Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-22 / 22. szám
Aszidvivojelenti Eloljarosagi ules Dunaszerdahelyen K. L. leva! olvasdnk arra ker bennunket, tajekoztassuk a Regionalis es Kisebbsegi Nyelvek Eurdpai Chartajarol. A Regionalis 6s Kisebbsdgi Nyelvek Europai Chartaja a mai formajaban annak a folyamatnak az eredmenye, amely 1957-ben kezdodott az Europa Tanacsban, amikor az Eurdpa Tandcs Tanacsado Kozgyulese 136. szamu hatarozataval felhivta a figyelmet arra, hogy az Emberi Jogok es Alapvetd Szabadsagjogok Europai Egyezm6ny6nek 14. cikkelye ugyan tartalmazza a nyelvhasznalat fontossagat 6s a nemzeti kisebbsdgekhez tartozas miatti diszkriminacio tilalmdt, azonban hidnyzott beldle a kisebbs6gi nyelvek es az ezeket hasznalo kozossegek vedelme. Az Eurdpa Tandcs 1961 - ben a 285. ajanlasaval felhivast fogadott el, hogy egeszitsdk ki az emlitett egyezmenyt olyan intezkedessel, amely vedeni fogja a kisebbsdgek jogait, tobbek kdzott sajat nyelvuk hasznalatat. Ugyanebben az evben elfogadtak m6g egy ajdnlast, miszerint szuksegesnek tartottak megfogalmazni a regionalis es kisebbsdgi nyelvek valamint kulturak chartajat. Ezt el is kezdtek kidolgozni, s ebbe a folyamatba bekapcsolodott az Europai Helyi es Regionalis Hatdsagok Allando Konferenciaja is. 1988-ban eloterjesztettek a tervezetet, s kulbnbozd szintu hosszas konzultaciok utan 1992. junius 25-en az Eurdpa Tanacs Miniszteri Bizottsaga konvencio formajaban elfogadta a javaslatot. 1992. november 5-en terjesztettek be alairas vegett a tagallamoknak Strasbourgban. A Regionalis es Kisebbsegi Nyelvek Chartajat a mai napig az Europa Tanacs 34 tagallama kozul 13 irta ala: Ausztria, Ciprus, Dania, Finnorszag, Nemetorszag, Magyarorszag, Lichtenstein, Luxemburg, Malta, Hollandia, Norvegia, Spanyolorszag ds Svajc. Ahhoz, hogy a Charta hatalyba lepjen, ot allamnak kell ratifikalnia. Mindeddig harom orszag ratifikalta: Norvegia, Finnorszag es Magyarorszag. A Charta eszmei alapja az a meggyozddes, hogy a Regionalis es Kisebbsegi Nyelvek az europai kulturdlis drokseg fontos alkoto elemet kdpezik, s vedelmuknek szuksdgdt kiveszhsuk veszelye teszi indokoltta. A szerzodo felek kotelezettsdget vdllalnak, hogy azokon a teruleteken, ahol ezeket a nyelveket hasznaljak, mindegyik nyelv helyzetenek megfeleloen politikajukat, jogalkotasukat es a mindennapi gyakorlatot ezen celok es elvek erdekeben igazftjak, a regionalis vagy kisebbsegi nyelvet mint a kulturalis gazdasag kifejezeset elismerik, s tiszteletben tartdsukat biztositjdk olyan ertelemben, hogy a fennallo vagy kesobb letesitendo kozigazgatasi felosztas ne akadalyozza ezen nyelvek hasznalatat. Ugyancsak tamogatjak ezek szoban es irasban, a maganeletben es a kozeletben, valamint az oktatasban vald hasznalatat. A Charta megemliti azt a lehetoseget is, hogy a regionalis vagy a kisebbsegi nyelvet hasznalo korzetben lakok — de ezt a nyelvet nem beszdlok — amennyiben kivanjak, elsajatfthatjak a regionalis vagy a kisebbsegi nyelvet. A szerzodo felek egyidejuleg vallaljak, hogy megszuntetnek minden jogtalan megkulonboztetest, kizarast, megszoritast vagy elonyben reszesitest, amely valamely regionalis vagy kisebbsegi nyelvet erinti, s amelynek az a celja, hogy veszelyeztesse ennek fennmaradasat vagy fejlodeset. Ugyancsak felvallaljak, hogy megfelelo eszkbzokkel elosegitik az orszag egyes nyelvi csoportjai kozotti kdlcsdnos megertest, kiildnbs tekintettel arra, hogy a Regionalis 6s Kisebbsegi Nyelvek iranti tisztelet, megertes es tolerancia elvet az egyes tagallamokban folyo oktatds reszeve tegyek, es hogy a tomegtajekoztatasi eszkozoket is ugyanezen celok kovetesere batoritsak. Tovabba: a Regionalis es Kisebbs6gi Nyelveket illetd politikajuk kialakitasa es gyakorlasa soran figyelembe veszik az ezen nyelveket hasznalo csoportok altal jelzett szuksegleteket es kivanalmakat. A Charta eleg reszletesen taglalja ezen nyelvek hasznalatdt a koz6letben, az oktatasugyben, a birosagok elott, a kozigazgatasi hatosdgok 6s kozszolgalati szervek elott, a tomegtajdkoztatasban, a kulturalis tevekenysegben, a gazdasagi es tarsadalmi eletben, es a hatarmenti cserekapcsolatokban (8—14. cikkely). A szerzodo felek az Europa Tanacs Miniszteri Bizottsaga altal meghatarozott formaban rendszeres jelentest nyujtanak be az Eurdpa Tanacs fotitkaranak a Charta egyes rendelkezeseinek vegrehajtasara tett intezkedesekrol. A benyujtott jelentesek vizsgalatara es ertekelesere szakertoi bizottsagot hoztak letre. A Charta alairasra nyitva all elsosorban a ET tagjai elott, de felhfvja erre a lehetosegre a nem tagallamok figyelmet is. Remeljuk: hazank is mihamarabb folzarkbzik a Chartat alaird orszagok soraiba. DR. GYORGY ISTVAN A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Orszagos Eloljarosaga december 7-en kihelyezett ulest tartott Dunaszerdahelyen. Dr. Gyimesi Gyorgy, orszagos elnok politikai beszamoloja utan ertekelte a mozgalom Dunaszerdahelyi jarasban elert eredmenyeit, majd az itt vegzett munkarol Gyurcsik Jozsef, jarasi elnok szamolt be. Az orszagos eloljarosag a beszamolo alapjan megallapitotta, hogy a kezdeti nehezsegek utan a Magyar Nepi Mozgalom jarasi szervezetei eroteljes fejlodesnek indultak. Fokozatosan gyarapodik a tagletszam, es uj alapszer- vezetek alakulnak, amelyek mind sikeresebben nepszerusi'tik a mozgalom celkituzeseit. A tanacskozas tovabbi reszeben a Megbekeles Alapftvany kepviseloi, dr. Pal Pal es Presinszky Lajos beszamoltak az alapi'tvany ez evi tarsadalmi, kulturalis tevekenysegerol, valamint vazoltak a jovo 6vre vonatkozo elkepzeleseket. A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Eloljarosaga a mozgalom minden tagjanak es tamogatojanak, minden szlovakiai magyarnak kellemes karacsonyi unnepeket es sikerekben gazdag uj evet kfvan! DR. SZIEGL FERENC Bps? Nem jogos?
