Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-06 / 7. szám
Emberben meri a vildgot Mi ez? Nosztalgia? Varazslat? Vajon mi okozza, hogy 77 eves koraban is olyannak latom, mint amilyennek evtizedekkel ezelott csallokozi betegei jellemeztek ot: karcsu, magas, mosolygos es emberszeretd — belulrol sugarzoan az. Mi lehet a titka? Mit tett azert, hogy ne hagyjon nyomot rajta az orvosi praxis gerinchajlito feleldssege, az operaenekles kinjai, az ejszakai munka, a premierek torokszorito izgalmai, az el nem jatszott szerepek? Vajon mikent kothetett alkut az idovel, hogy ne olje ki optimizmusat, kedelyet, langolasat? Amikor elvaltunk, ugy ereztem, hogy tudom a megfejtest. A titok nyitja: az emberszeretete, az dnismerete, a tehetsege, s legfokeppen a megtalalt belso harmonia. # Kezdjiik a gyermekkornal: mit koszonhet szukebb patriajanak, a szuleinek? — Eloszor is azt, hogy elek. Szerencsesen gyurodtam ossze kettdjukbol, a szuloi haz segitett olyanna formalodnom, amilyen vagyok. Ahogy mulnak az evek fdlottem, egyre tobbet foglalkozom a gyermekkorommal. A szuleim — edesanyamat 5 evesen elvesztettem—tunemenyes emberek voltak. Az alapveto kerdesekben sosem hazudtak, sem onmaguknak, sem masnak, mindig igaznak es hu'nek lattam oket, s ez maradando nyomot hagy egy gyerekben. A Milyen volt tizeneves koraban, majd foiskolaskent? Maganak valo? Vagy ellenkezdleg: eletvidam? — Imadando edesapat s kesobb neveloanyat kaptam a sorstol, es igy lehetosegem nyi'lt arra, hogy szulofalum, Feketebalog plebaniajan atjatsszam a vakaciokat. Az elso nyilvanos fellepesemkor 8 eves voltam, s a „Maf moja, mat’ moja“ cimu dalt enekeltem. Kassan erettsegiztem — a gimnaziumban 8 evig enekeltem 2. szolamban —, majd tanulmanyaimat 1938-ban a Komensky Egyetem Orvostudomanyi Karan folytattam. Szamomra az enek es a zene tovabbra is Apostol Szilvesztere maradt. Az edesapam altal ajandekozott harmonika elmaradhatatlan tarsamma valt az egyetem esti dsszejovetelein, a kirandulasokon, s az altalam megszolaltatott tenor sem hianyozhatott az enekkar Dr. Papp Gusztav ma repertoarjarol. Orvosi tanulmanyaimmal parhuzamosan — az egyik baratom rabeszelesere — sikeres konzervatoriumi felvetelit tettem. Itt rendkfvuli tehetsegkent eneket es zongorat tanulhattam. A draga Zuravlevova tanarno valahogy ugy „futtatott“ engem az opera versenypalyajan, trenerkent, mint manapsag a sportolokat edzik. Az orvosi diplomat 1944-ben vettem at, s ez gyakorlatilag a konzervatoriumi tanulmanyaim megszakitasat is jelentette, mivel segedorvoskent a Vysne Hagy-i tudoszanatdriumba helyeztek. # Vegiil megiscsak visszatalalt a konzervatoriumba is... — A tenyleges katonai szolgalatot kovetden a pozsonyi Charitasba kerultem, megnosultem, s folytattam konzervatoriumi tanulmanyaimat. A Charitasban dr. Makay Ferenc hires orvosprofesszor vett vedoszarnyai ala. A muteteket kovetden kollegammal, dr. Kostolnyval kimentunk a korhaz teraszara: o hegedult, en pedig harmonikaztam es enekeltem a betegek gyurujeben. Ez a testet es lelket egyarant gydgyfto zene meg a Mihaly-kapu alatt is hallhato volt. Egyebkent ehhez a korhazhoz kotodik orvosi palyafutasom felejthetetlen elmenye is. Az egyik este Kostolny doktorral szolgaltam, s egy csallokozi holgyet szallftottak be vakbelgyulladassal, s a tapasztalt sebeszek a korhazon kivul voltak. Onalloan meg sosem operaltunk, s ketsegbeesesunket latva a magyar asszonyka igy szolt: „Doktor urak, a mutet elott meggyonhatok?