Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1995-12-14 / Próbaszám

El kell erniink Betlehembe (Foto: Archiv) „Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hotalan a hegyek inge - el kell erniink Betlehembe!” (Nagy Gabor: Hotalan a hegyek inge) A karacsonyi iinnepkor a Zo­­boralj&n a Luca-nappal kezdodik. Azt mondjak, hogy Luca est6j6n a Zobor aljan, de mas videkeken sem volt sza­­bad fonni, szoni es napnyugta utan mindenkinek otthon volt a helye. A nepi hiedelmek sze­­rint Luca ejjelen avattak fel a boszorkanyokat, amivel parhu­­zamosan kialakultak a boszor­­kanyuzes szokdsai, mint a ka­­naszok tulkolese, kolompalasa es az ostorpattogtatas. A jo gazda istalloja kiiszobere Alll­­totta vasvilldjdt, hogy a bo­­szorkany beledtfljon, ha a tehe­­nek megrontasara erkezak. De idetartozik a „lucaszek” keszi­­t6se, amelyet Luca estejenek napjan (december 13.) kezde­­nek faragni es egeszen kar£­­csony estejeig dolgoznak rajta. A Lucasz6khez sziiks6ges 13 f61e faanyagot, 13 hat^rbdl gytfjtott6k ossze 6s 13 napig k6sziilt, december 24-6n az 6j­­f61i misere hivogatd harang megkondulasakor utott6k bele az utolso eket. Innen a szolds­­mondasunk: Lassan k6sziil, mint a Luca sz6ke, amelynek a n6phiedelem szerint, a boszor­­k&iyok volt szerepe, a n6phit sok-sok vdltozatat orizte meg... A Zoboralj&n meghonoso­­dott 6s a mai napig 616 osi ha­­gyomdnyokrdl, kiilonosen a Luca-jarasrol es a betleheme­­z6srol kotetekre rug6 anyag gyult ossze. A J6zus sziilet6set bemutato nepi miszteriumjate­­kot az anyatejjel szfvjak ma­­gukba a gyerekek, es szall az magatol is, aparol fiura, anya­­rol lanyara. A betlehemezes egykoron jobbara a fiugyerme­­kek tisztsege volt, hiszen a pasztorok - kezdve a kisbojtar­­tol - ferfiak voltak, 6s ok jelez­­t6k hazrol hazra jarva a meg­­valto eljovetel6t a kis „Jezus­­ka” sziileteset. Mara a Zobo­­raljan e karacsonyi jatekba be­­kapcsolodnak a lanyok is, de a fo rekvizitumot a „betlehemet” a fiuk tszts6ge vinni es ok ko­­pogtatnak be egy-egy haz ajta­­jan. Nagyon szines a kls6ret is, a n6pviseletbe bltbzbtt lanyok tdnccal, verssel koszontiic a hdz lakdit 6s szivdeiito, telek­­melegito szinjat6k kezdodik a h£z lakoi 6s az osszegyult ro­­konok, szomsz6dok elott. A zsibongd, betlehemezo gyer­­mekeket Alsdbodakon „csija­­bujdsoknak” nevezik, valami­­kor igy nevezt6k a mutatva­­nyosokat, vas&ri tedtrist^kat... A zoboraljai hagyomanyok orzoje 6s teijesztoje 6vtizedek 6ta J6kai M£ria. Alddsos mun­­kdjarol a rdla, vagy szem61y6- vel kapcsolatos irasok 6s pub­­lik£ci6k tanuskodnak. A hosszu esztendokon at ossze­­gyujtott n6prajzi anyag zome m6g kiadasra var, mert csak a toredekeit - a Zoboralja 6s mas videkek n6pviselet6rol, szoka­­sairol -, jelentette meg Jokai Maria. Nevehez fuzodik a Zo­boraljai Kulturalis Napok megrendezese, amelyre eloszor 1991 decembereben keriilt sor. Abban az esz­­tendoben karacsony elott nep­­daloktol, nepszokasok bemuta­­toitol voltak hangosak a kul­­turhazak. A pogranyi hgyer­­mekdelutanon pedig a magyar iskolak mutattak be a videk nepszokasait: Lucajarast, bet­­lehemezest, a betlehemes jat6- kokat. A kovetkezo esztendoben Kodaly Zoltan sziiletesenek 110. evforduloja jegyeben zaj­­lottak a kulturalis rendezve­­nyek. Kiilonosen a Nyitrai Pe­­dagogiai Foiskola Zenei Neve- 16s Tansz6ke dltal rendezett hangverseny marad emtekeze­­tes. Ott hangzottak el Kod&ly Zolt£n eml6kezetes szavai: „Legyen az 6nek, a zene a ko­­zoss6gnevel6s m61t6n legfobb eszkoze, keriiljon kozel ember az emberhez, nemzet a nem­­zethez.” A hagyomannya valt decem­­beri rendezv6nyekrol a Zobo­­raljan az a v61em6ny alakult ki, hogy az egykoron kialakult szokasokat, hiedelmeket es ba­­bonakat nem eteg a szinpadon eljatszani, mindannak ellen6re, hogy erdekli az embereket es oszinte atelessel jatsszdk, illet­­ve nezik. Ez6rt sziiletett meg a gondolat, hogy a betleheme­­zest Zoboraljanak azon tajaira viszik, ahol mar csak az ido­­sebbek emlekezeteben 61, de nem a szinpadon mutatjak be, hanem bekopognak egy-egy haz ajtajan, ugy mint regen a pasztorok tettek. A valasztas Berencs kozsegre esett es azon a bizonyos decemberi szomba­­ton a glmesi, pogranyi, zserei, gesztei es alsobodoki betlehe­­mezok tartottak iinnepi lazban, meghitt hangulatban a falut. A berencsiek szeretettel fogadtak a hazrol hazra jaro betleheme­­seket, es nem maradt el az ajandekozas sem, gyii­­molccsel, csokoUdeval es mas finoms^gokkal teltek meg a taskak. De volt, ahol p6nzt is adott a hazigazda. „Menjetek bek6vel!” - bocsatotta utjukra a betlehemezo csapatot... Zoboralj&i az £lland6 jelleg­­gel tev6kenykedo felnott 6s ha­­gyomanyorzo gyermekcsopor­­toknak koszonhetoen szlneseb­­bek a karacsony unnep6t varo napok. A karacsonyi hangulat eljutott a Zobortdl tavolabb eso falvakba is. Am fdj6 pont­­nak tartom, hogy nem nyujtjuk ki karunkat a „hegymegi” (Menyhe, B6d) es a „vlzmegi” (Egerszeg, Vicsapap&i) falvak fete, pedig meg ott is 61 a ma­gyar sz6 6s nepdal var^zsa, s a templomokban felcsendiilnek meg a magyar zsolozsmak, egyhazi enekek. MOTES1KI ARPAD

Next

/
Thumbnails
Contents