Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-12 / 1. szám
b j" u j i: • i 111 u J=saMQKi 5 Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatdt, mint dllanddan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csdblt ujra es ujra. Most hozzad fordulok, drogbeteg... Te sem varakozhatsz abban a hitben ringatozva, hogy majd csak eszreveszik rajtad a fuggoseget, es segi'tenek. A f elelosseg es a munka oroszlanreszea tied. Sajat magad felelsz magatartasodert, viselkedesedert, es persze azert is, szabadulni tudsz-e a drogtol. Aki fel elmondani legkozelebbi hozzatartozoinak, hogy kabitozik, azt nemcsak gyavanak tartom, de megkerdojelezem a gyogyulas iranti valodi szandekat is. Ugy gondolom, hogy a drog ilyenkor inkabb izlik, mint nem. Annak, aki igazan abba akarja hagyni, nem szabad, hogy nagyobb legyen a szeretteitol valo felelme, mint a drogfuggdsegtol valo felelem. Az indoklas, hogy nem mertem elmondani, csak a kiskoruaknal fogadhato el. Mikor mondjuk ki, hogy ez mar kemenydrog-fiiggoseg? Megvitattuk a problema egy reszet, lepjiink tovabb: „Mit kell tennem, ha tudom, hogy kemeny kabitoszert szedtem? Mi a teendo, ha tudom, valaki kemeny drogot hasznalt?" (A kemeny drog alatt most heroint ertunk.) Forduljon szakemberhez! Ez a regi es elcsepelt kozhely az egyetlen helyes megoldast jelenti. Csakhogy: a szakember keves, idejuk korlatozott. Viszont meg mielott e lepesre elszanja magat valaki, folteszi a kerdest: „Drogfuggosegben szenvedek vagy nem?" Ekkor kezdddnek a hosszantartd elmdlkedesek arrol, lehet-e valaki drogfuggo „ennyi ido utan“, hiszen nincsenek meg kn'zisei, ha igen, nagyon gyengek es inkabb lelki krizisek. Az ilyen elmelkedesek foloslegesek, le kell soporni oketaz asztalroll Eredmenytelenek! Kemeny kabi'toszerek eseten a fuggoseg gyorsan kialakul, neha mar egyszeri hasznalat utan is. Olyan emberbol, aki a heroint kiprobalta es az nem valtoztatta meg ot annyira, hogy folytassa, nagyon keves van. Sokszor megteveszto a teny, hogy az elso adag utan nem kovetkezett a masodik, hogy a kovetkezo prdbalkozasig hetek, honapok telhetnek el. Csakhogy: ezutan valik surubbe a fogyasztas es rovidulnek le az adagok kozti szunetek. Ez az un. hogolyd-jelenseg. A drogfogyasztas eloidezte elmeny felejthetetlen, orulten nagy vonzerovel bi'r. Ez jelenti a kulonbseget a kemeny drogot soha nem probalo es azt akar csak egyszer is kiprobalo egyen kozdtt. Azok kozott, akik mar eltek a kemeny narkoval, nincsenek nagy kiilonbsegek. Legalabbis ami a drog mennyiseget, szedesenek frekvenciajat, modjat es idotartamat illeti. Az elofordulo kulonbsegek csak a terapeuta szamara fontosak. Folosleges egymas kozt kasztokat alaki'tani, mert gyakran nem ugy van, ahogy azt a beteg kepzeli: „Nem is olyan szornyu meg a helyzetem, hiszen csak harom honapig szi'vtam. Az teny, hogy mi'g a drogos nem sztirja maganak az adagot, kicsi pl. a HI V-fertozes veszelye, de fuggoseg letrejott es a maga fej-Iddesi ritmusdban halad majd tovabb. Sot, a terapeuta szemdben rosszabb a kilatdsa a rovid ideje fuggo betegnek, mert a kovetkezo adag utani vagy a kezdeti stadiumban a legnagyobb. Az angolszasz orszagokban ezt az idoszakot honey moons- nak nevezik, amit akar mezesheteknek is fordfthatunk. Esszel