Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-07 / 9. szám
LDffogaaiiaiiiiO=saamiiiM) 1 a Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellenallni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. Detoxifikacio Detoxifikacio alatt a drog fokozatos elvondsat 6rtjuk, ami'g a drogfuggo nem lesz „tiszta“, vagyis mi'g a drog teljesen ki nem valasztodik a szervezetbol. A gyogykezeles elso resze a testi drogfiiggdsegtol valo megszabadulas fazisa. Ezek azok a bizonyos „krfzisek“, maskent elvonasi tiinetek. Az opidtfiiggdsegnel, mint amilyen a heroinfiiggoseg is, kulonfele fajdalmak jelentkeznek — hatfajas, fziileti- es izomfajdalmak, fejfajas, hidegleles, libabor, ritkabban a hohullamok, gdrcsok, hasmends, hanyas, hanyinger, valadek folyasa a szembol, nyalka felkohogese, mint a nathanal. Ezek az elvonasi tunetek jol ismertek, bar nem kell, hogy mindenkinel eloforduljanak. Angol nyelvteruleten cold turkey—„hideg pulykakas" a neve. A legujabb szakvelemenyek nem vonnak eles hatart a testi es a lelki fiiggoseg koze, a klinikai tapasztalatok alapjan sines nagy jelentosege, mivel a tunetek keverednek, osszefolynak. Sokszor maga a drogos sem tudatositja, hogy tunetei a drog hidnyaval fuggnek ossze, azt gondolja, hogy valamilyen betegsegrol van szo. Meg inkabb osszezavarodnak a sziilok, akik ilyen tiineteket tapasztalnak a gy ermekiiknel, mivel nem tudjak, hogy az kabitoszert fogyasztott. A heveny idoszakban a mar emlitetteken kiviil elofordul az almatlansag, idegessdg, fesziiltseg is, amely idonkent agresszioba torkoll, de elofordulhatnak depresszi'v allapotok is. Jobb allapotban vannak-e azok, akiknel a testi f uggoseg nek csak gyengebb jeleit esz leljiik, vagy nem is eszlelhetjiik? Igen, de ez ne nagyon vigasztaljon benniinket. Tudniillik a legnagyobb gondot a lelki f uggoseg okozza, amely elobb jelentkezik a testinel. Ha mar at is vdszel tuk a testi fuggoseget, a droghoz fuzodd lelki kotddes gyakorlatilag egy eleten at megmarad. Ezert teves abbeli hitiik, hogy csak a testi krizisbol kell kilabalniuk, s a lelkieket mar egyediil is le tudjak kiizdeni. Ugyanis eppen itt erkeziink el a gyogyftas lenyegehez. Sok ember mar ebben a kezdeti, tin. indulasi fazisban is hibakat kovet el. Szinte az osszes kliensiinknek volt mar sajat sikertelen probalkozasa a leszokassal, mielott hozzank fordult volna segitsegert. A legelso tanacs, ami a drogfogyasztas abbahagyasat illeti: kerjen szakorvosi segitsdget a gydgyulas elso fazisahoz, amit detoxifikalasnak neveziink! Tobb ember vesztette mar eletet amiatt, hogy egyediil kiserelte meg abbahagyni a drogozast. Aki a detoxifikalassal probalkozik, sajat erdekeben forduljon orvoshoz. Ez nem azt jelenti, hogy „be kell fekiidnie11 valamelyik egeszsegiigyi intezmenybe, hanem hogy orvoshoz kell jarnia, es az o feliigyelete alatt kell detoxifikalnia. Ha a szakember fontosnak tartja, hogy a detoxifikacio korhazban tortenjen, ne ketelkedjiink a dontesben. Ismerek olyan embereket, akik egyediil detoxifikaltak, azonban ennek sokkal kisebb lett volna a kockazata szakember segitsegevel. Rendkiviili veszelyt jelent szamukra az alkohol, azonban nemesak az, hanem egyeb, a pszichet befolyasold anyagok is, melyeket „felfrnak“ sajat maguknak. Ezert azokban az allamokban, ahol nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, az orvosi kezelest elutasftok szamara legalabb felvilagosito roplapokat nyomtatnak, amelyek segithetnek az ondetoxifikalas soran. A modszer azonban orvosi szemszogbdl nezve nagyon veszelyes. Meddig tart, mig elmulik a „testi krizis"? Ha kozben semmilyen mas anyagot nem fogyaszt az illeto, akkor 4— 7 napig. Ebbol a szempontbdl lenyegtelen, hogy ambulans vagy korhazi detoxifikalasrol van-e szo. A detoxifikacio szempontjabol 14 nap utan mar nem sziikseges az orvosi feliigyelet. (folytatjuk) Az