Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-23 / 6. szám
Tiiske IKwcDMlnimfcj toewiraflnmmfc Ha az agyvelonket kulonosebben nem terheljuk, elhisszuk, hogy mukodd demokraciakban az ellenzek dolga az, hogy ellenkezzek. Mindenben es szuntelenul szemben kell allnia a kormany akarataval es szandekaival. Az ok tulajdonkeppen minden. Es mert minden, az indoklason se kell kulonosebben a fejet torni. Mar Ady is megmosolyogta ezt a gyermekded ellenzeki magatartast, mivel fenemod megkonny iti a kormany dolgat: neki is csupan ellenkeznie kell az ellenzek akarataval, cafolnia kell annak igazsagait. A konnyebb megertes kedveert Ady egykori filozofiaprofesszorat idezi, aki az ilyen termeketlen viaskodasra a kovetkezo peldat szokta felemlegetni: "Kovacs Peter gazdaember fblmaszik a lajtorjara. A felesege ugyanis a padlasra kijldi valamiert. A lajtorja egyik fokat eltorte a Gyuri gyerek: Kovacs Peter ezt nem vette eszre. Leesett, kitorte a nyakat. Ki ennek az oka ?“Termeszetesen mindenki mast okol. Van, aki Kovacs Petert, van, aki a feleseget, megint mas a letra fokat vagy a Gyuri gyereket. De epp ugy okolhato Kovacs Peter nyaka is. „Ha nines ez a nyak, nem is torik ki soha..."— irja Ady. Igy fest valahogy nalunk is az ellenzek—kormany drokds viaskodasa, birkozasa, kotelhuzasa. Hol humoros, hoi tragikus, hoi tragikomikus, de soha nem fordulhat eld, hogy a kormany es ellenzek egyetertesben az eltort letrafokot hibaztatna. Az emberben onkentelenul felmerul a kerdes: valoban ilyen kibekfthetetlen ellenkezes lenne a parlamenti es parlamenten kfvuli ellenzek egyetlen kuldetese? Az ismert cseh filozof us es politologus, Vaclav Belohradsky is elismeri az ellenzekiseg fontos szerepet, de hozzafuz egy megszoritast: „A mukodd demokraciaban minden konfliktus vagy konkurencia, vagy vita, de semmikeppen sem hare." Es ez itt a lenyeg. A politikai kuzdelem, konkurencia, vita a demokraciaban sohasem valhat harcca, mert az demokratikusan letrejott szereplok kozt, szigoru szabalyok szerint folyik. A politika szereploi a parlamenti valasztasokon merettetnek meg, a valasztok dontik el, melyik partnak, mozgalomnak milyen szerepkort szannak. Itt dol el, ki a gyoztes, ki a vesztes, kibol lesz kormanyzo ero, ki vonul ellenzekbe. Ha a demokratikus valasztasokon kiosztott szerepkort a politikai erok egy resze keptelen elfogadni, a valasztas eredmenyeit respektalni, konfliktusoktol terhes helyzet all eld, elszabadul a politikai kuzdelmek pokla, amelynek soran az orszag „egymassal harcolo felekre esik szet“ (Belohradsky). A mai szlovak politikai elet sokban hasonlatos ehhez a kephez. A kormany es az ellenzek kozt szinte minden kommunikacios kapcsolat megszakadt. Ha a kormany azt javasolja, uljunk le kedden es beszeljuk meg az orszag dolgait, az ellenzek vezerei hummogni kezdenek, majd kibokik, hogy ok bizony kedden nem ernek ra, de penteken szfvesen targyalnanak. Mire a kormanyfo kozli, hogy o viszont penteken foglalt, mert az orszagba magas rangu kulfoldi vendeg erkezik, akivel targyalnia kell. Igy aztan a honapok ota ohajtott targyalas elmarad. Elofordul az is, hogy valamely bizottsagban vagy tanacsban megiscsak asztalhoz ulnek, de az ellenzek kepviseloi keptelenek meggyozni ellenfeleiket a maguk igazarol, mire durcasan kivonulnak a tanacskozasrol. Pedig ertelmes ember ilyenkor azttenne, hogy elgondolkodna, mikent alakithatna javaslatait a masik fel szamara is elfogadhatova. Hiszen az ember azert ul le sakkozni, hogy megnyerje a jatszmat, nem azert, hogy felbori'tsa a sakktablat. Az is megeshet, hogy az ember nem melto ellenfel, nem gyozi cernaval a kuzdelmet. Ilyenkor a tisztesseg azt kivanna, hogy az ember szol a „klubjaban“, kuldjenek helyette mast, alkalmasabb „jatekost“ a palyara, akinek nagyobb az eselye a gyozelemre. Levonulni, kivonulni a palyarol azonban semmikeppen se lehet, hiszen a politikaban a targyalasnak ugysincs alternativaja, mivelhogy a hare nem alternativa. Ennek ellenere nalunk a kepviseloink megis megteszik. Oly mosolygos arccal, tuntetoen vonulnak ki a tanacsterembol vagy a parlamentbol, mintha eppenseggel csatat nyertek volna. Vagy mintha a bufebe igyekeznenek, megszabadulva a teremben rajuk szakadt terhektol. Azzal se igen torddnek, hogy mindezt a teveben a valasztok is latjak. Avagy eppen ezert? Minel nagyobb a botrany, cirkusz