Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-12 / 1. szám

b j" u j i: • i 111 u J=saMQKi 5 Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatdt, mint dllanddan ellendllni a kiser­­tesnek, amely a drog elvezetere csdblt ujra es ujra. Most hozzad fordulok, drogbeteg... Te sem varakozhatsz abban a hitben ringa­­tozva, hogy majd csak eszreveszik rajtad a fuggoseget, es segi'tenek. A f elelosseg es a munka oroszlanreszea tied. Sajat magad fe­­lelsz magatartasodert, viselkedesedert, es persze azert is, szabadulni tudsz-e a drog­­tol. Aki fel elmondani legkozelebbi hozzatar­­tozoinak, hogy kabitozik, azt nemcsak gya­­vanak tartom, de megkerdojelezem a gyogy­­ulas iranti valodi szandekat is. Ugy gondolom, hogy a drog ilyenkor inkabb iz­­lik, mint nem. Annak, aki igazan abba akar­­ja hagyni, nem szabad, hogy nagyobb legyen a szeretteitol valo felelme, mint a drogfug­­gdsegtol valo felelem. Az indoklas, hogy nem mertem elmondani, csak a kiskoruaknal fo­­gadhato el. Mikor mondjuk ki, hogy ez mar kemenydrog-fiiggoseg? Megvitattuk a problema egy reszet, lepjiink tovabb: „Mit kell tennem, ha tudom, hogy ke­meny kabitoszert szedtem? Mi a teendo, ha tudom, valaki kemeny drogot hasznalt?" (A kemeny drog alatt most heroint ertunk.) Forduljon szakemberhez! Ez a regi es el­­csepelt kozhely az egyetlen helyes megoldast jelenti. Csakhogy: a szakember keves, ide­­juk korlatozott. Viszont meg mielott e lepes­­re elszanja magat valaki, folteszi a kerdest: „Drogfuggosegben szenvedek vagy nem?" Ekkor kezdddnek a hosszantartd elmdlke­­desek arrol, lehet-e valaki drogfuggo „ennyi ido utan“, hiszen nincsenek meg kn'zisei, ha igen, nagyon gyengek es inkabb lelki krizisek. Az ilyen elmelkedesek foloslegesek, le kell soporni oketaz asztalroll Eredmenytelenek! Kemeny kabi'toszerek eseten a fuggoseg gyorsan kialakul, neha mar egyszeri hasz­­nalat utan is. Olyan emberbol, aki a heroint kiprobalta es az nem valtoztatta meg ot annyira, hogy folytassa, nagyon keves van. Sokszor meg­­teveszto a teny, hogy az elso adag utan nem kovetkezett a masodik, hogy a kovetkezo prd­­balkozasig hetek, honapok telhetnek el. Csakhogy: ezutan valik surubbe a fogyasz­­tas es rovidulnek le az adagok kozti szune­­tek. Ez az un. hogolyd-jelenseg. A drogfogyasztas eloidezte elmeny felejt­­hetetlen, orulten nagy vonzerovel bi'r. Ez je­lenti a kulonbseget a kemeny drogot soha nem probalo es azt akar csak egyszer is ki­­probalo egyen kozdtt. Azok kozott, akik mar eltek a kemeny narkoval, nincsenek nagy kii­­lonbsegek. Legalabbis ami a drog mennyi­­seget, szedesenek frekvenciajat, modjat es idotartamat illeti. Az elofordulo kulonbsegek csak a terapeuta szamara fontosak. Folosleges egymas kozt kasztokat alaki'ta­­ni, mert gyakran nem ugy van, ahogy azt a beteg kepzeli: „Nem is olyan szornyu meg a helyzetem, hiszen csak harom honapig szi'v­­tam. Az teny, hogy mi'g a drogos nem sztir­­ja maganak az adagot, kicsi pl. a HI V-fertozes veszelye, de fuggoseg letrejott es a maga fej-Iddesi ritmusdban halad majd tovabb. Sot, a terapeuta szemdben rosszabb a kilatdsa a rovid ideje fuggo betegnek, mert a kovetke­­zo adag utani vagy a kezdeti stadiumban a legnagyobb. Az angolszasz orszagokban ezt az idoszakot honey moons- nak nevezik, amit akar mezesheteknek is fordfthatunk. Esszel mar sokan folfog jak