mar sokan folfog jak a kockazatot, de meg nem erzik at teljesen, mondvan: en meg nem vagyok drogfuggo, abbahagyom, amikor akarom. Ezt az idoszakot jellemzi az a szemlelet, hogy a drogszedest abbahagyni meg nem indokolt. „Miert is? A fuggoseg nem erint, penzem van, az egeszsdgem jol szolgal. "A szomoru valosagot, hogy mindez rovid idon belul nem fgy lesz, mar tudatosithatjak pl. a narkds sziilei, a narkdsnak viszont mindez mindegy. A szulok, ismerdsok ertelmetlensegenek ismetlodd megnyilvanulasa az, mikor afelett csodalkoznak, hogy egyebkent ertelmes gyermekiik nem fogja fol a kabftoszerezes veszelyeit es nem hajlando azonnal abbahagyni. A magyarazat egyszeru: konnyu megerteni az indoklast, nehezebb viszont elfogadni es nagyon nehez eszerintcselekedni. A drogbeteg megertheti az indokokat, de erzesei mar mas cselekves fele iranyitjak. Ezert nehany szakember azt vallja, hogy csak azokon erdemes segiteni, akik mar tonkrementek - anyagilag, testileg, lelkileg - mindenki altal elhagyottak. Ilyenkor nagyobb siilya van a a gyogyulas utani vagynak, mint a drog utani vagynak. Egyeterthetek azzal, hogy ilyen emberekkel a gydgykezeles folyaman konnyebb egyuttmukodni, az erme masik oldala viszont az, hogy kivdrni ezt a helyzetet veszdlyes lehet, a narkosok koziil addigra sokan meghalnak. Valoban igaz: minden adag halalos lehet! Csak nem tudni, kinel es melyik. Es az egyeb testi kovetkezmenyeket mdg nem is emlitettuk. Van meg egy un. rekredcios - szabadidos - kemenydrog-elmelet is, amely alatt nagyjabol az ertendo, hogy az illeto „kezeben tartja a dolgot" s barmikor abba tudja hagyni. A terapeutak tapasztalatai bizonyftjak, hogy a rekreacios kabitoszer-elvezet sem letezik fuggoseg kialakulasa nelkul. Sajat rendelom tapasztalatai bizonyftjak, hogy aki ezt al- Iftja, mar erosen drogfuggo. Ez az elmelet is csupan onaltatas es a hili remenyek taplalasa. „Velem eznem tortenhetmeg, en kivetel leszek!" A kivetelpedig erositi a szabalyt" (gy a ketsegbeesett emberek elmelkednek. Egeszen mas, ha ehhez hasonlo meggyozo allftasokat inkabb pozitiv iranyban az absztinencia megkezdese es betartasa kapcsan hangoztatunk. (folytatjuk) Dr. Lubomir Okruhlica rovata Szinte minden csaladban ismeros kerdes a gyermekek engedetlensege, szofogadatlansaga, ami nagyon aktudlis, mindennapi problemanak szamit. De az nemcsak a gyermekek negativ tulajdonsagai koze sorolhato, hanem ndhany esetben a felnotteknel is megfigyelheto e jelensdg. Mivel azonban leggyakrabban a gyermekek kordben fordul eld, e vetiilettel erdemes tobbet foglalkoznunk. Taldn nincsenek ds nem is voltak olyan szu- 16k, akik ha csupdn nehdnyszor is, de ne panaszkodtak volna gyermekuk e viselkedesi formajara. Ez a problema akkor kezd igazan egetdve valni, amikor mar ez a szokasuk ugymond „berogzdddttu, dllandosult. A szofogadatlan gyermek nem hajtja vegre a felndttek - legyen az sziild, ovond vagy tandr - utasltasait, nem vegzi el a dolgdt, amivel megbiztdk, fegyelmezetlen a jdtekban, probal kibujni a kotelessegek alol. Nem szabad megfeledkezniink arrol, hogy nagy kulonbsdg van az iddnkenti ds a berogzbddtt engedetlensdg kozott. A tulsdgosan fegyelmezett, engedelmes viselkeddsmdd sem norm&lis, egeszseges, mert az idonkenti szofogadatlansdgot