“ A modfelett meglepo kerdesre elsokent Kostolny doktor reagalt s igy valaszolt: „De asszonyom, minek akar on gyonni? Maga a legjobb kezekben van, hisz itt van a pap (marmint dr. Papp) es a templomos (dr. Kostolny) — minden elkeszftve, gyerunk operalni... A mutet modfelett sikerult, s a csattanot az jelentette, hogy a holgyet Doktor Gizellanak hfvtak. A Charitasbol kesobb atkerultem a II. sebeszeti klinikara (Evangelikuskorhaz), ez volt az elso sziv- es tudoosztaly. En tudosebeszetre szakosodtam. Az otvenes evek kozepen itt vegeztem eletem legbonyolultabb mutetjet. Egy Horvath nevezetu, magyar nemzetisegu beteg egyik tudolebenyet, rekeszizmat es lepet tavolitottam el egyidejuleg — igy a rak tovabbterjedeset megakadalyozva evekkel meghosszabbftottam betegem eletet. Ez ido tajt a Ruszalka cimu operaban a Herceget alakitottam. A bemutato eloadason tobbek kozott megjelent Andrej Bagar, a Szlovak Nemzeti Szinhaz igazgatoja es Milan Zuna, az operahaz vezetoje is. Kesobb a Carmen felujitott valtozata kerult musorra — megfelelo tenorista nelkul. Az Operahaz vezetoje ujra a korhaz foorvosahoz fordult, hogy engedelyezze a fellepesemet. Mindez igy folytatodott het even keresztul: gyakran elofordult, hogy ejszaka szolgalatom volt a korhazban, delutan proba az operaban, este pedig eloadas ugyanott. Sorsdontdnek Jan Cikker Juro Janosik cimu operaja bizonyult, melynek premierje elott az operahaz allando tagjava valtam. Az orvosi hivatashoz azonban tovabbra sem lettem hu'tlen, mivel napi harom orat tovabbra is a korhaz falai kozott tdltottem. E kettos eletpalyat 43 even at folytattam. # Sok mindenrol beszeltiink, de mintha mind a ketten kerulgetnenk azt a kerdest, amiert megkerestem: hogy mukodtethetett ilyen hosszu tavon egy kettos eletpalyat? — Nem voltam ejjel-nappal „vad“ operaenekes. Nem ittam, nem dohanyoztam... En olyankor is imadtam az eletet, amikor nem voltam szinpadon. Sot! Olyankor is, amikor nem ment olyan jol. Legalabbis tartottam magam. Szerencses ember vagyok, mert az enekbol, a zenebol es az orvosi gyakorlatbol is maximalisan kivettem a reszem. Ertek megalaztatasok, ertek merhetetlen csapasok, elvesztettem, akiket a legjobban szerettem — az edesanyamat, az edesapamat, imadott leanyomat —, de amikor meghaltak, az en nevemet mondtak utoljara. Sok szeretetet adtam, de ugyanennyit kaptam. Es a halottaim azota is elnek, mert en ugy hataroztam: visszaperlem oket a halaltol. Megoriztem az arcukat es a tetteiket. Tobb vddrot telesirtam eletemben, de elmondhatom, hogy azzal kerestem a kenyerem, ami az eletelemem, mint a halnak a viz. Elszakithatatlan erzelmi szalak fuznek a felesegemhez, aki zongoran kisert, s a legszakavatottabb es a legoszintebb kritikusom volt. Eletpalyam legfontosabb mozzanatai — naploszeruen — 51 fuzetet tdltottek meg tartalommal: a legfontosabb operaeloadasok, fellepesek, kulfoldi vendegszereplesek, operaciok stb. A szlovak operaban 78 szerepet alakitottam, 1700-at tesz ki a fellepeseim szama. Felleptem Magyarorszagon, a Szovjetunioban, Belgiumban, Olaszorszagban, s het evig voltam a Lipcsei Operahaz vendegmuvesze. Megtanultam es eloadtam 4 Wagner-operat. Az uj Lipcsei Operahaz megnyitojan peldaul a Nurnbergi mesterdalnokok cimu Wagner-operat enekeltem. Don Josekent a Carmen cimu operaban # Az utobbi idoben milyen gondolatok foglalkoztatjak? — Leanyom halalaig ugy et sem vetettem az evek mulasara. De mostanaban — ebben megromlott egeszsegi allapotom is kozrejatszik — neha ugy tunik, mintha vizet probalnek tartani osszeszoritott markomban. Erzem, amint ez a viz rohamosan kifolyik — az ido rohan. Ha ujra kezdenem, megint ezt a „kettos eletet" valasztanam. A zene es az enek hatasara ugyanis elotor a feny. A zene egyetemes, mint az emberi testveriseg. A zene tehat orbkkevald, az eloadomuvesznek viszont minden eloadason bizonyitania kell. Mert ma megtapsoljak, de ha holnap nem bizonyit, akkor bizony konnyen a feledes homalyaba vesz. Meroben mas palya az orvose. A sebesz szikeje ugyanis az elet es a halal kozott vezet. A megmentett beteg ezert nemcsak egy estere, hanem egy egesz eletre szivebe zarja az orvost. CSIBA LASZLO
