Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
megmentese erdekeben... A lakotelepi ovoda magyar osztalya Kassan - Toth Valeria a gyerekek koreben Foto: Motesiky Arpad MAGYAR KULTURAERT ALAPITVANY ELNOKfiVEL ez meg is marad: a ket nep - a szlovak es a magyar - „kezfogasa”. • A Zoboraljan - de mas tajakon is - az a velemeny alakult ki, hogy csak azon torekveseket erdemes tamogatni, amely ekbol „ szeptemberben magyar elsosok” lesznek, vagyis az anyanyelvi oktatasii iskolak helyzetevel hatekonyabban, eredme'nyesebben kell foglalkozni. Mi errol a velemeny e?- A szentendrei varosalapitvanyi kozgyules kiemelten foglalkozott az ovodasok es kisiskolasok kerddsdvel. A kozgyuldsen harom szemely t - Lendvay Tibort, Laszlo Belat es Szaraz Denest - kertiink fel egy megvalosithato terv kidolgozasara. Ugyanakkor Halzl Jozsefnek, a Rakoczi Szovetseg elnokenek javaslatat, hogy minden rendezvenyt, torekvest, amely anyanyelviinket vedi, apolja, tovabbelteti, tamogatni kell, a kozgydlds teljes egyetertesben megszavazta. Ebbol kovetkezik, hogy minden toliink telhetot megtesziink a jovoben is a magyar iskolak megmentese erdekeben. Munkaterviinkben szerepel az erdteljes egytittmukodes a kritikus helyzetbe keriilt Csemadokkal, tovabba a fogyasztok figyelmdnek felkeltese a magyar vallalkozok fele, s meg szamos altalanos es helyi feladat megoldasa. Mindezekrol a varosalapitvanyok szervezo- es munkabizottsagai dontenek. • A haboru alatt felrobbantott, az Esztergomot es Parkanyt osszekotd Maria Valeria hid ujjaepiteserol a legmagasabb korokben megszuletett a dontes. Nem is hoznam szoba, ha az egyik szerzo nem magyar erdekeket es veszelyt latna a hidveresben. A cikk egyik mondatat szoszerint idezem: „Az esztergomi Rakoczi Szovetse'g, a csillagos nacionalistaktol tamogatva agital, hogy a hidat mielobb megjavitsak”. A kerdesem az, hogy a Rakoczi Szovetseg mennyire erzi fontosnak a Maria Valeria hid felepiteset?- A Parkanyt es Esztergomot „elvalaszto” hid - milyen kepteleniil hangzik, hogy egy hid nem bsszekot, hanem elvalaszt - valosagos jelkepe a szlovak es magyar nepet egymastol elvalasztani akaro szandeknak. Ez a hidroncs az egesz Duna hosszaban az „egyetlen”, amelyet nem allitottak helyre 1945 utan. A Rakdczi Szovetseg mar 1990. februar 9-6n reszt vett a hid helyreallitasat szorgalmazo elso megbeszelesen, amelynek Pozsgay Imre allamminiszter, Szabo Lajos Matyas, akkoriban az MSZP alelnoke, Ugrin Emese, a KDNP parlamenti kepviseloje, a helyreallitasban erdekelt vallalatok, szlovakiai 6s magyarorszagi csoportok kepviseloi fogadtak el a helyi „hidepitok” meghivasat. Mint Himmler Gyorgy, a talalkozo szervezoj e megny i toj aban mondta: „A csonka hid seb Europa testeben, amely gy6- gyitasra var, hogy lakhatobba valj£k e taj.” Ezen a talalkozon minden resztvevo megegyezett abban, hogy a hid felepitese letsziikseglete a Duna ket partjan elteriilo videk lakossaganak. A megbeszelesen - mivel jelen voltak a hidepitesben nagy gyakorlattal biro Ganz-Mavag memokei is - a dolgok jo alakulasa lelkesedessel toltott el benntinket. Eppen a Rakoczi Szovetseg javaslatara elhataroztuk, hogy sorozatosan szlovak-magyar ertelmisegi talalkozokat rendeztiink a ket kozvetleniil erintett varosban. Errol a talalkozorol, majd az ezt koveto pdrkanyi rendezvenyrol is ugy jottunk el, hogy a Maria Valeria hid megepitesenek szazadik evfordulojan - 1995-ben! - mar allni fog. Mindnyajan, akik ott voltunk, csalodtunk: 1995 elmult. Valtozatlanul a hid csonka labait mossa a Duna. Es vannak, akik ennek oriilnek! • A beszelgete'siink soran erintettuk ugyan a nyelvtorvenyt, de megis visszakanyarodom hozza es megkerdezem: egy orszagnak miert van sziikse'ge arra, hogy torveny altal vedje nyelvet, es milyen veszelyeket rejtegethet, ha a kisebbsegek nyelvenek vedelmerol nem sziiletik torveny?- Nehez errol beszelni a nyelvtorveny elfogadasa utan. Gyasznap volt november 15-e, mind a ket nep tortenelmeben. Almatlan ejszaka utan kora hajnalban Szechenyi: Hunnia cimu muvet vettem le a konyvespolcrol. Talalomra iitottem fel a konyvet es az elso szavak, amely eken megakadt a szemem, ismet igazoltak, hogy minden veszes helyzetben nala talaljuk meg az eligazito szavakat. “A legvadabb nep is szabadon hasznalja a nyelvet” - olvasom a Hunniaban. Egy masik helyen: „A Magyar ne birtokoljon semmi termeszetelleni jogot, s maseba ne vagjon; viszont neki is adassek meg egesz kiterjedSseben nyelve koriil azon jog, mellyel minden nep, sot Magyarorsz^g minden n6ps6ge meg van aldva, tudniillik sajat nyelv6t nem csak kivaltkep, de rendszabaskent, azaz hivatalban is hasznalhassa”. Ezt az iggnyt a Karpat-medence ndpeinek boldogulasa 6rdekeben 1835-ben fogalmazta meg Szechenyi. Ugy latszik, hogy azota nem elore, hanem visszafele ment a vilag. A szlovakiai magyar kisebbsegtol - Szechenyi szemszogebol nezve - meg a „legvadabb nep” statuszat is megvontak. Most a politikusok kovetkeznek es ezt a nyilvanvalo jogsertest megtargyalo „muvelt” nyugati vilag targyalasoknak, ajanlasoknak es mit tudom en, hogy minek nevezett hezitalasa. De azert a remenyt soha nem adjuk fel. Jovore, 1996-ban, a honfoglalas millecentenariumat iinnepeljuk. MOTESIKY ARPAD
