Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-04 / 11. szám

Barmilyen meglepden hangzik is, az emberek manapsag jobban feltik a munkajukat, allasukat, mint az egeszsegiiket munkavegzes kozben — tudtam meg Miloslav Marek mernoktol, a Szlovak Koztarsasag Munkavedelmi Hivatala osztalyvezetojetol, amely hivatal Szlovakia-szerte feliigyeli, ellenorzi a munkavegzes korulm^nyeit, s ha kiha­­gasokra akad, szankcionalja azokat, vagy be is tilthatja a tevekenyseget addig, amig a hianyossagokat ki nem kiiszoboltdk. Munkafeltes kontra munkavedelem — Hogy erti azt, hogy jobban feltik mun­kajukat, mint az egeszsegiiket az em­berek? — Ez ev januar 1 -vel lepett ervenybe az 1996. evi 330-as szamu torveny a mun­kavegzes biztonsagarol es egeszsegve­­delmerol, mely torvennyel a legfejlettebb orszagok koze sorakozottfel Szlovakia. Olyan orszagok tarsasagaba tartozunk immar e tekintetben, mint Kanada, az Egyesult Allamok, Nemetorszag, Svajc, a Skandinav allamok vagy Ausztralia. Az 1989-es valtozasok utan szamos kisval­­lalkozas, keves embert foglalkoztato maganuzem, vallalat kezdte meg muko­­deset, ami uj korulmenyeket teremtett a munkavegzes biztonsagat illetoen is. A nagyuzemeknel ugyanis ennek kialakult, jol bejaratott mechanizmusa volt, ami szerencsere meg is maradt. A munka­­sokat mar munkaba allasuk elott orvo­­si ki vizsgalasnak vetettek ala, s a vesze­­lyes, un. rizikos munkahelyeken rend­­szeres iddkbzonkent ujra elvegzik a felulvizsgalatot ma is. A munka bizton­sagat illetoen: kikepeztek a dolgozokat, felhivtak figyelmuket a veszelyekre, ku­­lon emberek voltak ezen uzemeken be­­lul megbizva a felvilagositassal, a vedo­­ruhak, cipok stb. bebiztositasaval, kiosz­­tasaval, cserejevel, s annak ellen­­orzesevel, hogy a munkasok hasznaljak­­e ezeket a vedoeszkozbket munka koz­­ben, hogy a munkabakancsot es vedo­­ruhat ne otthon vagy a kiskertben hord­­jak. Az ujonnan alakult kisvallalatoknal ez egyelore meg ddcog. Nos, a 330-as torveny 10. paragrafusa arra kotelezi a munkaltatot, amely legalabb tiz embert foglalkoztat, hogy alkalmazottai kozul nevezzen ki egy megbfzottat, aki az al­­kalmazottak biztonsagi es egeszseg­­vedelmi erdekeit kepviseli majd vele, a munkaadoval szemben. A megbizottnak onkent kell vallalnia e tevekenyseget. Es itt van a bokkend, amire mar utaltam. A dolgozok attol valo felelmukben ugyan­is, hogy esetleg osszeutkdzesbe kerul­­hetnenek valami miatt a munkaltato­­jukkal, mialtal elveszithetnek allasukat is, nem merik vallalni ezt a feladatot. Pe­­dig jol felfogott erdekuk az lenne, hogy a biztonsagos munkat tartsak szem elott, azt tartsak a legfontosabbnak. Le­­het, hogy csupan korai meg ilyen kovet­­kezteteseket levonnunk, hiszen a tor­­veny mintegy dt honapja lepett eletbe, friss meg, szokatlan az emberek szama­­ra, s lehet, hogy a kesobbiek folyaman raebrednek fontossagara. — Elkeszult a tavalyi evrol szolo jelen­­tesiik. Mit mutatnak a szamok, hoi for­­dul elo tobb hianyossag, a nagyuzemek­nel vagy a kisvallalatoknal? — Nagyjabol fele-fele aranyban. —Mit tesznek onok, ha hianyossagot fe­­deznek fel a biztonsag teren? — Szankcionalhatjuk a munkaltatot, a legmagasabb osszeg 100 ezer korona, amit kivethetunk ra. Ez termeszetesen a nagyvallalatokat nem nagyon motivalja, mellenyzsebbol is kifizetik, de ha ugyanezt a buntetest egy kisvallalkozo kapja, az bizony meg­­erzi. Sulyos hianyossagok eseten leal­­h'thatjuk a termelest arra az idore, mig nem valtoztatnak a kdriilmenyeken. Ez viszont mar mindenkit erzekenyen erint. Evente egyebkent mintegy 