el kell nezniink, vehe^iik ugy is, hogy az szuksdges ,rossz“. Az un. vasfegyelem megkivdndsa a gyermektol a legtobb esetben hatrdnyokkal jdr. A gyermekek csak azt teszik, amit parancsolnak es kernek tdliik. Az idedlis neveles eredmenye az olyanfajta engedelmesseg, amelynel a gyermek a sajdt maga akaratdtol ds meggydzodesdtfil fuggoen, onalloan vegzi el a feladatokat. Azok a gyermekek ugyanis, akik egy szora vdgrehajtjdk, amit kivdnnak tbluk, kdsdbb olyan egyenekke fejlddhetnek, akik kevdsbe lesznek inidatfvak, nem lesz deg onkritikdjuk, aid vetik magukat masok drdekeinek a sajd^uk figyelembe vetele nelkul. Sot valdszinO az is, hogy kihaszndljdk majd dket, ha eszreveszik, mennyire befolyasolhatok, ondlldtlanok. A gyermek engedetlensdge lehet egy reakcio a kornyezet hetytelen, aranytalan hatdsdra, egy kifejezdsi mddja a nemakardsnak, de a felndttek irdnti gyuloletnek is, akik megsertik bket, igazsagtalanul bdnnak veluk, hazudnak nekik, vagy esetleg dppen nem tartjak be azt, amit megigertek. De lehet tiltakozds a megaldzds, tealacsonyftds ellen is. A csaladokban uralkodo allando konfliktushelyzet is lehet kivdlto oka a gyermek engedetlensegenek. Ahogy a nevelest, a fegyelmezdst is mdr a szuletestSI kell kezdenunk. A neveles elhanyagoldsa az diet elso eveiben nagy hatdssal van agyermekre. A kdsbbbiek folyaman ugyanis mdr nehezebben tudjuk irdnyftani a gyermeket, problemdkat okoz a kelld viselkedesi forma elsajatittatasa. Ugyanakkor a sziilo elveszftheti bizalmdt a sajdt neveldsi modszereiben is, ds Idzas igyekezeteben, hogy azon javitson, olyan modszereket probdl mine! gyorsabban alkalmazni, amelyekre viszont gyermeke nem tud kelldkeppen reagdlni. Tudomdsul kell venni, hogy amit pl. negy even dt elmulasztottunk, azt negy het alatt nem lehet bepotolni. A gyermekeknek vannak ohajaik, kereseik, de ugyanakkor szuksegleteik is. ezeket a fogalmakat jo, ha nem tevesz^iik ossze. Az elsd kettd kielegftese csupdn alkalmankent helyes, de az utobbit a legtobb esetben, a lehetosegekhez mdrten kell hogy kielegitsuk. A gyermeknek sziiksdge van elelemre, taplalekra. De pdlddul az, hogy mindenfele edesseget megkivdn, ami nem eletszuksdglet, nem szabad, hogy mindg kielegitddjon, mert kesobb, ahogy a gyermek ndvekszik, fejlddik, mdsfajta igenyei lesznek es felismeri, hogy habdr egyre nagyobb dolgokat ker, azt a sziild termeszetesnek veszi es nem tudatosftja, hogy a gyermeke ^zsarotdsi modszereket* alkalmaz. Ha tehdt osszekeverjiik ezeket a fogalmakat, sokszor helyrehozhatatlan hibakat kovetiinkel. Mi tehdt a teendd? Annak megtiltdsa buntetes gyandnt, hogy a gyermek a szabadban tartozkodjon, nagyobb kellemetlensegeket valthat ki, mint ha az engedetlenseget massal biintetnenk, mert a gyermek nyugatalan lesz, nem figyel oda a kotelessdgeire. Fontos, hogy a feladatok teljesitesetellenorizzuk, mert ha a gyermek eszreveszi, hogy csak kiadjuk a f eladatot es nem kontrollaljuk, lassan rajon arra, hogy feleslegesen dolgozott, mikozben neki kedvesebb, kellemesebb tevekenysegeket mellozdtt a feladat vegrehajtasa miatt. Es nem utolso sorban fontos szerepet tolt be a szemelyes peldamutatas. Nem varhatjuk el a gyermektol azt, amit mi magunk sem vegziink el kellokeppen. KOLES ELEONORA pszichologus
