp akkor, ha a pedagogus az igazsagerzetukkel ellentetesen cselekszik. A szoban forgo idoszak vegen az egyenek mar kezdik tudatosftani az erkolcsi ertekrend ertelmet, az emberek kozti kapcsolatokban jatszott szerepet, es a felnottek (a szulok es a tanftok) parancsait tudatosan teljesftik. Ekkor mar a saj at viselkedesuket is kepesek merlegelni. A gyermek onbizalma aszerint fejlodik, hogyan ertekelik ot azok a felnottek, akik szamara a peldakepet jelentik. Kamaszkor (tiz—tizendt evesek) Fiziologiai es pszichikai szempontbol is igen jelentos valtozasok jellemzik ezt az idoszakot. A szervezetben olyan atalakulasok mennek vegbe, amelyeknek a magas foku erzekenyseg a kisero jelensege. Ezert az eletnek talan leginkabb problemakkal teli evei ezek. Eloterbe kerul a sajat egyeni ertekeles, de az eddigi idealok, peldakepek is a nagyito fokuszaba esnek. Mar nem azert tekintik kovetesre meltonak a szuloket, tam'tokat, mert ok szerepukbol adodoan elvarjak ezt es szinte kotelezo, hogy utanozzak oket, hanem aszerint jarnak el, vajon a felnottek tettei, viselkedese erdemes-e arra, hogy elismerjek es lemintazzak azt. Mar nem csupan azt veszik figyelembe, hogy eddig hogyan lattak oket, milyen viszonyt alakitottak ki veluk szemben, hanem egyre inkabb a tarsadalmi normaknak megfelelo fteletet alkotnak. Nemcsak a szukebb ertelemben vett cselekedeteket merlegelik, hanem egyre inkabb azok erkolcsi hatteret, kovetkezmenyeit es hatasat is szemlelik. Azt is ki kell mondanunk, amit ez a korosztaly nem szivesen ismer be: neki meg keves az elettapasztalata. Tele vannak idealokkal, es nem kepesek kompromisszumot kotni. Ha a korabbi nagy idol olyat tesz, amivel o nem ert egyet, ez gyakran elegendo ahhoz, hogy teljes mertekben elutasitsa es vegervenyesen elforduljon tole. Ez annak a kovetkezmenye, hogy a fuggetlensegre valo vagy fokozatosan felerdsodik. Ezzel magyarazhato, hogy a kamaszkoruak sokszor kerulnek konfliktusba a szulokkel es a pedagogusokkal. Amikor a peldakepul szolgalo egyennel felfedezik a hibakat, fogyatekossagokat, feladjak az „egyszemelyes idealjukat", es probalnak keresni tovabbi, kiegeszito idealokat. A kamaszkorban kezd kialakulni a vilagnezet is. A tizenevesek gyakran tesznek fel az elet ertelmet illeto kerdeseket. Erre is van esszeru magyarazat. Arra torekednek, hogy a vilagban megtalaljak a helyuket. Ahhoz, hogy a koru lottuk zaj- 16 esemenyeket, jelensegeket helyesen tudjak megitelni, egy dolog igen fontos: latniuk kell a felnottek szavainak es tetteinek osszhangjat. A gondok akkor merulnek fel, ha az iskola es a csalad vilagnezeti alapallasaban meroben ellentetes — a gyermek ugyanis nem kepes ezt a kettoseget feldolgozni, illetve kialakftani a sajat velemenyet. Adoleszcencia (tizenot—tizenkilenc evesek) Foly tatodik a peldakepek keresese, de mar nem olyan radikalisan, mint a kamaszkorban. A fiatalok az idealjaikat onalloan ertekelik, velemenyt formalnak veluk kapcsolatban, sot a kovetendd tulajdonsagaikat elvonatkoztatjak a konkret szemelyektol. Ennek kovetkezteben a pozitiv peldat el tudjak valasztani a nem szimpatikus hordozojatol, es forditva: a rossz cselekedeteket elkulonitik az egyebkent vonzo egyen eseteben. A peldakepek tulajdonsagai nak altalanositasa hozzasegiti oket ahhoz, hogy nemely motfvum vagy ideal meghatarozo szerepet kap az eletiik tovabbi formalodasa soran. A „minta“ elvonatkoztatasanak egyik formaja ugy nyilvanul meg, hogy a fiatalok nemcsak aszerint jarnak el, ahogyan a peldakeptol latjak, hanem a rejtett tulajdonsagaikat felismerve, azokat is sajatjukka teszik. Abban az esetben, ha a felnott elismeri a fiatalt, ertekeli az egyeniseget, lehetoseget nyujt neki az onallosagra, a torekveseinek szabad utat enged es elismeri a dontesre valo szabad jogat, altalaban pozitiv kapcsolat alakul ki koztuk. Kblcsbnbsen elismero viszony ez. A fiatal tiszteli a felnottet es hajlando egy uttmukodni vele. Elfogadja a felvilagositasait, az erveit, a magyarazatat, de nem viseli el a parancsolgatast. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC. M. Nagy Laszlo felvetele