5—7 millio korona buntetest vetunk ki, ennyi folyik be az allamkasszaba ezen a cimen. De nekunk nem ez az elsodleges felada­­tunk, celunk, hanem a felvilagosito mun­ka, a megelozes. Brosurakat keszitunk, szetkuldjuk oket a munkahelyekre, elo­adasokat tartanak jol kepzett szakerto­­ink, akik felhivjak az emberek figyelmet jogaikra es kotelessegeikre, s ha elne­­nek vele, ha betartanak tanacsainkat, sok-sok uzemi balesetet el lehetne ke­­rulni. —Melyek a leggyakoribb uzemi balese­­tek? — Mintegy 46 szazalekuk kozlekedesi baleset, azaz szallitas folyaman, a koz­­utakon tortennek. Ezt kovetik a magas­­sagbol valo lezuhanasok: peldaul all­­vanyzatrol epitkezes, szereles kozben, de rendkivul gyakori az is, evente tobb­­szor is elofordul, hogy a takaritdnok ab­­lakmosas kozben zuhannak ki, mert nem letrarol mossak az ablakot, ha­nem peldaul ket vod­­ron keresztulfektet­­nek egy deszkat, s azon allva nyujtozkodnak nagy magas­­sagokban. Es itt vannak a felelotlense­­gek. Elkepeszto dolgok tortennek. Pel­daul a munkasok a hazteton fogocskaz­­nak, vagy ami szinten megtortent: egy fiatal fiu „jatekossagbdl“, csinytevesbol munkatarsa vegbelebe szurta a mukd­­desben levo kompresszor csovet, ami­­vel halalos balesetet okozott, hiszen a tarsat szabalyosan szetvagta a levego nyomasa. —Onokhoz futnak be az orszagos ada­­tok, melyeketosszegeznek. Nyilvanar­­rol is van kimutatasuk, hogy milyen aranyban allapithato meg a munkaltato felelossege e baleseteknel. — Csak a bejelentett esetek alapjan nyi­­latkozhatom, mert sejtjuk, hogy nem minden esetet jelentenek nekunk. Pe­­dig a torveny bejelentesi kotelezettse­­get ro a munkaadora. — Gondolja, hogy megfenyegetik, vagy esetleg lefizetik az alkalmazottat, hoz­­zatartozojat, hogy hallgasson? — Nem tudhatom. Amit viszont igen: va­­lamivel tobb mint fele aranyban a mun­­kas okolhato a balesetert. — A mult evben szamos nagy baleset tortent, hogy csak a kassai vasmuben bekovetkezett gazszivargast, robbanast vagy a Dunan elsiillyedt hajot emlit­­sem. Hany halalos kimenetelu, eshany sulyos egeszsegkarosodassal vegzo­­do baleset tortent tavaly, es milyen a ten­­dencia: novekszik vagy csokken a bal­­esetek szama az elmult evekhez ke­­pest? — A mult esztendo a kozepesen sulyos evek koze sorolhato: 153 volt a halalos kimenetelu baleset, es 319-en szen­­vedtek sulyos serulest. Balesetek mindig voltak, es lesznek is. E tekintetben 1992 volt eddig a legrosszabb evunk, azota az uzemi balesetek szama csokkend tendenciat mutat. Persze mindez csak jatek a szamokkal, mert akit kozvetlenul erint egy ilyen eset, annak az az egyet­­len is tragedia. —Mit tehetaz alkalmazott, ha bizonyos hianyossagokat tapasztal munkahelyen, amelyeket a munkaltato nem hajlando helyrehozni, fiityulven az alkalmazott erdekeire? — Az emlitett 330-as torveny ertelme­­ben minden keruleti szekhelyen muko­­dik januar 1-tol az un. Munkavedelmi Felugyeloseg (Inspektorat bezpecnosti prace), amely fokent felvilagosito, ta­­nacsado szereppel bfr. Barkinek barmi­lyen segitsegre vagy tanacsra van szuk­­sege, egyenesen ide fordulhat orvosla­­sert. SZOKE EDIT Munkavedelmi Felugyeldsegek: Pozsony: Jozefska 6. Tel.: 07/ 364 482-6 Nagyszombat: Sladovnicka 15 Tel.: 0805/224 52-3 Trencsen: Biskupicka 54 Tel.: 0831/225 96-7 Nyitra: Jelenecka 49 Tel.: 087/515 745 Zsolna: Bytcicka 2 Tel.: 089/314 31-2 Besztercebanya: Partizanska 98 Tel.: 088/741 741-7 Eperjes: Budovatel’ska 50 Tel.: 091/739 201 Kassa: Masarykova 10 Tel.: 095/6337 223-4 Vezetni is, oltani is veszelyes

Next

/
Thumbnails
Contents