es felhajtas, annal nagyobb a siker? Nem mondom, ez is egyfajta gondolkodas. Hiszen nalunk a politikusok eppugy hiusagban szenvednek, mint a szfneszek. Nekik is a siker a legfontosabb, mi ndenekfblbtt a legfontosabb. Csakhogy, ami a szinjatszasban termeszetes produkeidmero, a politikaban olom. Kenyelmes alom, amikor alszik a lelkiismeret, nem mukddikaz ertelem. A siker ugyanis itt onmaganak a celja, mert csakis igazi helyen, a szfnhazban nem oncelu. Politikaban azonban az. Politikaban mas a mertek: szolgalat! Vele a „dicsoseges“ kivonulas nem azonosul, nem azonosithato. Vele a helytallas azonosul! SZOKE JOZSEF A Magyar Nepi Mozgalom Orszagos Vezetosegenek allasfoglalasa 1997. marcius 15-16-an Gyiigyon tanacskozott a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Orszagos Vezetosege, amelyen dr. Gyimesi Gyorgy elnok tartott beszamolot az orszag politikai helyzeterol, a mozgalom tevekenysegerol. Megallapftotta: Szlovakia sikeres erofeszfteseket tesz gazdasaga fejleszteseert, es az egyseges Europahoz tortend felzarkozasaert. Ezt a torekvest segi'ti a mozgalom, amely az elmult idoszakban tovabb epftette, erosi'tette szerveit es szervezeteit, uj alap- es jarasi szervezeteket hozott letre, elenkftette politikai tevekenyseget. Az orszagos vezetoseg kifejezte azon szandekat, hogy az orszag politikai, szocialis es nemzetisegi bekejenek megorzese erdekeben javaslatokat terjeszt az allami szervek ele Szlovakia konfliktusmentes tarsadalmi eletenek erositesere. Ennek erdekeben felszolftja tagjait es az egesz szlovakiai magyarsagot, hogy tamogassa Szlovakia Europahoz torteno teljes felzarkozasat, mielobbi csatlakozasat az Europai Uniohoz, az Eszak-atlanti Szovetseghez, valamint mas europai strukturakhoz. Tersegunk stabilitasa, biztonsaga nem teremtheto meg a NATO nelkul, ezert felszoh'tunk mindenkit, hogy vegyen reszt az 1997. majus 23-24-i nepszavazason, tamogassa a NATO-ba valo belepesunket. Tarsadalmunk belso bekeje erdekeben nem tamogatunk semmifele olyan torekvest, amely alkotmanyunk destabilizalasara iranyul, hiszen erdekunk az alkotmanyos rend folytonossaga. Szuksegesnek tartjuk, hogy mozgalmunk fokozza erofesziteseit a szlovakiai magyarok kozjogi, szocialis, egeszsegugyi helyzetenek javftasaert, gazdasagi felemelkedeseert. Folytasson targyalasokat az allami szervekkel, hogy eddigi kezdemenyezesei megvalosuljanak, valamint dolgozzon ki uj, konstruktiv javaslatokat. Tegyen lepeseket az anyanyelvi oktatas vedelmeben, a nyelvtorvenynek a kisebbsegi nyelvek hasznalatarol szdlo rendelkezesekkel valo kiegesziteseert. Ezekre mozgalmunk konkret tervezetet terjesztett a kormanyszervek ele. Az Orszagos Vezetoseg nem ert egyet a Szlovak Koztarsasag Oktatasugyi Miniszteriumanak azon tervezett intezkedeseivel, melyek arra iranyulnak, hogy a nemzetisegi iskolakban eddig anyanyelven oktatott tantargyak kozul tobbnek, pl. a foldrajznak es tortenelemnek az oktatasi nyelvet szlovak nyelvre valtoztassak at. Nem ert egyet azzal, hogy a Nyitrai Pedagogiai Karon a magyar nyelven torteno pedagoguskepzest korlatozza a nyelvtorveny, nevezetesen azzal, hogy az egyetemen a felveteli vizsgatol a zarovizsgaig szlovak nyelven vizsgazzanak a nemzetisegi iskolakra keszulo pedagdgusjeloltek. Nemzetisegi letiink tobb evtizedes hagyomanyaihoz hiven a Szlovak Koztarsasag teruleten a nemzetisegi iskolakban a ketnyelvu bizonyitvanyok kiadasat tartja elfogadhatonak. Elfteli Jan Slotanak, az SNS elnokenek kijelenteset, mely szerint Del-Szlovakiaban terrorizaljak az ott elo szlovak allampolgarokat, hiszen e teruleten allamunk lakoi nemzetisegre valo tekintet nelkul teljes egyetertesben elnek. Mozgalmunk alapveto kuldetesenek tartja a szlovak es a magyar polgarok baratsaganak erositeset, egymas kulturalis es tortenelmi ertekeinek megismereset, megbecsuleset. Ennek szellemeben a Magyar Nepi Mozgalom Orszagos Vezetosege megemlekezett az 1848-as szabadsagharc evfordulojarol, megkoszoruzta a nagysalloi csata emlekoszlopat es Janko Kral’ kolto ipolysagi emlektablajat. A MNMMJ Orszagos Vezetosege ez ev masodik feleben osszehfvja a mozgalom masodik orszagos kongresszusat, amelyen ertekeli majd az addig vegzett munkat; modositja es jovahagyja a mozgalom programjat, valamint alapszabalyzatat; megvalasztja a mozgalom orszagos vezetoseget, ellenorzo bizottsagat.