utdbbi 6vtizedekben szinte minden iparosi'tott, fejlett orszagban megnovekedett a lakossag koreben a neurdzis elofordulasanak szama. A neurdzis kialakulasdt az ember pszichikdjanak megterheleset befolyasold ig6nybev6tel, feladatok, problemak, konfliktusok es szituaciok idezhetik eld, olyanok, amelyek nagymertekil kellemetlensdget valtanak ki 6s amelyeket az egyen lelkileg nem bir feldolgozni. Ennek kovetkezteben megbomlik pszichikdjdnak megszokott, rendes mukdddse, viselkeddse 6s pszichofiziologiai reaktivitasa. Az, hogy az ember agyan, pszichikajan milyen mertekben lesz urrd a neurdzis, nem esupdn az igenybevetel nagysagatol f ugg, amelynek ki van teve, de egy bizonyos fokig a kozponti ideg rend - szer mtJkoddsi k6pesseg6t6l, szem6lyis6g6nek meghatarozott tulajdonsagaitol, ugyanugy szamos korul meny osszjatekatdl es hatasatol, amelyek novelni vagy csokkenteni tudjak a megterheldseket, amelyek az emberre hatnak. A neurozisoknak van kezdete, fejlodesi szakasza es lefolyasa, amelyek viszont egy6nisegtdl fiiggden vdltoznak. A neurdzis egyik legszembetunobb, altalanos jel lemzdje a nagymertdktf pszichikai kellemetlen erz6s, amely az emberben szenvedest v6lt ki. Tobbnyire a pszichikai aktivitas 6s reaktivitas osszetevdinek kvantitatfv oldalai, rdszei vannak megsdriilve. Viszont nem zavart, ep allapotban marad az egyen itelokepessege, biralokepessege, ertelmi szintje, szemelyisegenek magva, helyes megfigyelo-kepessege es az, hogy gondolatilag fel tudja dolgozni a kulonbozo osztbndket, helyzeteket, amelyek a kiilso kdrnyezetbdl 6rkeznek. Seriilt viszont az a kepessdge, amellyel beliilrol es kifele objektivan tud reagalni rajuk, megbirkdzni veliik, megszokni oket — a jelentosdgiikhez m6rten. A pszichikai nehezsegekhez a neurdzis kiilonbozo fajt6inal olyan kiilbnbdzdfajta megnyilv6nu- I6sok tartoznak, mint a fokozott 6rzelmi ingerl6- kenyseg, fesziiltseg, indulatossag, turelmetlenseg vagy tulerzekenys6g, pesszimizmus es depressziv hangulatok, szorongas, Idmpal6z, dnbizalmatlansag, beteges felelem, magas foku lelki faradtsag stb., amelyeket atmenetileg, fokent elszigetelten 6s kisebb m6rt6kben egy eg6szs6- ges ember is erezhet. A helyzet akkor fordul komolyra, ha ezeknek a jelensegeknek emelkedik az intenzitdsa, tov6bb tartanak, nagyobb m6rt6kben zavarolag hatnak a lelki tev6kenys6gre, vagy megzavarjak az ember es kornyezete kozdtti kolcsonhatSst. A szomatikus neurotikus nehezsdgek koz6 tobbnyire a kovetkezd nehezsegek tartoznak: eros szfweres, izzadas, magas foku fizikai fdradtsdg, nyom6s6rzet a fejben, vagy 6ppen eros es gyakori fejfajas az dsszpontosi'tasnal, szarazs6gerzet a sz6jban, gyomor-dsszehiizdd6s, remeges. Megjelennek az alvaszavarok, csokken a teljesftdk6pess6g. Az az ember, aki ezekben a panaszokban szenved, 6ltal6ban nehezebben birkozik meg a kiilonfele elvarasokkal, amelyeket a kiilso kornyezet t6maszt vele szemben, nehezebben alkalmazkodik a hatasokhoz, amelyekkel ebben a kornyezetben taldlkozi k, nem kepes urrd lenni a helyzeten, megoldani azt 6s kiegyensulyozni tarsadalmilag elfogadott formakkal es normakkal. Maskor viszont fordftva, maga a neurozis kezdete a kiilso felt6telekre vald hibds alkalmazkodasbol ered, s ezaltal fejlodik ki a tobbi neurotikus megnyilvanulds. Mindketesetben letrejohet egyfajta t6ves kor, amelyben a hib6s alkalmazkodas tovabbi kiilso es belso nezetelteresekhez es konfliktusokhoz, tovabba a neurotikus zavarok 6s nehdzsegek elm6lyft6s6hez vezethet. A neurdzis foleg tobb tenyezd egy iittes hatdsa altal jdn letre, meg akkor is, ha az elsodleges, kiinduld Idpest egy rovid, de nagyon fontos, mdskor viszont hosszadalmas, nem ritkdn a t6rsadalmi kornyezet kevesbe fontos negatfvtenyezoi 6s hatasai vdltjak ki az ember lelkeben. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomi'r Okruhlica rovata