a kockazatot, de meg nem erzik at teljesen, mondvan: en meg nem vagyok drogfuggo, abbahagyom, amikor akarom. Ezt az idoszakot jellemzi az a szemlelet, hogy a drogszedest abbahagyni meg nem in­­dokolt. „Miert is? A fuggoseg nem erint, pen­­zem van, az egeszsdgem jol szolgal. "A szo­­moru valosagot, hogy mindez rovid idon be­­lul nem fgy lesz, mar tudatosithatjak pl. a narkds sziilei, a narkdsnak viszont mindez mindegy. A szulok, ismerdsok ertelmetlense­­genek ismetlodd megnyilvanulasa az, mikor afelett csodalkoznak, hogy egyebkent ertel­­mes gyermekiik nem fogja fol a kabftosze­­rezes veszelyeit es nem hajlando azonnal ab­­bahagyni. A magyarazat egyszeru: konnyu megerteni az indoklast, nehezebb viszont el­­fogadni es nagyon nehez eszerintcseleked­­ni. A drogbeteg megertheti az indokokat, de erzesei mar mas cselekves fele iranyitjak. Ezert nehany szakember azt vallja, hogy csak azokon erdemes segiteni, akik mar tonkrementek - anyagilag, testileg, lelkileg - mindenki altal elhagyottak. Ilyenkor nagyobb siilya van a a gyogyulas utani vagynak, mint a drog utani vagynak. Egyeterthetek azzal, hogy ilyen emberek­kel a gydgykezeles folyaman konnyebb egyuttmukodni, az erme masik oldala vi­szont az, hogy kivdrni ezt a helyzetet veszd­­lyes lehet, a narkosok koziil addigra sokan meghalnak. Valoban igaz: minden adag halalos lehet! Csak nem tudni, kinel es melyik. Es az egyeb testi kovetkezmenyeket mdg nem is emlitettuk. Van meg egy un. rekredcios - szabadidos - kemenydrog-elmelet is, amely alatt nagy­­jabol az ertendo, hogy az illeto „kezeben tart­­ja a dolgot" s barmikor abba tudja hagyni. A terapeutak tapasztalatai bizonyftjak, hogy a rekreacios kabitoszer-elvezet sem letezik fuggoseg kialakulasa nelkul. Sajat rende­­lom tapasztalatai bizonyftjak, hogy aki ezt al- Iftja, mar erosen drogfuggo. Ez az elmelet is csupan onaltatas es a hili remenyek tapla­­lasa. „Velem eznem tortenhetmeg, en kive­­tel leszek!" A kivetelpedig erositi a szabalyt" (gy a ketsegbeesett emberek elmelkednek. Egeszen mas, ha ehhez hasonlo meggyozo allftasokat inkabb pozitiv iranyban az absz­­tinencia megkezdese es betartasa kapcsan hangoztatunk. (folytatjuk) Dr. Lubomir Okruhlica rovata Szinte minden csaladban ismeros ker­­des a gyermekek engedetlensege, szo­­fogadatlansaga, ami nagyon aktudlis, mindennapi problemanak szamit. De az nemcsak a gyermekek negativ tulajdon­­sagai koze sorolhato, hanem ndhany esetben a felnotteknel is megfigyelhe­­to e jelensdg. Mivel azonban leggyak­­rabban a gyermekek kordben fordul eld, e vetiilettel erdemes tobbet foglal­­koznunk. Taldn nincsenek ds nem is voltak olyan szu- 16k, akik ha csupdn nehdnyszor is, de ne pa­­naszkodtak volna gyermekuk e viselkedesi for­­majara. Ez a problema akkor kezd igazan ege­­tdve valni, amikor mar ez a szokasuk ugymond „berogzdddttu, dllandosult. A szofo­­gadatlan gyermek nem hajtja vegre a felndt­­tek - legyen az sziild, ovond vagy tandr - uta­­sltasait, nem vegzi el a dolgdt, amivel meg­­biztdk, fegyelmezetlen a jdtekban, probal kibujni a kotelessegek alol. Nem szabad megfeledkezniink arrol, hogy nagy kulonbsdg van az iddnkenti ds a berog­­zbddtt engedetlensdg kozott. A tulsdgosan fegyelmezett, engedelmes viselkeddsmdd sem norm&lis, egeszseges, mert az idon­­kenti szofogadatlansdgot el kell nezniink, ve­­he^iik