Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
NYVGODT GREGS'! A SOMORJAIOTTHONBAN Hogyan hiiu.uk be az ajtdt... “•Kharon ladikja nem akkor indul veliink, midon lezarul es befagy a szem. Zord atkelok soka s nyitott szemmel megyiink a vegzetes vizen” (Illyes Gyula: Kharon ladikjan) Keves pelda van rd az irodalomban, hogy az oregedes folyamatat, tiineteit es allapotat oly szepen fogalmazta volna meg iro es kblto, mint azt Illyes Gyula tette, Kharon ladikjan cimii verseben, es azonos cimii essze-regenyeben. Nem tudom mi sziiletett elobb, a vers vagy a regeny, de mindketto nagyon puritan modon kozeliti meg az oregedes szakaszait. A fosvenyseg, fukarsag, az oregek hirhedt „kaparisaga”, gyakori tulajdonsag, ami talan utolso barikad a bizonytalansag ellen. Sok minden felesleges targyat es mezogazdasagi szerszamokat, kampokat, vasszegeket, rozsdas hordoabroncsokat gyujtenek - kiildnosen - a falun eld emberek. Illyes Gyula sem volt kiv6tel, naplojabol ezeket olvashatjuk: „Csak csoroszlya ketto van eddig, rakonca n6gy, patting ugyancsak negy, a saroglyabordakbdl, forherc vasaldsokrdl nem is szolva. Etimologiai targyak.” Mindezek Somorja fele, a buszban jutottak eszembe, no de az is, hogy az elkeriilhetetlen oregedes akkor sz6p, ha a csaladja koreben, esetleg sajat portajan 61 az ember, es nem valahol tavol az otthontol, 16- lekben osszetorten, magaban. Masreszt viszont agalt bennem az apro drddgocske, amelyik azt sugallta, hogy a kiilsoleg legpatinasabb csaladi hazban is elromolhat; valhat pokolla az emberi oregkor, es ellenkezoleg egy tavoli kozossegben, aggok otthonaban talalja meg a bekesseget, a nyitottsagot es az egymas iranti tiszteletet, szeretetet... Somorjan az aggok otthonanak disze a kistemplom, vagy kapolna, amelynek homlokzatan az 1873-as esztendo datuma all, de felepiteset joval a tavolabbi esztendokben kell keresniink, mert mar Korabinszky Janos Maty as (1740-1811), koranak legjelesebb kronikasa feljegyezte, hogy Somorja ekessege a falu szelen talalhato korhaz es az 1722-ben Terezia von Bicsay altal 6pittetett, Diszmdnak szentelt kapolnaja. A kSsobbiekben Ipolyi Arnold is megemlekezett a kapolndrdl, Csalldkozi utik6pek (1858) ci'mu munkajaban ezeket irta: „Somorja disze meg egy kis korhaz is csinos kapolnajdval...” Bevallom oszinten oregotthonban eloszor a hatvanas evekben jartam, a Nyitra melletti csermanyi otthonban es uticelom nem az oregek meglatogatasa volt, hanem a gondnoktol aranyfacanokat vasaroltam. Egy masik alkalommal aztan ugyanabban az otthonban egy hivatalos - nem tudom melyik jarasi szerv nevezte ki 6s mikent keriiltem a bizottsagba - ellenorzesen vettiink r6szt, valami bejelent6s alapjan vez6nyeltek ki benniinket. Arra emlekszem, hogy gusztusta-Az oregotthon kapolnaja Somorjan lan dologrdl volt szo, ugyanis arrdl szdlt a felhivas, hogy az int6zet igazgatdja megissza - az 6jszaka leple alatt beoson a szobakba es elorozza - az oregek f61tve rejtegetett „piajat”. Az iigy, marmint a „piatolvaj” sorsa nem tudom mikent v6gzodott, de megmaradt bennem egy iddsodo embernek az emleke, akit Csermanybol - a vizsgalat utan - athelyeztek Lajosfaluba, a Vicsapapati mellett levo oregotthonba. Nyilvan o volt a bejelento, tehat o huzta a rovidebbet. Nagyon szeretett volna Csermanyba visszakeriilni... Mindezeket azert soroltam fel, mert a csermanyi oreghazban tobb szaz idos embert apolnak, tehat az aranyok sokkal nagyobbbak, mint Somorjan, ahol pillanatnyilag 34 gondozottja van az intezetnek... Most azonban ott tartunk, hogy Szabo Ir6n igazgato aszszony 6s Kontar Zsuzsanna fonover fogad benniinket az otthon irodajaban. Kint csepereg az eso 6s huvos a kora teli nap, bent meleg a fogadtatas is. Bevezetoiil az otthon lakdinak szamarol 6rdeklddom es megkerdezem, hogy milyen elonyokkel, vagy hatranyokkal jar egy kis kozosseg elete?- Valoban kis kozosse'g vagyunk, 34 lakonk van, aminek nagyon fontos elonye az, hogy ebben a kis kozossegben mindenki mindenkit ismer, tobb