ugy is, hogy az szuksdges ,rossz“. Az un. vasfegyelem megkivdndsa a gyermektol a legtobb esetben hatrdnyokkal jdr. A gyer­mekek csak azt teszik, amit parancsolnak es kernek tdliik. Az idedlis neveles eredmenye az olyanfajta engedelmesseg, amelynel a gyermek a sajdt maga akaratdtol ds meggyd­­zodesdtfil fuggoen, onalloan vegzi el a felada­­tokat. Azok a gyermekek ugyanis, akik egy szora vdgrehajtjdk, amit kivdnnak tbluk, kd­­sdbb olyan egyenekke fejlddhetnek, akik ke­­vdsbe lesznek inidatfvak, nem lesz deg on­­kritikdjuk, aid vetik magukat masok drdekeinek a sajd^uk figyelembe vetele nelkul. Sot vald­­szinO az is, hogy kihaszndljdk majd dket, ha eszreveszik, mennyire befolyasolhatok, ondlldtlanok. A gyermek engedetlensdge le­het egy reakcio a kornyezet hetytelen, arany­­talan hatdsdra, egy kifejezdsi mddja a nemakardsnak, de a felndttek irdnti gyulolet­­nek is, akik megsertik bket, igazsagtalanul bdnnak veluk, hazudnak nekik, vagy esetleg dppen nem tartjak be azt, amit megigertek. De lehet tiltakozds a megaldzds, tealacsonyftds ellen is. A csaladokban uralkodo allando konf­­liktushelyzet is lehet kivdlto oka a gyermek en­­gedetlensegenek. Ahogy a nevelest, a fegyelmezdst is mdr a szuletestSI kell kezdenunk. A neveles elhanya­­goldsa az diet elso eveiben nagy hatdssal van agyermekre. A kdsbbbiek folyaman ugyan­is mdr nehezebben tudjuk irdnyftani a gyer­meket, problemdkat okoz a kelld viselkedesi forma elsajatittatasa. Ugyanakkor a sziilo el­­veszftheti bizalmdt a sajdt neveldsi modsze­­reiben is, ds Idzas igyekezeteben, hogy azon javitson, olyan modszereket probdl mine! gyorsabban alkalmazni, amelyekre viszont gyermeke nem tud kelldkeppen reagdlni. Tu­­domdsul kell venni, hogy amit pl. negy even dt elmulasztottunk, azt negy het alatt nem le­het bepotolni. A gyermekeknek vannak ohajaik, kerese­­ik, de ugyanakkor szuksegleteik is. eze­­ket a fogalmakat jo, ha nem tevesz^iik ossze. Az elsd kettd kielegftese csupdn alkalmankent helyes, de az utobbit a legtobb esetben, a le­­hetosegekhez mdrten kell hogy kielegitsuk. A gyermeknek sziiksdge van elelemre, taplalek­­ra. De pdlddul az, hogy mindenfele edesse­­get megkivdn, ami nem eletszuksdglet, nem szabad, hogy mindg kielegitddjon, mert ke­­sobb, ahogy a gyermek ndvekszik, fejlddik, mdsfajta igenyei lesznek es felismeri, hogy ha­­bdr egyre nagyobb dolgokat ker, azt a sziild termeszetesnek veszi es nem tudatosftja, hogy a gyermeke ^zsarotdsi modszereket* al­­kalmaz. Ha tehdt osszekeverjiik ezeket a fo­galmakat, sokszor helyrehozhatatlan hibakat kovetiinkel. Mi tehdt a teendd? Annak megtiltdsa bunte­­tes gyandnt, hogy a gyermek a szabadban tartozkodjon, nagyobb kellemetlensegeket valthat ki, mint ha az engedetlenseget mas­­sal biintetnenk, mert a gyermek nyugatalan lesz, nem figyel oda a kotelessdgeire. Fon­­tos, hogy a feladatok teljesitesetellenorizzuk, mert ha a gyermek eszreveszi, hogy csak ki­­adjuk a f eladatot es nem kontrollaljuk, lassan rajon arra, hogy feleslegesen dolgozott, mi­­kozben neki kedvesebb, kellemesebb teve­­kenysegeket mellozdtt a feladat vegrehajta­­sa miatt. Es nem utolso sorban fontos szere­­pet tolt be a szemelyes peldamutatas. Nem varhatjuk el a gyermektol azt, amit mi magunk sem vegziink el kellokeppen. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Thumbnails
Contents